Dől a dominó: már fél Európa kivár az AstraZeneca oltásával kapcsolatban

Szerző: Petróczi Rafael
2021.03.16. 09:33

Már több, mint egy tucat ország függesztette fel a svéd vakcinával való oltást addig, amíg az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön felül nem vizsgálja a készítményt.

Dől a dominó: már fél Európa kivár az AstraZeneca oltásával kapcsolatban

Dánia, Hollandia, Írország, Norvégia, Bulgária, Spanyolország, Izland, Ciprus, Szlovénia, Portugália, Olaszország, Németország, Franciaország – keddre virradóra ez a 13 uniós tagállam döntött egyelőre úgy elővigyázatosságból, hogy felfüggesztik a brit-svéd gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca vakcinájával történő oltást mindaddig, amíg megnyugtató választ nem kapnak a tudósoktól és szakértőktől a készítmény biztonságosságáról.

Mint azt az Azonnalin meg is írtuk, a dominóhatást az váltotta ki, hogy több országban, több olyan embernél is vénás vérrögök, valamint tüdőembólia alakult ki, akiket korábban ezzel a vakcinával oltottak be koronavírus ellen. Ezek alapján múlt hét csütörtökön, március 11-én először Dánia döntött úgy, hogy leállítja időlegesen az AstraZenecával való oltást – ezt követte tucatnyi más uniós tagállam az ezutáni napokban.

Az esetekre válaszul előbb az oltást már széles körben alkalmazó brit kormány gyógyszer- és egészségügyi szabályozó hatósága (MHRA) adott ki hivatalos közleményt március 11-én arról, hogy az aggodalmak ellenére ők továbbra is fenntartják, az oltás biztonságos, a komplikációkkal pedig nem találtak összefüggést.

A dominóhatást azonban nemcsak a vérrögképződéses esetek, hanem a felfüggesztésről szóló döntések maguk is gyorsítják – ahogy a Politico keddi hírlevele írja, Franciaország azért is döntött erről, mert a németek is ezt tették: a lapnak névtelenül hétfő este nyilatkozó francia miniszter szerint

„három nap stressz” lett volna az osztályrészük, ha a német döntés után nem szánják rá ők is magukat az AstaZeneca-oltások felfüggesztésére.

A miniszter által emlegetett három nap magyarázata, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még március 16-án is kitartott azon múlt heti álláspontja mellett, hogy az AstraZeneca-vakcina előnyei mindent összevetve a koronavírus-fertőzés megelőzésében még mindig nagyobbak, mint az azzal való oltás lehetséges kockázatai és mellékhatásai, ennek ellenére kedden már összeülnek az EMA-ban kivizsgálni a vakcinával kapcsolatos legújabb fejleményeket.

A vizsgálat alapján

az EMA március 18-ra, csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze, hogy megvitassák az összegyűjtött információkat, és ha kell, új ajánlásokat fogalmazzanak meg az AstraZeneca készítményével kapcsolatban.

Erre az állásfoglalásra vár most fél Európa.

De kell-e félni az AstraZenecától?

Vasárnap a felfüggesztésekre adott válaszában az AstaZeneca azt emelte ki, hogy miközben Európában és Nagy-Britanniában már 17 millió embert oltottak be a vakcinájukkal, addig mindössze 15 esetben képződött vérrög a készítményük megkapását követően az oltottaknál, és 22 esetben értesültek tödőembólia kialakulásáról. Ez „alacsonyabb előfordulás, mint ami várható lenne természetes módon ekkora népességben, és hasonló a többi engedélyezett covid-19 vakcinához”.

Az AstaZeneca kockázatait részletesen körüljáró cikkünkben Letoha Tamás kutatóorvos elmondta, hogy

az AstraZeneca vakcinájával a vérrögképződésre hajlamos és a rossz keringési állapotú egyéneknél érdemes óvatosnak lenni,

hiszen ezekben az esetekben nem szerencsés, ha az oltás a hatékony immunizálás érdekében „túl hatékonyan beindítja a tüskefehérje-termelést, hiszen túlzott mennyiségű tüskefehérje az erekben hajlamosíthat a vérrögképződésre”.

Magyarország egyelőre tovább olt az AstraZenecával

Magyarországon eddig a kormány kifejezetten az AstraZeneca-oltással kapcsolatos legújabb aggodalmakra nem reagált – annak ellenére sem, hogy már van olyan háziorvos, aki direkten az AstraZeneca-vakcinákkal való oltást bojkottálja. Orbán Viktor a vasárnapi rádióinterjújában viszont kitért Kiss Csaba erdőkertesi háziorvos esetére, aki a kiszámíthatatlanul változó oltási sorrend, a vakcinák mindössze ideiglenes engedélyei és a nem megfelelő rendelői körülmények miatt egyáltalán nem olt koronavírus ellen a körzetében.

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy

„az nem helyes, hogy (…) az egészségügyben dolgozók között is vannak, akik egyébként oltásellenesek”

– és hozzátette, hogy a szerinte „oltásellenes orvosokkal” később kell majd foglalkozni, egyelőre azt kell biztosítani, hogy az emberek megkapják az oltást. Mindenesetre Müller Cecília már belebegtette: aki háziorvosként nem vesz részt a lakosság tömeges beoltásában, azt ötmillió forintra büntethetik.

Magyarországra egyébként a március 11-i hivatalos adatok szerint eddig összesen 405 ezer adag AstraZeneca-oltóanyag érkezett, ez az összes, eddig fogadott 2 920 015 adag vakcina kicsit több mint 13 százaléka. A háziorvosok a március 15-i héten biztosan AstraZenecával fognak oltani.

NYITÓKÉP: Magyarország Kormánya  / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek