A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Ez nemcsak azért problémás, mert a MEP-eket alapból is finoman szólva jól megfizetik, hanem azért is, mert nem tudni, a külsős kifizetések mennyiben befolyásolják a parlamenti munkájukat. A legnagyobb kiegészítő fizetést kapók listáján megtalálható két fideszes képviselő is.

Mivel azonban nem mentették fel a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség vádja alól, Szemző Áron fellebez.

A momentumos Bodrozsán Alexandra úgy nyerhetett Kecskeméten, hogy a szocialista kihívó Király József előválasztási szövetségese, a párbeszédes Orbán Gyula segíthetett neki kompromittáló hangfelvételeket készíteni. Orbán Gyula sokat sejtető nyilatkozatot is adott ezzel kapcsolatban az Azonnalinak, majd hirtelen rájött, hogy mégsem akar semmit sem kommunikálni az ügyben.

A Fidesszel egyébként a független Volner János, valamint a német nemzetiségi képviselő Ritter Imre szavazott együtt. De mit jelent ez a gyakorlatban? Elmagyarázzuk!

Az Európai Bizottság benyújtotta a jogszabály-tervezetét a mobilok, táblagépek és más eszközök töltőinek egységesítéséről. Ahogyan sejthető volt, az újabb androidos készülékek USB-C portja lett a befutó, a gyártóknak két éve lesz az átállásra, ha minden uniós testületen átmegy a változtatás.

Megkezdődött az első per, amiben a felperesek kártérítést követelnek az osztrák államtól, amiért későn intézkedtek a tiroli síparadicsom, Ischgl környékén kialakult koronavírus-gócpont miatt még 2020 márciusában. Azzal vádolják az osztrák hatóságokat, hogy kaotikusan és későn léptek, ezzel segítve a koronavírus terjedését. A mostani peren kívül tizennégy további pert indíthatnak mások.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.

Arról, hogy vádat is emelnek-e a hivatalát járvány berobbanása előtt nem sokkal elhagyó Agnès Buzyn ellen, egy ellentmondásos megítélésű bíróság fog dönteni.

Szerdán tárgyalták a Szegedi Járásbíróságon a hódmezővásárhelyi hackertámadás ügyét, amelyben ifj. Rapcsák András, a néhai polgármester fia, az önkormányzati vagyonkezelő egykori vezetője vádlott. Ítélet azonban még nem született, a bíróság új tanúkat és több bizonyítékot kért.

Példátlan módon az egész városra változtatási tilalmat rendelt el tavasszal a győri fideszes polgármester, mivel úgy ítélte meg, hogy a városháza nem szólhat bele eléggé abba, mi épüljön a városban. A Kúria ugyan elkaszálta a senki szerint sem ideális megoldást, de az önkormányzatok csökkenő autonómiájának problémája továbbra sem oldódott meg.

Még a Szovjetunió felbomlásának idejében született az az egyezmény, mely alapján a Mátrai Erőmű korábbi tulajdonosa kétmilliárd euróra perli a holland államot szénerőműve védelmében. Az Európai Unió Bírósága csütörtöki döntésében azonban az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a chartát, ám ez csak az EU-n belül érvényes.

Nem volt egyértelmű, pontosan mire használják az adatokat, ezért az uniós adatvédelmi rendelet történetének második legnagyobb bírságát szabta ki rájuk az ír hatóság, a tulajdonos Facebook fellebbez. Az ügy azért jelentős, mert a cég az EU-s országokba Írországból szolgáltat.

A jogerős ítélet szerint nem ütötte meg, de lelökte a székről Sallai Hadházyt azon az ominózus etikai ülésen. Sallai ügyédje szerint nem látszott a volt képviselő keze a döntő kamerafelvételen, Hadházy szekunder szégyent érez és visszautasítja, hogy magát vetette volna le a székről. A felek hazugsággal vádolják egymást.

Sztójay Döme altábornagy 1944-ben mintegy fél évig volt miniszterelnök, ezalatt gyakorlatilag kérdés nélkül kiszolgálta a megszálló német csapatokat. Ekkor indult meg a magyarországi zsidók gettósítása és deportálása, emellett pedig növelték a keleti fronton harcoló magyar katonák számát. A háború után a népbíróság Sztójayt golyó általi halálra ítélte. Pere azonban nemcsak róla, hanem az egész Horthy-korszakról szólt.

Alexander Somek bécsi jogfilozófus legfrissebb könyvében kíméletlenül leszámol a progresszív identitáspolitikával, különösen a nyelvpolitikai genderezést teszi nem csak filozófiai kritika, de maró gúny tárgyává. Akik azonban jobboldalról olvasnák egyetértőleg a művet, nagyon is csalódni fognak.

Olaszországban a balközép Demokrata Párt főtitkára felvetette, hogy példamutatásból csak azok induljanak el egy választáson, akik már beoltatták magukat koronavírus ellen. Megkérdeztük a magyar pártokat, hogy mit szólnak az ötlethez, kötelezővé tennék-e jelöltjeik számára az oltást, és netalán még azt is az oltástól tennék-e függővé, hogy ki szavazhasson egy választáson.

A kormánynak kedvező AB-döntésekhez olykor különvéleményt fűző Czine Ágnest a rektorhelyettesi pozíciója miatt tartják összeférhetetlennek. Csakhogy az azóta a Kúria élére kinevezett Varga Zs. András is előtte két évig egyszerre volt dékán és alkotmánybíró.

A probléma megoldódni látszik, a hibás pedig egy olyan EU-s irányelv, ami pont a sajtóorgánumok érdekeit hivatott megvédeni a techóriásoktól.

A pedofiltörvény kevés nyilvánosságot kapott részeként már a televíziós reklámokat is korhatár-besorolással kell ellátni. Mivel azonban a jogszabály nem túl egyértelmű, a csatornák inkább felnőtt tartalomnak jelölnek meg ártatlannak tűnő hirdetésblokkokat is, hogy így védjék ki a büntetést.

Toroczkai László sajtótájékoztatón számolt be a per fejleményeiről.

Az amerikai Juul e-cigaretta gyártója egy kétszáz oldalas tudományos folyóiratot szponzorált, hogy abban kikutassák, hogy le lehet leszokni a hagyományos cigiről a termékeikkel. Idehaza a magyar média oroszlánrészét elárasztották a Philip Morris „reklámcélokat nem szolgáló” PR-cikkei. Dohánytermékeket lassan húsz éve tilos itthon hirdetni, de a cégek így is évente százmilliókat költenek reklámra.

Az elnök szerint a nagy cégek túl sok adatra tesznek szert, amivel vissza is élnek, így akadályozva a piaci versenyt, az innovációt és a gazdasági növekedést.

Az egykori szabadságpárti alkancellár ellen kenőpénz elfogadása miatt a héten kezdődött perben nem lesz pénteken ítélet, mert az ügyészség további tanúkat akar meghallgatni, valamint egy másik pénzadományra is fény derült. A tárgyalást augusztusban folytatják majd.

Ifj. Rapcsák Andrást első fokon három évre próbaidőre bocsátották a hackertámadásért. Az eljárás folytatódik, mert az ügyészség pénzbüntetésért fellebbezett.

Heinz-Christian Strache a vádak szerint pártadományokért cserébe akarta volna elérni, hogy vegyék fel az egyik bécsi magánklinikát az államilag is támogatott kórházak közé. Akár öt év szabadságvesztést is kiszabhat a politikusra a bécsi bíróság.

A Pennsylvaniai Legfelsőbb Bíróság szerint nem is lehetett volna szexuális zaklatásért vádat emelni a komikus ellen, így szabadon kell engedni.

A pápai állam felszólította Olaszországot: ne büntesse a transzfób véleményeket, és ne ismerje el a genderidentitásokat. Egy új törvényjavaslat kapcsán lángolt fel a vita. Miközben Matteo Salvini a Vatikánnal ért egyet, a balközépen és különösen az Öt Csillagnál azt mondják: az egyház ne szóljon bele az állam ügyeibe. A katolikus Mario Draghi is az állam laicista jellegét hangsúlyozza. A Vatikán végül enyhülni látszik, de az Öt Csillagon belüli balhé már így is beindult, a kormánybuktatásokban kiváló Matteo Renzi pedig megint segíteni szeretne. Mi történik most éppen az olaszoknál?

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 év börtönt is kaphat.

Állításuk szerint a róluk készült erotikus videók az engedélyük nélkül került fel a honlapra. A Pornhub szerint a vád abszurd.

Védettségi igazolvánnyal nem rendelkező olvasónkat a közös képviselő nem akarta beengedni a társasház közgyűlésére. A társasházi ügyvéd szerint nincs ezzel gond, hiszen plasztikkártyával rendelkező meghatalmazott tudja őt képviselni, az alkotmányjogász szerint viszont már a szükségesség-arányossági teszten elbukik ez a gyakorlat.

Az EP jogi szakszolgálata szerint a parlamenti bizottsági helyeknek tükrözniük kell a frakcióin túl a független képviselők erőviszonyait is.

Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.

A kormány diszkriminálja azokat az újságírókat, akik nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, kizárva őket a zárt térbe szervezett kormányinfóról.

Egy budapesti magánszemély fordult a strasbourgi bírósághoz, mert nem ért egyet azzal, hogy a NAV adóslistáján nyilvánosan elérhető a neve és a címe. Ha a bíróság a javára dönt, az csak az ő ügyét érinti, viszont mindenki, aki emiatt később Strasbourghoz fordul, nyerni fog, hiszen elmarasztaló ítélet esetén elvileg módosítani kell majd a listázást lehetővé tevő jogszabályt.

A Sebastian Kurz körüli korrupciós ügyekbe kezdenek belebukni magas állami tisztségviselők is. Múlt héten visszalépett egy alkotmánybíró, mert a kiszivárgott üzenetek szerint kommentár nélkül tűrt rasszista és szexista megjegyzéseket. Kedden pedig a Kurz körüli botrányok egyik főszereplője jelentette be: azonnali hatállyal visszalép az állami vagyonkezelő éléről.

Az adatvédelmi csoport szerint sérti a GDPR alapelvét, hogy a weboldalak idegesítő bannerekkel próbálják rávenni a felhasználókat, hogy az oldalukon minden sütit fogadjanak el.

Megunták a Budapest Pride szervezői a folytonos macska-egér harcot azért, hogy a felvonulás időpontjára ki tudja előbb befoglalni a belvárosi helyszíneket. Erősen hajlanak arra, hogy a jövő évi felvonulás tervezésekor annak időpontját csak a rendőrségi bejelentés után hozzák nyilvánosságra, így játszva ki Novák Elődéket. Ha így lesz, annak a külföldről érkező felvonulók ihatják meg a levét.

Teltházas focimeccsekre lehet már menni, demonstrálni a kormány politikája ellen viszont nem – Szél Bernadett szerint ez tűrhetetlen, és hogy ezt Orbánék ne tehessék meg, egészségügyi válsághelyzet bevezetését javasolja. Csakhogy a Fidesz-KDNP már korábban is maga képére formálta ezt a jogintézményt.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy ezt követően nem Orbánék fogják megmondani, hogy viselnünk kell-e a nyári forróságban is a maszkot, vagy meddig vásárolhatunk.

A pesti Központ kocsmát január 22-én büntették meg és záratták be a rendőrök, ők emiatt perelték is. A friss bírósági ítélet kimondja: zárt térben nem ivott náluk senki, és veszélyhelyzet ideje alatt tényleg nem tehettek arról, ki állt meg iszogatni a kocsma előtt, de italt adtak ki elvitelre, nem pedig ételt, amit nem szabadott volna – legalábbis így szól az indoklás. A Központ a Kúriához fordul az ügyben.

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak a Szputnyik-oltást, cserébe el kell tölteni hat éjszakát valamelyik hoteljükben.