+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. március 18. csütörtök, 16:57
A magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyarok levélszavazatáért küzdő civilek elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem akar foglalkozni az ügyükkel, és várják Karácsony Gergely, valamint a Momentum támogatását is.

2022 választási év lesz Magyarországon: körülbelül egy év múlva fog eldőlni, hogy a Fidesz-KDNP alakíthat-e zsinórban negyedjére is kormányt, vagy a mostanra egységbe tömörült hatpárti ellenzéknek (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP) sikerül leváltani a Fideszt.

 

Azonban nem mindegy, ki hogyan szavazhat: a jelenlegi szabályozás szerint az itthoni lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarság kényelmesen, levélben adhatja le a szavazatát – igaz, lakcím hiányában csak pártlistákra. Ellentétben azokkal a magyarokkal, akinek van magyarországi lakcíme, csak éppen valamilyen okból – nyaralás, külföldi tanulmányok vagy munkavállalás miatt – külföldön tartózkodnak a szavazás idején: ők a pártlisták mellett a lakhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhatnak.

 

Azonban csak akkor, ha – a külhoni magyarokkal ellentétben –

 

sokszor hosszú és igencsak költségigényes utazás árán elzarándokolnak a legközelebbi magyar külképviseletre, hogy ott adják le a szavazatukat.

 

Erre a problémára hívta fel a figyelmet a Freie Ungarische Botschaft (FUB) nevű, pártoktól független civilszervezet is, ami külföldön élő magyarok diaszpóraszervezeteként jött létre, és ami azért indított nemrég online petíciót, hogy a szavazás idején külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok is szavazhassanak levélben.

 

Vojtonovszki Bálint, a FUB ügyvivője március 12-én még úgy nyilatkozott az Azonnalinak: szerinte reális, hogy a magyar kormány figyelembe vegye az érdekeiket, a március 18-i kormányinfón azonban kiderült, hogy a Fidesz-KDNP-ben egyáltalán nem gondolkodnak a választási törvény ilyetén való módosításán.

 

Mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Azonnali kérdésére elmondta: a választást megelőző évben nem is lehet változtatni a választási szabályokon, másrészt az elmúlt évek levélszavazati tapasztalata alapján nem is lenne ez indokolt. Ahogy a miniszter összegezte:

 

„Aki Magyarországon lakik, személyesen szavazzon!”

 

Milliárdokat jelentenek a magyar államnak

 

Vojtonovszki Bálint elfogadhatatlannak nevezte Gulyás Gergely válaszát, szerinte a kormánynak több okból is érdemben foglalkoznia kéne az ügyükkel: egyrészt közel sem biztos (mint azt a pandémia megmutatta), hogy egy év múlva olyan lesz a helyzet, hogy a külföldön tartózkodó magyarok nyugodt szívvel tudnának külképviseletekre utazni. A FUB ügyvivője szerint a kormány feladata felkészülni minden eshetőségre és biztosítani, hogy mindenki tudjon élni a szavazati jogával.

 

Vojtonovszki a miniszter azon kijelentését sem érzi korrektnek, hogy aki Magyarországon lakik, személyesen szavazzon. Szerinte pont azoktól a külföldi munkavállalóktól követelné meg a szavazásba befektetendő plusz energiát és pénzt, akik – a Világbank számításai szerint – tavaly összesen 113 milliárd forintot küldtek haza, ezzel is pörgetve a magyar gazdaságot.

 

„Ők pandémiától függetlenül is megérdemelnék, hogy levélben szavazhassanak”

 

– fűzte hozzá a FUB ügyvivője, aki Gulyás kategorikus elutasítása után sem tartja kizártnak, hogy a kezdeményezésük célt érjen. Szerinte az elmúlt egy év mutatta meg, hogy a legbiztosabb álláspontoknak is van, hogy változniuk kell.

 

Ezért is fogják tovább futtatni a petíciójukat, és mert „szükség van arra, hogy megmutassuk, hogy mennyi ember ért egyet ezzel a változtatással, és hány ember érdekét sérti az, hogy nem szavazhat levélben”.

 

A civilek szerint Vona Gábor nem nyúlta le az ötletüket

 

Habár a FUB évek óta képviseli a honi lakcímmel rendelkező, külföldön élő magyarok érdekeit, a levélszavazással nem csak ők foglalkoznak: a Jobbik korábbi elnöke, a vloggerbe átment Vona Gábor jelentette be március elején, hogy a kérdésben „online népszavazást” indít, ahol a kitöltők elmondhatják, hogy egyetértenek-e azzal, hogy „a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok levélben is szavazhassanak az országgyűlési választásokon”.

 

Az elnevezés eléggé megtévesztő, tekintve, hogy a magyar jogszabályok nem ismerik az „online népszavazás” fogalmát – azaz akárhányan is mondják el erről a véleményüket a Vona Gábor alapította Második Reformkor Alapítvány oldalán, annak semmiféle jogkövetkezménye nem lesz –

 

így a vonai kezdeményezés valójában ugyanolyan online petíciónak minősül, mint amit a FUB is indított.

 

Mindenesetre hazai ellenzék politikai szereplők már ráugrottak az „online népszavazásra”, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, valamint a Momentum nevében Fekete-Győr András pártelnök is biztosította Vona Gábort a támogatásáról.

 

Az Azonnali kérdésére Vojtonovszki Bálint elmondta: nem érzi úgy, hogy Vona Gábor elcsaklizta volna tőlük az ötletüket, és „minél többen mondják, hogy a külföldön élő magyaroknak levélszavazásra van szükségük a lakcímüktől függetlenül, annál jobb”. Ahogy hozzáfűzte:

 

„Vona Gábornak közel félmillió követője van Facebookon, ezzel mi nem tudunk versenyezni.”

 

Karácsony Gergely és Momentum kapcsán pedig a FUB ügyvivője abbéli reményét fejezte ki, hogy ők hamarosan csatlakozni fognak az ő kezdeményezésükhöz is.  

 

NYITÓKÉP: Freie Ungarische Botschaft / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás