+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. április 22. csütörtök, 14:48
Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, még nem tudni, mindenesetre azt megtudtuk, hogy Vona Gábor kidolgozza az „online népszavazásnak” nevezett online petíciózás részleteit.

Az LMP nevében Keresztes László Lóránt frakcióvezető, valamint a parlamentben független, de egyébként a Polgári Válasz nevű párt elnöke, Bencsik János fogja benyújtani a parlament elé megtárgyalásra a törvényjavaslatot, ami

 

lehetővé tenné, hogy a szavazás idején külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok levélben is leadhassák a voksukat a következő parlamenti választáson

 

– ezt jelentette be a két parlamenti képviselő mellett a mostanra már civillé vált Vona Gábor, a Jobbik volt elnöke.

 

Miért is van szerintük erre szükség?

 

Már 2018-ban is téma volt, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az itthoni lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarság levélben adhatja le a szavazatát a magyarországi országgyűlési választásokon – igaz, lakcím hiányában csak pártlistákra. Ellentétben azokkal a magyarokkal, akinek van magyarországi lakcíme, csak éppen valamilyen okból – nyaralás, külföldi tanulmányok vagy munkavállalás miatt – külföldön tartózkodnak a szavazás idején: ők a pártlisták mellett a lakhelyük szerinti egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhatnak.

 

Azonban csak akkor, ha – a külhoni magyarokkal ellentétben –

 

elzarándokolnak a legközelebbi magyar külképviseletre, hogy ott adják le a szavazatukat.

 

Erre a problémára hívta fel a figyelmet a Freie Ungarische Botschaft (FUB) nevű, pártoktól független civilszervezet is, ami külföldön élő magyarok diaszpóraszervezeteként jött létre, azt kérve a döntéshozóktól, hogy a szavazás idején külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok is szavazhassanak levélben a parlamenti választásokon.

 

Vona Gábor ennek apropóján kitalált egy sima petíciót, és elnevezte „online népszavazásnak”

 

A téma azonban eléggé vonzó volt ahhoz, hogy azt a Jobbik egykori elnöke, a mostanra vloggerbe átment Vona Gábor is felkapja, aki a kérdésben „online népszavazást” indított, ahol az emberek három hétig szavazhattak arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy „a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok levélben is szavazhassanak az országgyűlési választásokon”.

 

Az elnevezés eléggé megtévesztő, tekintve, hogy a magyar jogszabályok nem ismerik az „online népszavazás” fogalmát – azaz az eredménynek semmiféle jogi kötőereje vagy következménye nincsen – így azt lényegét tekintve

 

semmiben nem különbözik egy egyszerű online petíciótól, csak itt éppen nem egy szignóval, hanem egy igen/nem válasszal lehet kifejezni egy ügy támogatását vagy épp elutasítását.

 

Mindenesetre több hazai ellenzék politikai szereplő ráugrott az „online népszavazásra”, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, valamint a Momentum nevében Fekete-Győr András pártelnök is biztosította Vona Gábort a támogatásáról.

 

Vonáék kidolgozzák az „online népszavazás működési struktúráját”

 

Mint az a csütörtöki, valamilyen oknál fogva sajtótájékoztatónak nevezett Facebook-élőből kiderült, Vonának sikerült a parlamenten belül is szövetségeseket találnia, akik a kérdésben törvényjavaslatot fognak benyújtani.

 

Magáról a javaslatról sok minden nem derült ki, csupán annyi, hogy az a külföldön tartózkodó, itthoni lakcímmel rendelkező állampolgárok levélben történő szavazását tenné lehetővé. Logikailag azt lehet még feltételezni – hiszen ennek lenne értelme –, hogy a levélben szavazók megtarthatnák a mostani, teljes szavazati jogukat, azaz pártlistára és egyéniben is leadhatnák a voksukat levélben.

 

 

A Facebook-élő azonban inkább szólt az „online népszavazásról”: mint azt Vona Gábor ismertette, a három hétig tartó „népszavazás” alatt 22 396 érvényes válasz érkezett: a válaszadók 95,2 százaléka támogatta, 4,8 százaléka pedig ellenezte az érintettek levélben történő szavazását.

 

Vona elismerte, hogy ez elmarad egy rendes népszavazás részvételi arányától, szerinte azonban az „online népszavazás a magyar demokrácia új pillére” lehet. Szerinte ezzel az eszközzel az elmúlt hetekben sikerült a kérdésben egy konstruktív társadalmi vitát lebonyolítaniuk – ami civilként eleve nehéz –, és fel tudtak mutatni egy relatíve széles társadalmi igényt a külföldön tartózkodók levélszavazási lehetőségére.

 

Ezért aztán – mint azt Vona Gábor elmondta – a következő napokban, hetekben más civilszervezetek, szakértők bevonásával

 

„ki fogjuk dolgozni az online népszavazás működési struktúráját, szerkezetét, keretét”.

 

Ezt követően Bencsik János is arra szólított fel, hogy teremtsük meg a lehetőségét, hogy „minél több ügyben közvetlenül is hallathassák a hangjukat a magyarok”, akár online is.  

 

A kormány nem kíván foglalkozni a levélszavazás kérdésével

 

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy elutasítja azt a kormányzati akaratot, ami a külföldön élő magyarokat az itthoni lakcímükről való lemondásra ösztönzi ahelyett, hogy szorosabbra kötné velük a kapcsolatot.

 

Végül Vona Gábor szólította fel arra a parlamenti képviselőket, hogy támogassák az ígéret szerint még a héten benyújtandó törvényjavaslatot a kérdésben, a külföldön élő magyarokat pedig arra kérte, hogy figyeljék az elkövetkező hetekben a parlamenti folyamatokat, mert

 

most derül majd ki, hogy kinek számítanak igazán.

 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként az Azonnali kérdésére a március 18-i kormányinfón elmondta, hogy a levélszavazás kérdésével a kormány nem kíván érdemben foglalkozni: egyrészt szerinte a választást megelőző évben nem is lehet változtatni a választási szabályokon, másrészt az elmúlt évek levélszavazati tapasztalata alapján nem is lenne indokolt változtatni a jelenlegi szabályozáson.

 

Így – mai tudásunk alapján – nincs reális esélye annak, hogy a kétharmados Fidesz-KDNP kormányon átmenjen az ellenzéki képviselők törvényjavaslata.

 

Kíváncsi vagy, hogy mi lehet Vona Gábor valódi célja a levélszavazás ügyének felkarolásával? Olvasd el erről Gergely Előd Gellért véleményét, amire válaszcikket is írt a Vona-féle Második Reformkor Alapítvány ügyvezetője, Dakó József.

 

NYITÓKÉP: Vona Gábor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás