A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

A Bizottságnak sokkal inkább a korrupciós kockázattal van problémája. Ujhelyi Várhelyi Olivér a magyar kormány által delegált uniós biztost is megkereste, őt az LMBTQ-aktivistákról kérdezte, akikre a kormány hivatkozik.

Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!

Céges beszámolókból, hirdetési adatokból, látogatottsági mérésekből, gazdasági és jogi elemzésekből, szakértői interjúkból és tartalomelemzésből áll össze az Európai Bizottság egymillió euróból felépített, tizenöt európai ország médiájának tulajdonosi szerkezetét bemutató adatbázisa. A több mint egy tucat egyetem konzorciuma által elvégzett, Salzburgból vezetett projekt a szakmai közönséget célozná meg, de az érdeklődő állampolgárok tudatosságát is növelnék.

Mint azt a szocialista EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta, három hete hiába kéri az Európai Bizottság illetékeseitől annak pontos megismerését, hogy milyen kifogások miatt késik a magyar terv elfogadása. Attól viszont óvva intett Ujhelyi, hogy a Bizottság azt mondja Orbánnak, most már minden rendben van.

Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.

Az Európai Bizottság benyújtotta a jogszabály-tervezetét a mobilok, táblagépek és más eszközök töltőinek egységesítéséről. Ahogyan sejthető volt, az újabb androidos készülékek USB-C portja lett a befutó, a gyártóknak két éve lesz az átállásra, ha minden uniós testületen átmegy a változtatás.

A nagy szennyező országok vezetői közül csak Boris Johnson volt jelen, aki csalódottságát fejezte ki, mert sok jelentős gazdaság nagyon lemaradt fenntarthatóság terén. Az EU energiaügyi tárcavezetői közben szerdán Szlovéniában egyeztetnek a Bizottság klímacsomagjáról.

Egy egészségbiztonsági konzultációs testületen szó lesz a kérdésről, ezt válaszolta von der Leyen Ujhelyi Istvánnak. Az MSZP-s EP-képviselő szerint ebben a testületben kellene elérnie a magyar kormánynak, hogy a harmadik, nyugati oltás után kapjanak a magyarok uniós vakcinaútlevelet.

Uniós szinten szabályoznák a hálózatba kötött okoseszközöket, miután Ursula von der Leyen jelentős ezzel kapcsolatos kibervédelmi kockázatról beszélt éves értékelő beszédében. A témában jártas EP-képviselő szerint az okoseszközök jelenthetik az otthonunk informatikájához való hozzáférést a kibertámadások elkövetőeinek. Több szabályozás is terítéken van a kérdésben.

Nem, csupán az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy tegyen valamit azért, hogy aki az egyik országban összeházasodik, azt a másikban is ismerje el az állam, még ha azonos neműek is.

Az elfogadás kölcsönös, ez segíti a nemzetközi utazásokat, ám abból kimaradtak a keleti vakcinák, amit mindhárom ország használ. Közben az EU afrikai vakcinagyártása került kritikák alá.

Több mint egy évtized után révbe érhet az Európai Bizottság terve a telefontöltők egységesítésére. Jó eséllyel az újabb androidos telefonok többségén használt USB-C lehet a befutó és az Apple-nek kell engednie.

Nemrég fogadta el az Európai Parlament az uniós klímarendeletet, ami arra kötelezi a tagállamokat, hogy 55 százalékkal csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat 2030-ig. Annak ellenére, hogy a többség megszavazta, a zöldek nem elégedettek vele. Michael Bloss német zöld EP-képviselő elmondja, miért.

Az osztrák hatóságok kérelmezték, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül, nem torzítja-e a versenyt, hogy a techóriás megvenne egy ügyfélkapcsolati alkalmazást. Attól tartanak, kizárná belőle a konkurens chatalkalmazásokat és a plusz adatgyűjtéssel tovább nőne a piaci erőfölénye a netes reklámpiacon.

„Klímaállóvá” tenné az Európai Bizottság az EU-országok infrastruktúráját. Azok, akik különböző forrásokra pályáznának, az utakat, távközlési hálózatokat, hidakat és egyéb kulcsépítményeket úgy kell megtervezzék, hogy azok ellenálljanak az árvizeknek, hőhullámoknak és a klímaváltozás más szélsőséges időjárási hatásainak. A legalább 2050-ig tervezett építményeknek pedig klímasemlegesnek kell lenniük.

Ugyanezt már megtette a korábban a külügyi államtitkár is. Az OĽaNO képviselője azt próbálta elmagyarázni, miért lép fel Szlovákia a Minority SafePack ellen abban az ügyben, amit annak kezdeményezői indítottak az Európai Bíróságon a Minority SafePack elkaszálása miatt.

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint lehet nemzeti forrásból előfinanszírozni a helyreállítási terv programjait, de ahhoz, hogy ezeket utólag az EU biztosan kifizesse, nem ártana előbb el is fogadni a magyar helyreállítási tervet.

Az EMA vizsgálata szerint a 12-17 év közötti, Modernával oltott fiatalok körében ugyanolyan hatékonyan alakul ki a koronavírus elleni védettség, mint 18 év felett.

Tízezer eurós készpénzfizetési korlátozással, új hatóság felállításával és a kriptovaluták névtelenségének részleges megszüntetésével erősítené a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni fellépést az Európai Bizottság. A szigorításnak 2024-től életbe kellene lépnie a tervek szerint, ám ehhez előbb az EP-nek és a tagországoknak is rá kell bólintania.

Gulyás Gergely szerint hisztériakeltés az, ami a megfigyelési botrány körül zajlik, és az oltási kedvet csökkentené, ha Orbán Viktor és Karácsony Gergely egy plakáton szerepelve népszerűsítené a koronavírus elleni oltásokat.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a hármas metrót és a frankfurti villamoskocsikat is klimatizálhatják, és hogy a főváros nem fogja őrizni a Fidelitas kaszáitól a méhlegelőket.

Több mint 7000 ember dolgozik az EP-nek, ami a következő évben 322 fővel emelné az alkalmazottai létszámát. Egy nem hivatalos brüsszeli dokumentum arra utal: az EP ellenállásra számíthat.

A kevésbé ismert technológia megalapozhatja Európa szerepét egy kibocsátásmentes világban.

A Párbeszéd a hozzá hasonló minipártokkal közös levelében azt írja, meg kell vizsgálni a jogállamisági feltételeket Magyarországon és Lengyelországban, és a jogsértéseket az EU költségvetésének szemszögéből is értelmezni kell.

A Politico szerint a hivatalos indoklás az, hogy a magyar tervben nem elég jók a korrupcióellenes intézkedések.

Dacian Cioloş szerint minden jogi eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy Orbán észrevegye, a pedofiltörvénnyel túl messzire ment. Ezért a román politikus az évek óta bénakacsként álló hetes cikkelyes eljárást is a következő szintre vinné.

Idén június végéig a beígért 55 helyett csak 14 millió adagot szállított le az EU-ba a gyártó, a Bizottság most mégis további 36,7 millió adag lehívásáról döntött.

A zöldek, a baloldal és a szociáldemokraták európai parlamenti frakcióinak képviselői levelet írtak Ursula von der Leyennek, mert szerintük aggályos, ha a Magyarországnak járó koronavírus-helyreállítási költségvetési tervét most elfogadják. Azonban ez nincs így, mert eleve csupán az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt lehetne visszatartani a kifizetést.

Paolo Gentiloni elmondása szerint a következő hónapban sok uniós tagállam helyreállítási programjáról fognak dönteni. Magyarország is közöttük lesz.

A Dacian Cioloș által írt levelet a liberális Renew Europe frakció képviselői írták alá, köztük Cseh Katalin is. Az EP-képviselők feltételeket szabatnának a Bizottsággal a magyar helyreállítási terv jóváhagyásához.

Az Európai Parlament szerdán megszavazta a hivatalos kommunikáció szerint a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozások enyhítéséről, valójában azok fenntartásáról és egységesítéséről szóló rendeletjavaslatot, így már csak a tagállami kormányokon múlik, hogy júliustól ezen rendszer alapján mehetünk-e külföldre nyaralni. Elolvastuk a rendeletet, 5+1 pontban összefoglaljuk a lényeget.

Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.

Miután Magyarországhoz hasonlóan több tagállam még mindig ellenőrzi az EU belső határait, a Bizottság szerint a szabad mozgás alapjoga veszélybe került.

Ursula von der Leyen szerint Lukasenka akciójának következményei lesznek. A nemzetközi légiszövetség Belarusz kizárását kezdeményezte a támadás miatt.

Kiss Ambrus szerint ha ők zsarolják a kormányt az atlétikai vébével, akkor a kormány is őket a Fudannal. A főváros továbbá cselekvést vár el Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől a helyreállítási alap ügyében folytatott kamukonzultáció kapcsán.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

A norvég kormány által felkért szakértők azt javasolják a kormánynak, hogy mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik, ezért nincs szükségük az adenovírus-alapú AstraZeneca- és a Johnson & Johnson-vakcinákra, bár szerintük azok továbbra is hatékony szerek.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német-amerikai gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

Az Európai Bizottság elnöke szokásos tavaszi beszédében a tőle megszokott hurráoptimizmust leszámítva nem nagyon mondott semmit.

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

Didier Reynders szerint ha a tagállamok nem a Bizottság digitális zöldigazolványát támogatják, hanem egyéni megoldásokon dolgoznak, azzal akkor elképzelhető, hogy nyáron nehezebben lehet majd utazni.

A tervezet szerint az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex új, széles jogokat kapna. Az erőszakos kitoloncolást a Bizottság továbbra sem támogatja, és nem ismerte el egyértelműen, hogy a határőrszervezet ilyesmiben maga részt vett volna, noha „vannak hiányosságok”.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.