Akár veszít, akár győz Trump, mind a republikánus, mind a demokrata oldal kész lehet a polgárháborúra. Egy amerikai polgárháború a BLM-mozgalomhoz hasonlóan gyűrűzne be Európába, de végső soron az egész mai világpolitikai helyzetet rajzolná át veszélyesen. Megpróbáljuk felvázolni, hogyan.

Az augusztus elejei bejrúti robbanás a kormányt is bedöntötte. Az ideológiailag és vallásilag egyaránt megosztott politikai elit mostanra tudott megegyezni egy új miniszterelnök személyében. Hétfő este pedig már Emmanuel Macron francia államfő is megérkezett az országba. A miniszterelnök-keresés sikere és a francia elnöki látogatás nem véletlenül esik egybe. De kikre tud Macron támaszkodni a szövevényes libanoni politikában?

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

A hétfői választás se hozott tényleges eredményt. Hiába futott be elsőnek Benjamin Netanjahu, a mögötte lévő szélsőjobboldali pártoknak nincs többségük. De nincs többsége az ellenoldalnak se, mert ott meg olyanok is vannak, akik semmiképpen sem tudnának egymással együttműködni.

Mohamed bin Szalman látványosan enyhít az ország női lakosságát szívató elviselhetetlen szabályokon, de rá is van szorulva országa a pozitív PR-ra.

Két évre kizárta az európai kupasorozatokból az UEFA a Manchester Cityt, mert vétett a pénzügyi fair play (FFP) szabályai ellen. A döntést egyszerre éljenzik és gondolják sokan cinikusnak: elvégre aligha van csapat, amelyik tartja magát ezekhez a szabályokhoz. Miért lett bűnbak a City? Lehet, hogy éppen lábon lőtte magát az UEFA? Sportközgazdászt kérdeztünk.

Az Európai Unió is reagált Trump közel-keleti békejavaslatára, ami szerintük eltér a nemzetközileg elfogadott paraméterektől, amire az izraeli külügyminisztérium reakciója az volt, hogy az Unió szerepe nemzetközileg is egyre inkább minimalizálódik.

Amerika a Szolejmáni elleni merénylettel bebizonyította: fabatkát sem érnek számára az általa képviselt világrend szabályai. Azzal pedig, hogy az iráni rakétacsapást válaszcsapás nélkül hagyta, demonstrálja: nem is hegemón már a szerepe ebben a világrendben. Ami most jön, az nem világháború, hanem globális háború, és már zajlik.

Miben rejlik az amerikaiak által meggyilkolt Kasszem Szulejmáni óriási kultusza Iránban? Háborúhoz vezethetnek-e az Amerika-ellenes iráni légicsapások és az ukrán gép katasztrófája? Milyen erők küzdenek a Közel-Kelet térképének újrarajzolásáért? Hova vezethet Irán Amerikával való konfliktusa? Sárközy Mikós iranistával beszélgettünk minderről.