+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. február 12. péntek, 15:05
Aljekszandr Lukasenka minderről a VI. Belarusz Nemzetgyűlésen beszélt, ahol többek között arról is értekezett, hogy Oroszországgal ellentétben Belaruszt nem fogják térdre kényszeríteni a nagyhatalmú üzletemberek.

Február 11-12-én tartották a hatodik Belarusz Nemzetgyűlést, amin a belarusz kormány képviselői mellett az üzleti élet vezetői és egyéb gazdasági szektorok képviselői vesznek részt. A nemzetgyűlést ötévente rendezik meg, és mint minden nemzetgyűlésen, így az idein is természetesen jelen volt Belarusz elnöke, az országát 26 éve vasmarokkal irányító Aljekszandr Lukasenka is, és ha már ott volt, szokásához híven ismét elmélkedett a világról és Belaruszról. 

 

A Belta állami hírügynökség szerint Lukasenka idén többek között a véleménypluralizmusról, az orosz üzletemberekről, a korrupcióellenes küzdelmeiről, illetve a belarusz politikáról is beszélt.

 

Lukasenka nem fél mások véleményétől

 

„A gyerekeim életére esküszöm, hogy nem félek mások véleményétől. Én nyitott vagyok mindenkivel a párbeszédre”

 

– jelentette ki Lukasenka, akinek a kijelentése azért is érdekes, mert az elcsalt augusztusi elnökválasztás óta korábbi kihívójának, Szvjatlana Tihanovszkajának rejtélyes körülmények között Litvániába kellett szöknie a belarusz választási bizottság épületéből. Azonban mielőtt Tihanovszkaja elhagyta volna az épületet, egy túszvideószerű közleményben arra szólította fel a szabad választásért tüntetőket, hogy ne álljanak ellen az agresszív rendőröknek, fogadják el az elcsalt elnökválasztás eredményét, és menjenek haza.

 

De nemcsak a múlt, hanem jelen eseményei miatt is ellentmondásos Lukasenka kijelentése. Miközben Lukasenka arról elmélkedett, hogy milyen nyitott személyiség, ha eltérő véleményekről van szó,

 

a héten a belarusz ügyészség héttől tizenkét évig terjedő börtönbüntetést kért az egyetlen Belaruszban maradt ellenzéki vezetőre, Maria Kalesznyikavára.

 

A szeptember óta őrizetben tartott politikusnőt állam elleni összeesküvéssel és szélsőséges politikai csoport irányításával vádolják, de mellette az ügyvédjét is.

 

Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka a véleménypluralizmus tiszteletben tartása mellett arról is beszélt, hogy milyen nehéz Belarusz elnökének lenni. „A politikai élet Belaruszban nagyon zsúfolt. Mindössze egy elnök van, de többezer ember van, akik készek elfoglalni a helyét és elűzni őt.

 

Nem értik, hogy az elnök széke nem trón, a belarusz elnök nem király. (...) De ha Belaruszban megpróbálsz [királyként] uralkodni, akkor csak egy évig leszel elnök”

 

– így a belarusz elnök, aki már 1994 óta tölti be ezt a pozíciót.

 

Lukasenka: Autoriter vezetőként vagy diktátorként követelek

 

Lukasenka a nemzetgyűlésen a belarusz gazdaság helyzetéről is beszélt. Az elnök szerint Belarusznak vállalkozó szellemű emberekre van szüksége, akik előrébb helyezik az ország érdekeit, hogy ezzel megakadályozzák az ország pusztulását. A diktátornak a legnagyobb problémája, hogy a kiskereskedelemben sokszor nem a hazai, hanem a külföldi termékeket részesítik előnyben.

 

„Most nyomást gyakorlunk egy kiskereskedelmi boltra. (...) Megkértem, hogy ellenőrizzük, mit árulnak. Kiderült, hogy egyiptomi burgonyát, lengyel almát, litván termékeket és hasonlókat. Mégis hogyan kéne bánnom egy ilyen céggel? Megteremtettük a feltételeket, hogy itt dolgozhassanak. Belaruszban nincs helye egy ilyen vállalatnak!” – fakadt ki Lukasenka, majd hozzátette: ő olyan üzletembereket akar, akik az ország előremozdításának érdekében dolgoznak, viszont akik az ország helyett mást helyeznek előrébb, azoknak nincs helye Belauszban.

 

„Annak következményei lesznek, ha valaki átlépi ezt a határvonalat.

 

Egy államférfi vagyok, és autoriter vezetőként, vagy ha úgy tetszik, diktátorként követelek. És ez így is marad, amíg hivatalban leszek.

 

Senkit nem akarok megfenyegetni, de dolgozzunk egyenlő alapon” – ezzel a fenyegetésével zárva gondalatait Lukasenka a kiskereskedelmi üzletek kapcsán.

 

Oroszországgal ellentétben Belarusz nem térdel le az üzleti élet előtt

 

A gazdaság kapcsán Lukasenka még megjegyezte, hogy a belarusz gazdaságnak hazafiakra van szüksége, viszont azokat az embereket, akik nem hazafiak és csak lopni akarnak, nem tolerálja.

 

E gondolat kapcsán említette meg Oroszországot, ahol Lukasenka szerint az üzleti élet fontos szereplői hiába térdelnek le orosz kollegája, Vlagyimir Putyin elé egyik nap, másnap már rögtön kritizálják az elnököt. Ugyanakkor Lukasenka nyugalomra intve megjegyezte: mindez Belaruszban elképzelhetetlen.

 

„Ne feledjétek: Belarusz nem Oroszország. Az itteni hatóságok sohasem fognak térdre borulni az üzletemberek előtt.

 

Ilyen Belaruszban sosem történt és nem is fog történni, ha meg akarjuk őrizni az országot” – véli Lukasenka.

 

A nemzetgyűlésen ezenkívül szóba került a már korábban belebegtetett alkotmánymódosítás ügye is, ami kapcsán tavaly augusztusban még azt ígérte Lukasenka, hogy az alkotmánymódosítás után akár új elnökválasztást is tarthatnak. Lukasenka ezt az ígéretét most már kicsit finomította: a nemzetgyűlésen arról beszélt, hogy az alkotmánymódosításról szóló népszavazással egyidőben akár helyi választásokat is kiírhatnak, így az elcsalt választást követően titokban beiktatott elnök valószínűleg kitölti ötéves mandátumát.

 

Az 1994-es választáson még egyfajta változást képviselő Aljekszandr Lukasenka már 26 éve irányítja vasmarokkal a posztszovjet államot, ahol a hatalom nem fél a politikai riválisainak a nyílt ellehetetlenítéseitől sem. Arról, hogy az egykoron még a változás hangját képviselő Lukasenka miként vált diktátorrá, az elnökválasztás előtt itt készítettünk interjút egy belarusz politológussal.

 

NYITÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás