+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 18. csütörtök, 13:05
Azért álvita, mert Brüsszelnek inkább először vakcinát kéne adnia, és egyébként is mire ott erről elfogadnak valamit, addigra Magyarországon már túlleszünk a járvány nehezén. A kormányinfón azt is megtudtuk, hogy jövő héten születhet döntés a járványügyi nyitásról, és hogy a kormány nem kíván változtatni a levélszavazás rendszerén 2022-re.

„Közel vagyunk a harmadik hullám csúcsához, a legpesszimistább szakértői becslések szerint március végén fog ez bekövetkezni” – mondta el várakozásait Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

 

Ez alapján Gulyás szerint nincs még itt az ideje az enyhítésnek, de az heteken belül bekövetkezhet, és

 

az oltási kampány haladása következtében olyan többlépcsős nyitásra lehet számítani, ami után már nem következnek újabb szigorítások.

 

Hogy pontosan miből fog állni ez a lazítás, hogy mikor fog bekövetkezni, illetve hogy a már javában gyártott és sokaknak kiküldött védettségi igazolvány (amiből 1 millió 440 ezer darabot már legyártottak) mire fogja feljogosítani a birtokosaikat, arról a kormány – a hivatalos kommunikáció szerint – a pénteken lezáruló nemzeti konzultáció eredményei alapján fog dönteni. Mint azt Gulyás Gergely elmondta: a konzultáció eredményeit a hétvégén nyilvánosságra fogják hozni, és ezek alapján jövő héten várható döntés a fenti kérdésekben.

 

De mi lesz a korlátozásokkal?

 

Addig is viszont lesz még egy sürgetőbb döntenivalója a kormánynak: nevezetesen, hogy mi legyen a március eleje óta bevezetett lockdownnal. Ennek keretében az iskolák és óvodák április 7-ig bezártak (bár gyermekfelügyeletet biztosítani kell, és a bölcsődék továbbra is normál rend szerint működnek), egy csomó más szabály hatálya viszont (mint a kötelező közterületi maszkviselés, vagy a sok kivétellel, de mégiscsak fennálló boltzár) március 22-ig, jövő hét hétfőig tart. Ezeket itt szedtük össze részletesen. 

 

Gulyás Gergely elmondása alapján arról, hogy mi lesz a lejáró szabályozással,

 

döntés a péntek reggeli kormányülésen várható, aminek részleteit Orbán Viktor fogja ismertetni a péntek reggeli rádióinterjújában.

 

A kormány szerint álvita, ami folyik a vakcinaútlevelekkel kapcsolatban

 

Mint azt az Azonnalin is megírtuk, a héten már elkezdték postázni az oltást kapott vagy a betegségen átesett embereknek a védettségi igazolásokat – hogy ezek pontosan mire fognak feljogosítani, arról Gulyás Gergely szerint a nemzeti konzultáció eredményei alapján hoz majd döntést a kormány.

 

Mindazonáltal kérdés az is, hogy a védettségi igazolásokkal lehet-e majd legalább a schengeni zónán belül a mostaninál szabadabban (például karanténkötelezettség nélkül) utazni: ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a javaslatát, amely rendeleti úton, azaz kötelezően a tagállami jogrendbe beépítendő módon hozna létre oltási útleveleket – ezek a minimálisan szükséges adatokon (mint az illető neve vagy születési dátuma) egy egyedi, QR-kódos azonosítót is tartalmaznának.

 

Jogosultak rá nemcsak azok lennének, akiket már – az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinával – beoltottak, illetve akik igazoltan átestek a betegségen, hanem azok is, akik negatív PCR- vagy antigén teszttel rendelkeznek.

 

Az Azonnali kérdésére, hogy a kormány, illetve a fideszes EP-képviselők támogatja-e a Bizottság javaslatát, Gulyás Gergely kitérő választ adott:

 

„Megvárjuk, hogy mi lesz a rendelet pontos szövege, hogy az Európai Parlament akar-e ezen változtatni, de mi inkább vakcinát, nem vakcinaútlevelet várunk Brüsszeltől.”

 

A miniszter azt is hozzátette, hogy szerinte a vakcinaútlevelek kérdése álprobléma, hiszen arról legkorábban – együttdöntési eljárás során, amiben az elfogadandó rendelet pontos szövegéről az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács pingpongozik egymással – május végére várható döntés, amikor már Magyarország túllesz a járvány nehezén. (Bár hogy a kettőnek mi köze van pontosan egymáshoz, azt Gulyás nem fejtette ki.)

 

Oltunk tovább az AstraZenecával

 

Gulyás Gergely kitért arra is – amivel kapcsolatban az Azonnali is tett fel kérdést –, hogy mi lesz a brit-svéd gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca vakcinájával, aminek az oltását már fél Európa felfüggesztette a készítmény biztonságosságával kapcsolatos aggályok miatt: Európában és Nagy-Britanniában összesen eddig 17 millió embert oltottak be ezzel a vakcinával, 15 ember esetében viszont az oltás beadását követően  vérrög képződött, 22 esetben pedig tödőembólia alakult ki. (Hogy mi a baj most éppen az AstraZenecával, itt részletesen elmagyaráztuk.)

 

Az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökre rendkívüli ülést is hívott össze, hogy értékeljék az ezzel kapcsolatos új információkat, és ha kell, új ajánlásokat fogalmazzanak meg az AstraZeneca készítményével kapcsolatban – erre vár most fél Európa.

 

És a magyar kormány is Gulyás Gergely elmondása alapján, aki az EMA állásfoglalásáig nem kíván érdemben állást foglalni az AstraZeneca ügyével kapcsolatban. Azt azért a miniszter hozzátette: több millió embert oltottak már be a brit-svéd készítménnyel, és

 

komplikációk olyan alacsony számban merültek fel, hogy nem gondolja, hogy kapcsolat lenne az oltás és a fellépő komplikációk között.

 

Gulyás nem tud olyan esetről, amikor az AstraZeneca oltásának bizonyítottan halált okozó mellékhatása lett volna magyar páciensnél, vagy aki az oltás után vesztette volna életét. Ennek megfelelően a háziorvosok jelenleg is oltanak AstraZenecával.

 

Már aki: ahogy az Azonnalin meg is írtuk, van olyan orvos, aki kifejezetten az AstraZeneca-vakcinával való oltást tagadja meg – ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely leszögezte, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) minden Magyarországra érkező vakcinát előzetesen bevizsgál, és amennyiben azt biztonságosnak találja, minden orvosnak kötelessége vele oltani.

 

Egyúttal a miniszter azt is elmondta, hogy a háziorvosok és a gyógyszertárak számára kellő mennyiségben áll rendelkezésre a vírusfertőzés tüneti kezelésére alkalmas favipiravir, amit március elején tettek elérhető a háziorvosok számára is, akik felírhatják azt a betegeiknek.

 

Ami az időről időre felmerülő pletykát illeti, hogy a kormány egyes helyeken kötelezővé tenné a levegőrészecskéket a hagyományos textilmaszknál jobban szűrő FFP2 vagy FFP3 maszkokat, Gulyás igyekezett eloszlatni:

 

nem tervez, és soha nem is tervezett ilyen lépést a kormány.

 

Nem látszik engedni a kormány a tanárok oltásával kapcsolatban

 

Kásler Miklós EMMI-miniszter hétfőn jelentette ki a parlamentben, hogy „a tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően”.

 

Az Azonnali kíváncsi lett volna, hogy ez vonatkozik-e a harmadik hullám alatt továbbra is élő kontaktusok útján dolgozó bölcsődei dolgozókra, illetve a gyermekfelügyeletet ellátó iskolai és óvodai dolgozókra is, és nem lenne-e indokolt őket előrébb hozni az oltási sorrendben.

 

A kormányinfó kérdéseit felolvasó kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra azonban nem tette fel ezen kérdésünket. Annyit azért egy másik újságírói kérdésre megtudhattunk, hogy

 

az érettségiztető tanárok külön beoltását nem tervezi a kormány:

 

Gulyás Gergely szerint a május-júniusi érettségi időszakra elegendő oltás fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy az idősebb vagy veszélyeztetett tanárokat addigra a koruk és egészsügyi állapotuk (és nem a foglalkozásuk vagy az érettségin betöltött szerepük) alapján beoltsák.

 

Nem tervez változtatni a kormány a levélszavazáson 2022-re

 

Ahogy arról az Azonnalin is írtunk, a Freie Ungarische Botschaft (FUB) nevű, pártoktól független civilszervezet azt kezdeményezi, hogy a törvényalkotók úgy változtassanak a törvényi szabályozáson, hogy a Magyarországon lakcímmel rendelkező, de a szavazáskor külföldön tartózkodó magyar állampolgárok is szavazhassanak levélben a 2022-es választáson.

 

A civilek azért tartanák ezt indokoltnak, mert így ez a csoport – akinek tagjai például a tanulmányaik, külföldi munkavállalásuk vagy kétlaki életük miatt tartózkodnak éppen külföldön a szavazás idején – csak az adott ország külképviseletén adhatják le a szavazatukat, ami sokszor hosszú és költségigényes utazással jár. Mindeközben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok kényelmesen, levélben szavazhatnak – ezt szeretné a FUB kivívni a magyarországi lakcímmel rendelkezők számára is.

 

A magyar kormány azonban nem kíván ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozni, több okból sem: egyrészt – mint azt Gulyás Gergely elmondta – a választást megelőző évben nem is lehet változtatni a választási szabályokon, másrészt az elmúlt évek levélszavazati tapasztalata alapján nem is lenne ez indokolt. Ahogy a miniszter összegezte:

 

„Aki Magyarországon lakik, személyesen szavazzon!”

 

NYITÓKÉP: A március 18-i kormányinfó Facebook-élője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás