Gulyás Gergely a szlovákiai földvásárlás körüli botrányról: Nem gondoltuk, hogy ez ekkora irritációt fog kiváltani a szlovákokból

A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Csütörtökön tartott kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő annak apropóján, hogy csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése.

Vétózni készülnek a V4-ek az uniós klímacsomagot

Az erről szóló, szerdai kormányülésen a kormány döntött arról, hogy annak ellenére is fenn fogja tartani a lakosság, valamint a kisvállalkozók számára a rezsicsökkentést (a közép- és nagyvállalkozások esetében, akik a piaci árat fizetik, a kormány egyelőre nem gondolkodik rezsicsökkentésben), hogy az elmúlt hónapokban drámaian megnőttek az energiaárak uniószerte.

Gulyás Gergely szerint ennek oka többrétű, de az elsődleges az Európai Bizottság átgondolatlan energiapolitikája, ami ráadásul most a lakossági fogyasztókra terhelné a plusz költségeket.

Itt a miniszter az uniós klímacsomagra, az úgynevezett Fit for 55 nevet kapó javaslatra gondolt, aminek célja, hogy 2050-ig az EU elérje a karbonsemlegességet (vagyis hogy csak annyi széndioxidot termeljünk, amennyit a környezet fel is tud venni), és ennek eléréséhez 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest.

Ennek a programnak a keretében meg kéne fizetni a pluszban keletkező klímavédelmi költségeket is, amik az otthonok, az irodaépületek fűtése vagy a közlekedés (például az autók kipufogógáza) hatására termelődnek – ezeket a költségeket pedig előreláthatólag a közműszolgáltatók a mindenkori lakossággal fizettetnék meg. Gulyás erről kijelentette:

„Ez nyílt támadás a rezsicsökkentés ellen!”

A miniszter hitet tett amellett, hogy tagállami hatáskörben kell maradjon a gáz- és villamosenergia árának megszabása, a lakosság helyett pedig a multicégekkel kell megfizettetni az emelkedő rezsiárakat.

A miniszter azt is hozzáfűzte, hogy a V4-tagállamok nem értenek egyet az uniós klímacsomag lakosságot terhelő pontjaival, így – ahol lehetőség van rá –

a V4-ek egységesen vétóval fognak élni a program egyes pontjai kapcsán,

de nagy esélyét látja annak is, hogy az úgyszint ellenérdekelt déli tagállamokkal kiegészülve a csupán minősített többséget (a tagállamok 55 százaléka, amik EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviselik) igénylő pontokat is meg tudják vétózni.

A belebegtetett vétó kapcsán az LMP egyébként már közleményben tiltakozott, mondván, hogy nem lehet Magyarország jövőjét rövidtávú politikai céloknak alárendelni, és Orbán Viktorék a kicsinyes politikai játszmáikkal ne tegyék lehetetlenné a jövő generációk életét.

Gulyás a szlovákiai földvásárlási botrányról: Mindig mindent mi sem látunk előre

Az Azonnali kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy azért vonták vissza a Termőföld Magántőkealap létrehozását, aminek segítségével például Szlovákiában jutott volna nagymértékű művelhető földterülethez a magyar állam, „mert fontosnak tartjuk, és mi is elvárjuk Magyarországon, hogy olyan termőterületen fektessenek be itt, és mi is olyan területen fektessünk be, ahol azt szívesen látják a szomszédos országok”.

Ugye ez lett volna az a magántőkealap, aminek léterhozására még egy júliusi kormányhatározat kötelezte volna Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, és aminek a feladata

„a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”.

Az erre szánt keretösszeg 400 millió euró (144 milliárd forint), aminek 70 százalékát a magyar állta volna. A tőkealap létrehozásában az Eximbank nyújtott volna „szakmai támogatást” Szijjártó Péternek, a határidő pedig a kormányrendelet szerint szeptember vége lett volna.

Csakhogy mint arról az Azonnalin részletesen beszámoltunk,

Szlovákiában nagy botrányt váltott ki a magántőkealap létrehozásának gondolata,

mivel a szlovák politikai elit és a sajtó apraja-nagyja azt a szándékot látta benne, hogy Orbán Viktorék ily módon akarnak szlovák termőföldhöz jutni annak érdekében, hogy a magyar kisebbségek lakta területeket a magyar állam érdekszférájába vonják.

A heves ellenérzéseket követően azonban a kormány a magántőkealap visszavonásáról határozott a fent ismertetett Gulyás Gergely-i indokkal, az arra szánt összeg elköltéséről pedig később terveznek dönteni.

Az Azonnali kérdésére, hogy kijelenthető-e, hogy a szlovák nyomás miatt vonta vissza a kormány a magántőkealap létrehozását, a miniszter úgy nyilatkozott:

„Lehet ezt nyomásnak is nevezni, de ez egy elv érvényesítése. Mi is kényesek vagyunk arra, hogy Magyarországon ki, mibe, hova fektet be. Elfogadjuk, ha ezt az elvet más velünk szemben kívánja érvényesíteni.”

Felvetésünkre, hogy de ha a magyar kormány alapból is kényes erre, akkor miért kellett a szlovák féllel való egyeztetés nélkül dönteni júliusban a magántőkealap létrehozásáról, Gulyás úgy reagált: azért, mert nem gondolták, hogy „ez ilyen irritációt vált ki, és miután ezt kiváltotta, ennek megfelelően reagáltunk”.

Visszakérdésünkre, hogy akkor ezek szerint nem volt eléggé előrelátó a kormány, Gulyás csak annyit mondott:

„Mindig mindent mi sem látunk előre.”

Nem lesz többszintű covidkasztrendszer

Kedden tette közzé az Alkotmánybíróság azt az összevont határozatát, amit több mint nyolcszáz panaszos indítványa alapján hozott meg a testület. Ezekben az indítványokban a kezdeményezők – akik között ott van az Azonnali anyasági szabadságon lévő főszerkesztője, Bakó Bea is – azokat a jogi visszásságokat sérelmezték, amik abból adódtak, hogy a védettségi igazolványok megjelenésével különböző járványügyi szabályokat alkotott a kormány az oltottak és az oltatlanok részére, például hogy ki, milyen helyiségbe és milyen feltétekkel léphet be, vagy vehet részt egyes eseményeken, tömegrendezvényeken.

Az AB határozata szerint azonban nem volt diszkriminatív a kormány jogszabályalkotása, mert az oltottak és az oltatlanok nem képeznek homogén csoportot, azaz lehet rájuk különböző szabályokat alkalmazni.

Az AB logikája mentén viszont – mint arra Bakó Bea a Gemišten felhívta a figyelmet – szélsőséges esetben simán kialakulhatna egy többszintű covidkasztrendszer is, akár még az oltatlanok között is további csoportokat alkotva és különbséget téve. Hiszen nyilván más mértékű veszélynek van kitéve az oltatlan, életerős, alapbetegség nélküli fiatal szervezet, meg a magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvedő nyugdíjas szervezete – így logikus lenne, hogy rájuk se azonos járványügyi szabályok vonatkozzanak.

Az Azonnali kérdésére, hogy az AB-határozat nyomán a kormány tervezi-e, hogy az oltatlanokat további csoportokra osztva más és más szabályokat alkosson számukra például az általános egészségügyi állapotuk alapján,

Gulyás Gergely egyértelműen kijelentette: nem.

Visszakérdésünkre, hogy nem pont az lenne-e a kormány morális felelőssége, hogy a lakosság nagyobb biztonsága érdekében ezt meglépje, a miniszter elismerte ugyan, hogy a veszély oltatlan és oltatlan ember esetében sem azonos, azonban a járványhelyzet kezelésének kulcsa szerinte nem az oltatlanok közötti további különbségtétel, hanem az oltás, ami „a fertőzés veszélyét és esélyét is csökkenti”.

Szívesen eladjuk a Paks2-ben termelt többletáramot a szerbeknek, ha ők ezt kérik

Kedden jelentette be a szerb elnök Aleksandar Vučić, hogy Szerbia is beszállna a Paks2 atomerőmű építési költségeibe, cserébe azért, hogy az ott megtermelt áram egy részét a szerb állam megvehesse, nekik ugyanis nincs pénzük saját atomerőművet építeni.

Az Azonnali kérdésére, hogy a magyar fél fontolóra veszi-e a vučići ajánlatot, Gulyás Gergely elmondta: ebben nincs egyelőre kormánydöntés. Ahogy hozzátette:

„Pozitívum, hogy Szerbia is érdeklődik az atomenergia iránt. Ha az új blokkok működni fognak, akkor lesz Magyarországon néhány év, amíg jelentős áramkapacitás lesz (abból adódóan, hogy a Paks1 és a Paks2 blokk párhuzamosan fog működni – a szerk.), és akár értékesíthetünk is áramot – a szerbeket ebből a szempontból is szívesen részesítjük előnyben. Szívesen meghallgatjuk a szerb államot, hogy nekik mik a terveik.”

Ha már Paks2, kedden történt az is, hogy elkezdték ásni a majdani erőmű számára tervezett gödröt, miközben az Országos Atomenergiai Hivatal (OAH) hiánypótlást kért Paks2 létesítési engedélykérelméhez. Kérdésünkre, hogy miért indították el a projektet a hiánypótlási kérelem ellenére is, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: azért, mert az elkezdett ásási műveletnek nincsen köze az OAH kérelméhez.

Mint kifejtette, kedden egy kötelező, a Duna irányába történő talaj- és falmegerősítő műveletet kezdtek el csinálni, a létesítési engedélynek viszont nem ehhez, hanem a leendő erőmű technikai részleteihez van köze.

Az Azonnali rákérdezett azért arra, hogy mikorra várható, hogy a talajmegerősítő művelet mellett elkezdik az egyébként már jelentős csúszásban lévő erőmű megépítését is, Gulyás Gergely azonban erre nem tudott felelni. Mint mondta, ez akkor lesz aktuális, ha megkapja Paks2 a létesítési engedélyt – de hogy ez pontosan mikor lesz, azt egyelőre (már csak az OAH által kért hiánypótlás miatt is) nem látni.

Nem tudni még, hogy egyetlen közös frakcióba kényszerül-e az ellenzék 2022-ben

A Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás! Mozgalom (ISZOMM) egyetlen parlamenti képviselője, Székely Sándor egy olyan határozati javaslatot nyújtott be, ami egyértelműen hátrányosan érintené az ellenzék frakcióalakítási céljait, igaz, a Fidesszel együtt ülő KDNP-s honatyákat is, már ha szeretnének továbbra is saját frakciót. (A Fidesz-KDNP jelenleg frakciószövetségben, de két különálló frakcióban működik.)

Székely javaslata szerint ugyanis azok a pártok, akik közös listán indulnak – mint azt az ellenzéki összefogás pártjai is tenni fogják 2022-ben –, csak egyetlen frakciót alapíthatnának.

Az ISZOMM politikusának indoklása szerint erre azért lenne szükség, mert nem fair, hogy egyes kispártok úgy alakítanak frakciót, hogy arra maguktól – elegendő társadalmi támogatottság híján – nem lennének képesek, a közös listán viszont biztosítanak nekik annyi helyet, hogy mégiscsak önálló frakciót tudjanak létrehozni.

A székelyi javaslat a gyakorlatban nemcsak hogy azt jelentené, hogy az ellenzék pártjai a felszínen még kevésbé tudnák megtartani az önálló identitásukat, hanem azt is, hogy a gyakorlatban sem: például a frakciófegyelem miatt nem lehetne csak úgy eltérően szavazni, ha valaki nem ért egyet az ellenzéki összefogásban a másikkal, de a frakciók után járó anyagi és másféle kiaknázható erőforrások (mint az egyes frakcióknak járó felszólalási lehetőségek) is jelentősen csökkennének.

Nyilván egy ilyen javaslat elfogadását a KDNP is megérezné, de jóval kevesebb zűrrel járna ez a gyakorlatban szinte kivétel nélkül egyetlen politikai gépezetként működő Fidesz-KDNP, mint az ellenzék számára

– ezért sem lenne teljes őrültség, ha ezt a kormánypárti többség megszavazná.

Újságírói kérdésre azonban Gulyás Gergely elmondta: nem ismer olyan javaslatot, ami Székely Sándor kezdeményezését támogatná, és fel sem merült ez – így pedig a Házszabály szerint a közös listán induló pártok is alakíthatnak önálló frakciót, ha legalább öt képviselő-jelöltjük bejut a parlamentbe.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban ennél kategorikusabban nem zárkózott el az ISZOMM-os képviselő javaslatától.

A kormányinfón szó volt még arról, hogy:

• Orbán Viktor az uniós csúcson azt fogja javasolni a megnövekedett migrációs nyomásra tekintettel, hogy állítsák vissza a tranzitzónákat, és az EU határain kívül döntsenek a belépni szándékozók menekültstátuszáról;
• a magyar kormány a lengyel Alkotmánybíróság pártján áll, ami még október elején döntött úgy, hogy a nemzeti alkotmány elsőbbséget élvez azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre, és ezt az Európai Unió Bírósága sem írhatja felül. A döntés nagy felháborodást váltott ki, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már azzal fenyegetőzött, hogy a lengyeleknek be kell tartaniuk a közösen elfogadott szabályokat, például az uniós jog elsőbbségéről a nemzetivel szemben, ha benn akarnak maradni az EU-ban – a magyar kormány álláspontja szerint ez azonban ismételten a kettős mérce bizonyítéka, hiszen az uniós jog elsőbbsége csak a nemzetközi szervnek átruházott jogok tekintetében érvényes.

NYITÓKÉP: Petróczi Rafael / Azonnali