+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szalai Máté
2021. április 16. péntek, 07:10
Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Ritka az olyan stratégiai kérdés a nemzetközi politikában, amelyben a világ nagyhatalmai egyetértenek. A környezetévelemtől kezdve a terrorizmuson át egészen a szabadkereskedelem kérdéséig megszokhattuk, hogy a nemzetközi közösség nem tud egyről a kettőre jutni a tagjai között lévő ellentétek miatt.

 

Az angol rövidítéssel JCPOA-ként is ismert iráni nukleáris megállapodás újraélesztése nem ilyen ügy: hivatalosan az Egyesült Államok, az európai országok, de még Oroszország, Kína és Irán is egyetértenek, hogy a 2015-ös egyezmény rehabilitálása előnyös lenne. Ráadásul Joe Biden amerikai elnök számára szimbolikusan is fontos eredmény lenne, ha újra megállapodásra jutnának, a JCPOA-t ugyanis elődje, Donald Trump ásta alá azzal, amikor 2018-ban kiléptette belőle az Egyesült Államokat.

 

2021 tavaszára ráadásul a csillagok állása is szerencsésnek tűnt az Egyesült Államok és Irán közeledéséhez. Az új koronavírus és az amerikai szankciók okozta gazdasági válság mellett a júniusi iráni választások is növelhetik Teherán kompromisszumkészségét, hiszen a jelenleg kormányzó mérsékelt erők számára fontos lenne egy diplomáciai siker. A másik oldalon Biden alig várja, hogy a figyelmét ne a Közel-Kelet foglalja le, és végre Kína feltartóztatására tudjon koncentrálni.

 

Az érdekek tehát első ránézésre stimmelnek, éppen ezért sok megfigyelő gyors és határozott lépésekre számított.

 

Ezek a várakozások azonban egyelőre nem igazolódtak be. Irán februárban visszautasította a tárgyalásokat, amelyek végül csak múlt héten indultak meg Bécsben az összes érdekelt nagyhatalom részvételével. Ugyanakkor az amerikai és iráni delegáció közvetlenül nem ül le egymással (közöttük az EU közvetít), ráadásul láthatóan a két fél diplomatái elkezdték csökkenteni az elvárásokat a lehetséges kimenetekkel kapcsolatban.

 

Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mégis miért toporognak egy helyben a diplomaták, és miért nem tudnak megállapodni egy ilyen fontos biztonságpolitikai kérdésben, amelyben látszólag érdekegyezés áll fenn?

 

A válaszhoz nem kell összeesküvés-elméletekhez nyúlnunk, hanem elég a nemzetközi politikai tárgyalások természetét megvizsgálnunk. Ez alapján négy okot nevezhetünk meg.

 

1. A bizalom hiánya

 

Hiába áll fenn érdekegyezés, ha a tárgyaló felek nem bíznak egymásban, erre pedig Washingtonnak és Teheránnak minden oka megvan. Irán szempontjából teljesen jogos kérdés, hogy mégis miért hinnék el 2021-ben, hogy bármilyen megkötött megállapodáshoz az USA tartani fogja magát. A jelenlegi válság alapja éppen az amerikai szavahihetőség hiánya volt: a 2015-ben a demokrata kormány által aláírt megállapodást 2018-ban a republikánus vezetés minden szívfájdalom nélkül kidobta az ablakon. Amerikai oldalról persze nem sokkal szívderítőbb a helyzet:

 

az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni rendszer politikai legitimitásának egyik sarkalatos eleme az amerikai befolyás elleni küzdelem, amelyet nemcsak szavakkal, de pénzzel és fegyverekkel is vívnak.

 

A bizalom hiányát többféleképpen tudják az államok kezelni, például a tárgyalásokat megelőző bizalomépítő lépésekkel vagy a megállapodáshoz kötődő ellenőrzési mechanizmusok részletes kidolgozásával. Jelen esetben egyik kapcsán sem lehetünk teljesen optimisták: bizalomépítő lépések helyett főleg három évnyi háborús retorikát, fegyveres cselekményeket és az urándúsítás újraindítását láthattunk, az ellenőrzési mechanizmusok kérdése pedig kifejezetten érzékeny.

 

Az irániak nem akarnak a 2015-ös egyezményhez képest újabb megfigyelési jogosultságot adni külső szereplőknek, elvégre nem ők voltak azok, akik nem tartották be a megállapodást. Ezzel szemben viszont az Egyesült Államokban és a régióban is sokan nem érzik elegendőnek a jelenlegi ellenőrzési rendszert, tehát erősíteni akarnak rajta.

 

ROHANI ELNÖK (A KÉP BAL FELSŐ SARKÁBAN) AZ IRÁNI ATOMPROGRAM EREDMÉNYEIRŐL TART ONLINE KONFERENCIÁT 2021. ÁPRILIS 10-ÉN. FOTÓ: PRESIDENT.IR

 

2. A kétszintű játék jelensége 

 

A játékelmélet elég divatos eszköz a nemzetközi tárgyalások modellezésére, ugyanakkor a klasszikus modellek gyakran félrevezetnek minket, mivel nem életszerűek. Ezért találta ki az 1980-as évek végén egy Robert Putnam nevű kutató a kétszintű játék fogalmát, amely szerint egy nemzetközi tárgyalási folyamat sosem egy síkon történik. Adott a klasszikus, államközi szint (ez zajlik most Bécsben a multilaterális tárgyalásokon), ugyanakkor minden tárgyalónak otthon, a saját államában ugyanúgy el kell fogadtatnia a kialkudott kompromisszumot. Ez a kettős nyomás gyakran nehezíti a folyamatot, és olykor első ránézésre irracionális kimenetelekhez is vezethet.

 

Természetesen ez a jelenség most is megfigyelhető az Egyesült Államok és Irán esetén egyaránt. Washingtonban a republikánusok és demokraták közül sokan ellenzik a JCPOA-t, és nem valószínű, hogy egy új egyezmény egyöntetű támogatást élvezne. Biden éppen egy nagyszabású infrastruktúrafejlesztési program elfogadtatásáért küzd otthon, ehhez pedig gyakorlatilag minden demokrata képviselő támogatására szüksége lesz.

 

Ez az ügy (és bármelyik másik nagyobb belpolitikai kérdés) nyilvánvalóan sokkal fontosabb neki, mint az iráni portfólió. Másik oldalról az iráni kormány sincs könnyű helyzetben: a mérsékelt politikai erők legalább fél szemükkel a választásokra tekintenek, így nem mutatkozhatnak gyengének, ráadásul

 

az iráni kormánynak a legfőbb vallási vezetőn kívül még több intézmény igényeit is számításba kell venni, nem mellesleg a hírhedt Forradalmi Gárdáét.

 

Ráadásul a kétszintű játék ahhoz is vezethet, hogy egy első ránézésre nemzetközi politikai kudarcnak tekintett esemény belpolitikailag hasznos lehet egy adott kormánynak. A tárgyalások bukása esetén az amerikai és iráni elnök is felteheti a kezét a másikat hibáztatva, és egy jó marketinggel ez még többet is érhet, mint egy győzelem.

 

ROHANI ELNÖKÖT A SZAKADÓ ESŐBEN IS VÉGIG ILLIK HALLGATNI. FOTÓ: PRESIDENT.IR

 

3. Spoilerek

 

Ugyan legtöbbünknek a spoiler szó egy film, sorozat vagy könyv fordulatainak terjesztését jelenti, nemzetközi politikában kicsit más értelme van. Spoilereknek („elrontóknak”) nevezzük azokat a szereplőket, amelyek egy adott válság kapcsán nem érdekeltek a helyzet megoldásában, éppen ezért mindent megtesznek, hogy megakadályozzák azt. A spoilerkedésben az a jó, hogy rendszerint nem kell hozzá túl sok erőforrás vagy nagyhatalmi státusz: gyakran gyengébb és kisebb szereplők (például terrorista szervezetek, egy adott testületben vétójoggal rendelkező államok) is élni tudnak vele.

 

Jelen esetben számos olyan országot nevezhetünk meg, amelyek nem érdekeltek az iráni nukleáris kérdés tárgyalásos úton történő rendezésében.

 

Irán regionális versenytársai (elsősorban Izrael vagy Szaúd-Arábia) például egyáltalán nem akarják, hogy az amerikaiak feloldják a Teheránnal szembeni szankciókat. A gazdasági jellegű kényszerítő intézkedésekből ezen túl sok más, feketepiaci szereplő is jól megél (rád nézek, Dubai). Ezeknek a szereplőknek millió eszköz áll rendelkezésre, hogy csökkentsék a megállapodás esélyeit és fokozzák a feszültségek: lobbizhatnak Washingtonban, vagy akár támadást intézhetnek iráni energetikai létesítményekkel szemben (rád nézek, Izrael).

 

És akkor még nem is beszéltünk Oroszországról és Kínáról, amelyek persze érdekeltek a nukleáris megállapodás újraélesztésében, de azért (nem is olyan titkon) nagyon örülnek minden olyan esetnek, amely az Egyesült Államoknak presztízsveszteséggel jár.

 

SZERGEJ LAVROV OROSZ KÜLÜGYMINISZTER LÁTOGATÁST TESZ IRÁNBAN 2021. ÁPRILIS 13-ÁN. MAGA ROHANI ELNÖK FOGADJA. FOTÓ: PRESIDENT.IR

 

4. A csere időzítése

 

Nap mint nap mindannyian több kölcsönös érdek alapján történő cserét bonyolítunk le, és általában nem szoktunk foglalkozni azzal, hogy melyikünk kapja meg hamarabb, amit szeretne. A BKV-automata hamarabb kéri a pénzt, mint hogy kiadná a jegyet, de a boltban jellemzően már a táskánkban van az étel, mikor fizetünk. Minél inkább növekszik a tranzakcióban részt vevő jószág értéke, annál fontosabb lesz ugyanakkor, hogy milyen sorrendben történik maga a csere: lakás bérlésekor már szerződést kell írnunk arról, hogy ki mikor utalja el a pénzt, vagy kapja meg a kulcsot. Ezt nevezzük angolul sequencingnek, vagyis a csere során megtett lépések beidőzítésének. 

 

Ahogy a lakástulajdonos és a bérlő is érdekelt egy adott lakás kiadásában, úgy az Egyesült Államok és Irán is érdekelt a JCPOA újraélesztésében, de nem értenek egyet abban, hogy a bérleti díjat kell előre elutalni, vagy a kulcsot átadni. Míg

 

Washington azt szeretné, hogy Teherán először is állítson le minden tevékenységet, ami ellentmond a JCPOA-nak, addig utóbbi ezt addig nem hajlandó megtenni, amíg a 2018 óta kivetett szankciókat el nem törlik.

 

Hiába értenek egyet a felek a végkimenetelben, ha egyikük sem hajlandó lépni, akkor nem fognak tudni egyről a kettőre lépni.

 

Persze az egyes okok külön-külön megoldhatónak tűnhetnek, de egymás mellé téve őket érezhető, hogy miért olyan bonyolult a tárgyalási folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan embertől akarunk lakást bérelni, aki a múltban már többször átvert minket, de mégis azt akarja, hogy előre fizessünk, ő majd csak később hozza a kulcsot. Eközben közös ismerőseink folyamatosan provokálnak minket, kutyapiszkot tesznek mindkettőnk postaládájába és a másikra fogják. 

 

Ha ez nem lenne elég, otthon a család folyamatosan piszkál minket, hogy a kiválasztott lakás elég lepusztult, drága, és egyébként is miért akarunk elköltözni otthonról. A tulaj mindezek miatt nem is akar velünk közvetlenül beszélni, csak a szomszéddal üzenget folyamatosan, te pedig tudod, hogy pár hónap vagy év múlva lehet, hogy eladja a fejed felől a lakást egy olyan embernek, aki még jobban utál téged.

 

Ha így képzeljük el a bécsi tárgyalásokat, akkor láthatjuk, hogy miért olyan nehéz is ez a folyamat, sőt: kisebb csodának tűnhet, ha mégis sikerül valamit kihozni belőle. Erre persze megvan az esély, de az út hosszú és fájdalmas. Ráadásul, ha sikerül is tető alá is hozni a megállapodást, könnyen lehet, hogy az kis idő múlva újból összeomlik – és kereshetünk magunknak egy új lakást.  

 

Szalai Máté jelenleg a Columbia Egyetem vendégkutatója, ezen túl pedig a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Olvass még tőle az Azonnalin!

 

FOTÓK: Az iráni elnöki honlap

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás