A Likud arabnyelvű reklámokkal szólítja meg Izrael arab lakosságát. A jobboldali kormányfőnek jó esélye van arra, hogy az izraeli arabok egy része is rászavazzon, ez 2-3 mandátumot is eredményezhet a Likudnak. Mindez azt is mutatja: egyre több izraeli arab fogadja el Izraelt – a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját – hazájának.
Izrael lakosságának több, mint húsz százaléka arab. Noha egy vallásilag és identitásában is megosztott rétegről van szó – van, aki palesztinnak tartja magát, van, aki izraeli arabnak –, egyre fontosabb szerepet játszanak az izraeli politikai életben.
A keddi választásokon két arab lista is indul, a nagyobb Közös Listának pedig – ahogy az eddigi három választáson 2019 óta történt – jó esélye van az ország harmadik legnagyobb pártjaként befutnia. Ez összefügg azzal is, hogy az izraeli arabok egyre inkább maguk is szerepet akarnak játszani Izrael politikai életében – már 2019-ben is felvetették, hogy hajlandóak támogatni egy izraeli kormányt –, mindez pedig közvetve bizonyítja: hazájukként kezdik elfogadni Izraelt.
Abból a Közös Listából, amely 2019-ben történelmi csúcspontot ért el (15 mandátumot szerzett a Knesszetben), kiváltak azon arab nacionalisták, akik továbbra se akarnának együttmüködni zsidó pártokkal.
Miközben Ajman Odeh mögött megmaradtak Közös Lista néven a mérsékeltek, a radikális szárny Manszur Abbasz vezetésével Egyesült Arab Lista néven indul. A Közös Listát a szakadás természetesen gyengíti, de továbbra is esélyük van akár 10 mandátumot is szerezni (ami persze csökkenés az eddigiekhez képest). A radikális Egyesült Arab Lista kapcsán azonban az is kérdéses, hogy megugorják-e a bejutási küszöböt – ha igen, akkor 3-4 mandátumuk lehet.
Netanjahu az arabokra is számíthat
Azonban sok olyan arab szavazó van, aki ezúttal már nem arab pártra készül voksolni.
Noha a likudos politikus még így is majdnem 60 százalékos elutasítottsággal rendelkezik, már az nagy eredmény számára, hogy minden harmadik arab szavazatra esélye van. A Likud, amelynek elnökét a zsidó szavazóknak is csak 43 százaléka akarja miniszterelnöknek, felfedezte tehát magának az arabokat, akik biztosíthatnák Netanjahu hatalmon maradását.
Aki manapság arab lakossággal is rendelkező izraeli városokba utazik, egy sajátos reklámmal találkozhat:
amivel legidősebb fiára (Jair) utal.
Netanjahu nagyon tudatosan hajt rá az arab szavazókra – a Likudnak van már például arabnyelvű Facebook-oldala vagy arabnyelvű kampánydala is. A jobboldali politikus pedig rendszeresen keresi fel a kampányban az arab többségű településeket, ahol
Netanjahu azzal is nagy népszerűségre tett az arab szavazók körében, hogy a világ legsikeresebb oltási programjából ők is profitálnak. Január 13-án Netanjahu személyesen vett részt Názáretben egy oltási pont megnyitásán, ahol főleg arabokat oltanak be a kínai koronavírus ellen.
Netanjahu 2015-ben még azzal buzdította a Likud-szavazókat, hogy menjenek nagyon sokan szavazni, „mert az arabokat buszoztatják”, idén januárban már azt mondta: ő sohasem állított ilyet, ezt csak az ellenfelei adták a szájába. Most már ő kérte meg az arabokat, hogy szavazzanak a Likudra.
Nail Zoabi ugyan csak a párt listájának 39. helyén áll, Netanjahu közölte: a politikus lesz egy új Netanjahu-kormányban az arab települések fejlesztéséért felelős miniszter.
Szefárd lázadás
A Likud zsidó szavazói között is sokan tudnak arabul, a párt ugyanis a hetvenes évektől a mára gyakorlatilag kimúlt balközép-elitista Munkapárt askenázi (azaz európai eredetű) szavazóival szemben a közel-keleti és észak-afrikai zsidók pártjaként alakult meg. A Likud gyakorlatilag ezen réteg lázadása volt azon askenáziakkal szemben, akik az addig az országot meghatározták. A pártalapító Menahim Begin azzal vádolta az askenázi elitet, hogy az szefárdellenes és rasszista – utalva arra, hogy több askenázi is kigúnyolta a mizrahimek kiejtését.
Noha a Likud mai elitje is askenázi, Netanjahuék sikeresen tudják eljátszani a keleti zsidók védelmezőjének a szerepét –
Maga Benjamin Netanjahu is askenázi (kelet-európai) eredetű – de ezt próbálja azzal „kiegyensúlyozni“, hogy azt állította már 2016-ban: a családja valójában az Ibériai-félszigetről származik, azaz ugyanúgy szefárd, mint a mizrahimek.
Szétesett a jobboldali tábor
Netanjahunak azért lehet szüksége az arab szavazókra, mert
Avigdor Liebermannak, az oroszajkúakat képviselő, cionista szélsőjobboldali, de nem vallásos Otthonunk Izrael pártnak az a gondja az ultraortodoxokkal – azon túl, hogy azok még zsidókként se ismerik el Lieberman szavazóit –, hogy nem vonulnak be a katonaságba, de igényt tartanak azon állam szociális segélyeire, amelyet sokan közülük el sem ismernek. (Számos ultraortodox szerint csak akkor lehetne újraalapítani Izraelt, ha erre az isten kéri őket – ezért istenkáromlásnak tartják a szekuláris izraeli állam létét.)
Lieberman azonban eközben élesen arabellenes is, ki is jelentette, hogy arab párt semmiképpen nem kerülhet kormányra Izraelben. Az ultraortodoxok viszonya már jobb az arabokkal – mármint abban az értelemben, hogy őket a saját közösségeik érdekein kívül más nagyon nem érdekli. Ráadásul
Ősszel újabb választás?
A legutolsó – még a sabbat előtt, pénteken közzétett – közvéleménykutatás szerint
Azaz Netanjahunak nagyon jól jön minden olyan pluszmandátum, amit az arabok voksaival szerezhet meg.
A Likud jelenleg a jobboldali cionista Jaminára (8 mandátum), a szefárd ultraortodox Saszra (8 mandátum), az askenázi ultraortodox Egységes Tóra Zsidóság pártra (7 mandátum) és a vallásos cionistákra (4 mandátum) számíthat. Noha más jobboldali pártok is indulnak – a Likud-szakadár szélsőjobboldali Új Remény (9 mandátum), a Lieberman-féle Otthonunk Izrael (7 mandátum) –, ők mind Nethanjahu-ellenesek.
Az eddigi előrehozott választásokon a Likud fő ellenfelének számító, jobbközép Kékfehérek teljesen legyengültek: összesen négy mandátumra van csak esélyük. Ez összefügg azzal, hogy a párt szétszakadt, miután egy részük odaállt tavaly ősszel Netanjahu mellé. Ezért a Likud centrista ellenfele most a magyar származású Jair Lapid vezette Van Jövő-párt – de ők is csak 18 mandátumra esélyesek.
Az is látható emellett, hogy
zsidó baloldali pártokként csak a Munkapárt (6 mandátum) és a balliberális Merec (4 mandátum) jutna be. Azaz a 120 fős Kneszetben összesen 10 baloldali képviselő lesz. Az arab pártok is erősebbek ennél: a Közös Listának most 8 mandátumra, a nacionalista Egyesült Arab Listának pedig 4-re van esélye.
A keddi választás – ha Netanjahu nem szerez többséget – megint patthelyzethez, azaz egy őszi újabb, 2019 óta ötödik előrehozott választáshoz vezethet. Netanjahu ellenfelei ugyanis nemcsak maguk is összesen 60 helyre esélyesek, de annyira megosztottak – Likud-szakadár széljobbtól baloldali zsidókon át Izrael-ellenes arabokig mindenki van itt –, hogy nem túl valószínű, hogy össze tudnának fogni. Netanjahu akár még egy arab párt támogatása mellett kisebbségi kormányt is alakíthat, bár ez ellen főleg a Jamina és az askenázi ultraortodoxok berzenkedhetnek.
Itt pedig a Paradigma Intézet elemzését olvashatjátok arról, hogyan kell Netanjahunak egyensúlyoznia Izraelben ahhoz, hogy miniszterelnök tudjon maradni.
NYITÓKÉP: Benjamin Netanjahu arab szavazókkal / BN, FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.