+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. március 17. szerda, 14:22
Rendeletben szabályozná a digitális zöldigazolványnak nevezett EU-s védettségi igazolást az Európai Bizottság, és már nyárra bevezetné, hogy a turistaszezont megmenthessék. Az igazolást az oltottak mellett azok is megkaphatnák, akik már átestek a víruson vagy negatív teszttel rendelkeznek. Mutatjuk a részleteket!

Március 17-én sajtótájékoztatón mutatta be az Európai Bizottság a digitális zöldigazolványnak nevezett védettségi igazolásról szóló tervezetét. A cél az, hogy a beoltottak és a víruson áteső emberek igazolni tudják a védettségüket a vírussal szemben, és a digitális igazolvány azt is jelezné, ha valaki negatív teszttel rendelkezik.

 

Az Európai Bizottság célja, hogy ezzel az Európai Unión belüli szabad mozgást helyreállítsák. Ezért – eltérően az unió korábbi próbálkozásaitól –ezúttal nem egy tagállamokra nem kötelező érvényű irányelvet adnak ki, hanem a Bizottság

 

uniós rendeletben szabályozná a védettségi igazolást. Így ha a tervezetet elfogadják, akkor az az unió minden tagállamára kötelező érvényű lenne.

 

Ez viszont egy hosszú procedúra, hiszen a Bizottság javaslatát el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, illetve az Európai Unió Tanácsának, ahol a tagállamok adott szakpolitikai területért felelős miniszterei ülnek.

 

Mit fog tartalmazni a zöldigazolványnak nevezett védettségi igazolás?

 

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott javaslat szerint a védettségi igazolásokat a tagállamok hivatalos szervei fogják kiadni, és az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

 

+ az illető nevét;

 

+ születési dátumát;

 

+ a vakcináról, a tesztről vagy a felépüléssel kapcsolatos releváns információkat;

 

+ és egy egyedi azonosítót.

 

A tanúsítványok csak a szükséges információt tartalmazzák, a határátlépésnél pedig csak a dokumentum érvényességét és hitelességét fogják ellenőrizni. A Bizottság kiemelte, hogy az igazolás csak a legszükségesebb információkat fogja tartalmazni,

 

minden egészségügyi adat a digitális zöldigazolványt kiállító tagállamnál marad.

 

A védettségi igazolás mellett azt is bejelentették, hogy a Bizottság nyárig létrehoz egy olyan digitális infrastuktúrát, amely megkönnyíti ezeknek az igazolásoknak az ellenőrzését.

 

Kik fogják megkapni?

 

A tervezet szerint a digitális zöldigazolványt minden uniós állampolgár számára ingyen kell kiállítani, illetve az EU-s lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára. A tervezet szerint az igazolványt három különböző csoport kaphatná azt meg:

 

+ azok, akiket beoltottak egy koronavírus elleni vakcinával;

 

+ azok, akik negatív PCR vagy antigén teszttel rendelkeznek;

 

+ és azok, akik már bizonyítottan átestek a kínai koronavíruson és felépültek belőle.

 

A tervezet szerint az igazolás papíralapú és digitális formában is elérhető lesz, viszont mindkét esetben tartalmazni fog egy QR-kódot, amivel könnyebben tudják majd leolvasni az okmányt. A tervezet szerint a digitális zöldigazolvány valamennyi uniós tagállamban érvényes lesz, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is csatlakozhat ahhoz.

 

A Bizottság ezenkívül segíteni fogja a tagállamokat, hogy olyan szoftvereket fejlesszenek ki, amelyek használatával a hatóságok minden igazolást ellenőrizhetnek az EU-ban. Ami fontos, hogy a Bizottság mindezt úgy szeretné szabályozni, hogy a tanúsítvány birtokosának egyetlen személyes adata sem kerülne ki a tanúsítványt kiállító tagállamtól – a szoftveren csak azt vizsgálnák meg, hogy a tanúsítvány hiteles-e, és hogy melyik tagállam melyik szerve állította ki.

 

Mire lesz jó?

 

A tervezet célja, hogy az Európai Unión belüli szabad mozgás jogát helyreállítsa, hiszen jelenleg a tagállamok nemzetállami szinten döntenek arról, hogy kiket, illetve milyen feltételekkel engednek be az országuk területére. Emiatt az Európai Unión belül különböző szabályok vannak érvényben, hogy milyen feltételekkel léphet be valaki a tagállamok területére – például van-e kötelező karantén, ha igen, az 10 vagy 14 napos, ezt ki lehet-e váltani negatív PCR-teszttel, ha igen, annak milyen réginek kell lennie. 

 

Az Európai Bizottság pedig most ezeket a szabályokat szeretné valamennyire egységesíteni, ugyanis a tervezet szerint a tagállamoknak értesítenie kellene a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az adott állam továbbra is karantént vagy tesztelést írna elő a digitális zöldigazolvánnyal rendelkezők számára, és ilyen esetben meg kellene indokolnia az intézkedést. 

 

A Bizottság azt szeretné, hogy a digitális zöldigazolvány ne legyen diszkriminatív, azaz a már beoltott és nem beoltott emberek számára is ugyanolyan előnyöket nyújtana.

 

Ezzel a Bizottság célja, hogy azok is szabadon utazhassanak, akik valamilyen okból kifolyólag nem kaphatnak vakcinát – mert például túl fiatalok vagy várandósak – vagy még nem került rájuk a sor. Ebben az esetben a tanúsítvány a személy negatív PCR-teszt eredményeit tartalmazná, vagy azt, ha már felgyógyult valaki a koronavírusból.

 

Mi lesz az orosz és a kínai vakcinákkal beoltott emberekkel?

 

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott oltásokkal beoltott emberek tanúsítványait a tagállamoknak automatikusan el kellene fogadniuk,

 

míg az EMA által még nem engedélyeztetett vakcinák esetén az adott tagállam döntheti el, hogy azt elfogadják-e vagy sem.

 

A Bizottság célja, hogy nyárra már elfogadják a javaslatot, így azt már elküldték az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részére is.

 

UPDATE 03.19: Ebben a cikkben korábban – helytelenül – oltásútlevél-tervként hivatkoztunk az Európai Bizottság védettségi igazolásról szóló tervére. Ezt később javítottuk. Azért hívtuk eddig útlevélnek, mert a rengeteg ellentmondásos, kiszivárgó értesülés alapján nem lehetett tudni, hogy mire lesz jó. Most viszont az asztalon van már egy javaslat, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem útlevélként fog működni.

 

NYITÓKÉP:  Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás