+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. március 12. péntek, 10:07
Akinek van Magyarországon bejelentett lakcíme, annak jelenleg valamely külképviseletre kell elzarándokolnia, ellentétben azzal, akinek nincs. A változást akaró, diaszpórából létrejött civilszervezet szerint reális, hogy a kormány figyelembe vegye az érdekeiket.

Előreláthatólag bő egy év múlva tartják meg a következő országgyűlési választásokat, vannak azonban, akik már most készülnek arra, hogy szavazzanak.

 

Például a Freie Ungarische Botschaft (FUB) nevű, pártoktól függetlenül működő civilszervezet tagjai is, ami külföldön élő magyarok diaszpóraszervezeteként jött létre, missziója pedig „a demokratikus jogállam helyreállítása és a szolidáris társadalom megteremtése Magyarországon, külföldről.”

 

A FUB pár nappal ezelőtt azért indított online petíciót, hogy

 

ne tegyen különbséget a magyar jogalkotó a külföldön élő magyarok között azon az alapon, hogy kinek van, és kinek nincs bejelentett magyarországi lakcíme,

 

és mindenki egységesen levélben szavazhasson.

 

Ha van magyar lakcímed, készülj fel egy nagy utazásra!

 

A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az itthoni lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarság kényelmesen, levélben adhatja le a szavazatát, igaz, lakcím hiányában csak pártlistákra.

 

Ellentétben azokkal a magyar állampolgárokkal, akinek van magyarországi lakcíme, csak éppen valamilyen okból – ugyanúgy nyaralásból, mint mondjuk külföldi tanulmányok vagy munkavállalás miatt – külföldön tartózkodnak a szavazás idején: ők a pártlisták mellett a lakhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhatnak.

 

Azonban csak akkor, ha – a külhoni magyarokkal ellentétben – elzarándokolnak a legközelebbi magyar külképviseletre, hogy ott adják le a szavazatukat – márpedig

 

egy-egy nagykövetség vagy konzuli hivatal nem terem minden sarkon.

 

Ahogy a FUB írja: „Gondoljunk csak a már önmagában is földrésznyi méretű Ausztráliára vagy Kanadára, ahol a legutóbbi választáson csak három, illetve két helyen volt lehetőség szavazni, így némely választónak akár több ezer kilométert is meg kellett tennie azért, hogy személyesen szavazhasson.”

 

Sokba kerülhet külképviseleten szavazni

 

A FUB szerint a külképviseleteken való szavazás nemcsak feleslegesen veszi el az időt és az energiát a szavazni akaró, külföldön tartózkodó magyaroktól, hanem még akár tetemes költségvonzattal is járhat.

 

„Hollandiai aktivistánknak 23 euróba, azaz körülbelül 8000 forintjába kerül eljutni a szavazóhelyiségbe Hágába ‒ ez oda-vissza már jelentős összegnek számít még az ottani bérszínvonal mellett is.”

 

A FUB ezért kéri arra a törvényalkotót, hogy a 2022-es választásra fogadja el a választási törvény módosítását, ami nem tesz különbséget külföldön lévő magyar és magyar között, és lehetővé teszi, hogy mindenki egységesen levélben szavazhasson.

 

Ennek a megtámogatására indította a FUB az erről szóló petícióját három napja – ennyi idő alatt négyezer aláírást gyűjtöttek össze.

 

A petíció szervezői szerint reális, hogy Orbánék figyelembe vegyék az érdekeiket

 

Az Azonnali megkereste Vojtonovszki Bálintot, a FUB ügyvivőjét, aki kérdésünkre elmondta: a petíció célja mindenek előtt az, hogy tematizálják a magyar közbeszédben a külfödön tartózkodó magyarok problémáját, és nem gondolja kizártnak azt sem, hogy a Fidesz-KDNP-kormányban „figyelembe vegyék az érdekeinket”.

 

Ehhez praktikusan az kéne, hogy olyan mennyiségű aláírás gyűljön össze a FUB petíciójára, amivel sikeresen lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra – Vojtonovszki ezzel kapcsolatban Kerényi György diaszpóratémában írt elemzésére hivatkozott, amiben a szerző leírja, hogy „53 ezer külképviseleten szavazó volt 2018-ban, de az ő döntő részük külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár volt.” A FUB ügyvivője szerint ha

 

ennek a téma iránt potenciálisan érdeklődő, mintegy ötvenezres tömegnek „nagyjából a felét elérjük, az már nagy siker”.

 

Vojtonovszki egyúttal nem zárta ki a magyarországi pártokkal való együttműködést sem a siker érdekében – a Momentum például a 2018-as parlamenti választáskor autós utakat szervezett a szavazni akaróknak a külképviseletekre –, de egyelőre nem keresték meg ezzel a pártokat, és tőlük sem kaptak felkérést az együttműködésre.

 

Arra a kérdésre, hogy ha a választáshoz közeledve nem történik érdemi változás, terveznek-e a petíción kívül más eszközökhöz is nyúlni, Vojtonovszki úgy válaszolt: „Számos más dolgot is tervezünk, de ezt egyelőre nem szeretném elárulni.” A FUB ügyvivője szerint ez annak is függvénye, hogy a diaszpórában élő magyarokat mennyire tudják megszólítani, és velük közösen mit tudnak tető alá hozni.

 

NYITÓKÉP: Freie Ungarische Botschaft / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás