+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. március 16. kedd, 09:33
Már több, mint egy tucat ország függesztette fel a svéd vakcinával való oltást addig, amíg az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön felül nem vizsgálja a készítményt.

Dánia, Hollandia, Írország, Norvégia, Bulgária, Spanyolország, Izland, Ciprus, Szlovénia, Portugália, Olaszország, Németország, Franciaország – keddre virradóra ez a 13 uniós tagállam döntött egyelőre úgy elővigyázatosságból, hogy felfüggesztik a brit-svéd gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca vakcinájával történő oltást mindaddig, amíg megnyugtató választ nem kapnak a tudósoktól és szakértőktől a készítmény biztonságosságáról.

 

Mint azt az Azonnalin meg is írtuk, a dominóhatást az váltotta ki, hogy több országban, több olyan embernél is vénás vérrögök, valamint tüdőembólia alakult ki, akiket korábban ezzel a vakcinával oltottak be koronavírus ellen. Ezek alapján múlt hét csütörtökön, március 11-én először Dánia döntött úgy, hogy leállítja időlegesen az AstraZenecával való oltást – ezt követte tucatnyi más uniós tagállam az ezutáni napokban.

 

Az esetekre válaszul előbb az oltást már széles körben alkalmazó brit kormány gyógyszer- és egészségügyi szabályozó hatósága (MHRA) adott ki hivatalos közleményt március 11-én arról, hogy az aggodalmak ellenére ők továbbra is fenntartják, az oltás biztonságos, a komplikációkkal pedig nem találtak összefüggést.

 

A dominóhatást azonban nemcsak a vérrögképződéses esetek, hanem a felfüggesztésről szóló döntések maguk is gyorsítják – ahogy a Politico keddi hírlevele írja, Franciaország azért is döntött erről, mert a németek is ezt tették: a lapnak névtelenül hétfő este nyilatkozó francia miniszter szerint

 

„három nap stressz” lett volna az osztályrészük, ha a német döntés után nem szánják rá ők is magukat az AstaZeneca-oltások felfüggesztésére.

 

A miniszter által emlegetett három nap magyarázata, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még március 16-án is kitartott azon múlt heti álláspontja mellett, hogy az AstraZeneca-vakcina előnyei mindent összevetve a koronavírus-fertőzés megelőzésében még mindig nagyobbak, mint az azzal való oltás lehetséges kockázatai és mellékhatásai, ennek ellenére kedden már összeülnek az EMA-ban kivizsgálni a vakcinával kapcsolatos legújabb fejleményeket.

 

A vizsgálat alapján

 

az EMA március 18-ra, csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze, hogy megvitassák az összegyűjtött információkat, és ha kell, új ajánlásokat fogalmazzanak meg az AstraZeneca készítményével kapcsolatban.

 

Erre az állásfoglalásra vár most fél Európa.

 

De kell-e félni az AstraZenecától?

 

Vasárnap a felfüggesztésekre adott válaszában az AstaZeneca azt emelte ki, hogy miközben Európában és Nagy-Britanniában már 17 millió embert oltottak be a vakcinájukkal, addig mindössze 15 esetben képződött vérrög a készítményük megkapását követően az oltottaknál, és 22 esetben értesültek tödőembólia kialakulásáról. Ez „alacsonyabb előfordulás, mint ami várható lenne természetes módon ekkora népességben, és hasonló a többi engedélyezett covid-19 vakcinához”.

 

Az AstaZeneca kockázatait részletesen körüljáró cikkünkben Letoha Tamás kutatóorvos elmondta, hogy

 

az AstraZeneca vakcinájával a vérrögképződésre hajlamos és a rossz keringési állapotú egyéneknél érdemes óvatosnak lenni,

 

hiszen ezekben az esetekben nem szerencsés, ha az oltás a hatékony immunizálás érdekében „túl hatékonyan beindítja a tüskefehérje-termelést, hiszen túlzott mennyiségű tüskefehérje az erekben hajlamosíthat a vérrögképződésre”.

 

Magyarország egyelőre tovább olt az AstraZenecával

 

Magyarországon eddig a kormány kifejezetten az AstraZeneca-oltással kapcsolatos legújabb aggodalmakra nem reagált – annak ellenére sem, hogy már van olyan háziorvos, aki direkten az AstraZeneca-vakcinákkal való oltást bojkottálja. Orbán Viktor a vasárnapi rádióinterjújában viszont kitért Kiss Csaba erdőkertesi háziorvos esetére, aki a kiszámíthatatlanul változó oltási sorrend, a vakcinák mindössze ideiglenes engedélyei és a nem megfelelő rendelői körülmények miatt egyáltalán nem olt koronavírus ellen a körzetében.

 

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy

 

„az nem helyes, hogy (…) az egészségügyben dolgozók között is vannak, akik egyébként oltásellenesek”

 

– és hozzátette, hogy a szerinte „oltásellenes orvosokkal” később kell majd foglalkozni, egyelőre azt kell biztosítani, hogy az emberek megkapják az oltást. Mindenesetre Müller Cecília már belebegtette: aki háziorvosként nem vesz részt a lakosság tömeges beoltásában, azt ötmillió forintra büntethetik.

 

Magyarországra egyébként a március 11-i hivatalos adatok szerint eddig összesen 405 ezer adag AstraZeneca-oltóanyag érkezett, ez az összes, eddig fogadott 2 920 015 adag vakcina kicsit több mint 13 százaléka. A háziorvosok a március 15-i héten biztosan AstraZenecával fognak oltani.

 

NYITÓKÉP: Magyarország Kormánya  / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás