+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. augusztus 13. csütörtök, 15:45
Kiderült, miért az udvarra viszik a belarusz rendőrök az őrizetbe vett tüntetőket: már nincs máshol hely, mivel a cellák már így is elképesztő mértékben zsúfoltak. És ez még a legtűrhetőbb kegyetlenség, amivel a belarusz tüntetőknek szembesülniük kell a fogvatartásuk során.

Mi miért Belaruszt írunk Fehérorország helyett? Ezért.

 

Elkezdtek beszivárogni a belarusz és orosz közbeszédbe azok a beszámolók, hogy hogyan is bánnak a belarusz rendőrök az elcsalt elnökválasztás utáni tüntetéseken őrizetbe vett ellenzékiekkel: pár száz embert ugyanis már szabadon engedtek a hatóságok, és több letartóztatott orosz újságíró már sikeresen elhagyhatta az országot, és visszatérhetett Oroszországba, így be tudott számolni a belarusz bánásmódról.

 

Az őrizetbe vett emberek egyébként elég változó életkorúak: vanna köztük 15-16 évesek, de akadnak nyugdíjasok is.

 

Egy 83 éves férfit például azért vettek őrizetbe a rendőrök, mert az elcsalt választás után kezdődő tüntetésen felszólított két rendőrt, hogy ne verjenek meg egy 15 éves fiút.

 

Most a független Tut.by számolt be több fogvatartott élményéről, akiket az Akresztyin utcai rendőrőrsön tartottak fogva, míg a Znak.com orosz hírportál egyik újságírója, Nyikita Tyelizsenko arról számolt be, neki milyen tapasztalatai voltak a Moszkovszki körzetben lévő rendőrőrsön, ahol közel 16 órán át tartották fogva, míg az orosz nagykövetség közbenjárására szabadon nem engedték egy másik helyről.

 

Vizet nem kapnak, zsúfolt cellákban őrzik a rabokat

 

A beszámolók között vannak eltérések: többen beszélnek arról, miként kínozták és verték őket, míg másokat – főleg a nőket – inkább csak az embertelen körülmények zavarták. A legtöbb esetben ugyanis alig kapnak vizet a fogvatartottak, ételt pedig egyáltalán nem. Vagy ha igen, akkor attól hasmenésük lesz – egy fogvatartott erről számolt be, meg arról, hogy mosdóba egyáltalán nem mehettek ki. Míg egy női megszólaló elmondta, az épp menstruáló fogvatartottaknak a rendőrök azt a tanácsot adták gúnyosan, hogy használják a pólóikat.

 

Azonban a beszámolókban egy dolog végig közös volt: a kettő, illetve négyfős cellákban jóval több embert tartanak fogva.

 

Egy fogvatartott férfi szerint 38 embert zsúfoltak be egy két fős cellába, amit úgy írt le, mintha csúcsidőben metrózna, csak 10 perc helyett 12-24 órán keresztül.

 

Egy másik beszámoló szerint „csak” 21-en voltak a két főre kialakított helyiségben, ahol egyáltalán nem volt levegő: sokan el is ájultak a hőségtől és a kimerültségtől. Általában felváltva aludtak vagy ültek az ágyakon, míg a cellák tisztaságáról két megszólaló is úgy számolt be, hogy csótányok és vér volt mindenütt.

 

De vannak olyanok, akiket nem ilyen „szerencsés” körülmények között tartanak fogva: volt egy férfi, akit 80 társával együtt a tűző napon az udvaron tartottak majdnem egy napon keresztül, míg nem zsúfolták be őket mindössze két cellába. Mindkét cella két fő fogvatartására lett kialakítva.

 

Víz nem mindenhol volt: az udvaron elhelyezett emberek csak kétszer kaptak két liter vizet, igaz, azt is 80 főre. Akiket cellákba zártak, nem mindenhol volt csapvíz, ha pedig volt, többnyire fehérítőszaga volt.

 

Nyikita Tyelizsenko, az orosz Znack.com újságírója ennél is durvább körülményekről számol be: őt még azért vitték be augusztus 10-én, mert azt vélték róla a rendőrök, hogy egyike a tüntetést szervezőknek, miközben épp a szerkesztőjének küldött SMS-t, hogy beszámoljon az eseményekről. Miután őrizetbe vették, megkérte a rendőröket, értesítsék a szerkesztőséget, hogy őrizetbe vették, amire azt mondták, hogy nem is vették őt őrizetbe.

 

„De rács mögött vagyok!” ”Majd a kollégák a rendőrőrsön eldöntik, hol vagy” – hangzott a válasz.

 

Egymásra fektetett tüntetők, folyamatos verések

 

Tyelizsenkót a Moszkovszki körzetben lévő rendőrőrsre szállították. Beszámolója szerint, amikor megérkeztek, egy olyan folyósón kellett átsétálniuk, ahova végig tüntetőket fektettek, ugyanis rajtuk keresztül vezetett az út a rabosító szobáig: sétálás közben alkalmanként épp a fogvatartottakra lépve, akik hassal, fejjel a földnek feküdtek a padlón. Miután az új „érkezők” áthaladtak a folyósón, és felvették az adataikat, ők is elfoglalhatták a nekik kialakított helyüket: mivel szabad hely már egyáltalán nem volt, ezért az újonnan rabosított tüntetőket a már földön fekvő sorstársaikra fektették.

 

„Olyan érzés volt, mint egy élő szőnyeg. Csak ott feküdtünk egymáson.”

 

– írja a Znak újságírója, aki szerint 16 órán keresztül feküdtek így. Közben folyamatosan jöttek a rendőrök, akik a mocorgókat gumibottal próbálták „helyre tenni”.

 

Az embereket átlagosan két napig tartották bent. Az épület folyamatosan a verések és a sikolyok hangjaitól zengett. Ha valaki orvost, vizet vagy netán élelmet kért, akkor a rendőrök gumibottal reagáltak. „Ki mondta még, hogy éhes?” – általában ez volt a rendőrök reakciója.

 

Az őrök ezenkívül folyamatosan mással „szórakoztatták el magukat”, hogyha unatkoztak. Volt, hogy csak megverték az őrizetbe vett tüntetőket, de volt olyan alkalom, hogy felszólították őket valamilyen tevékenységre – csináljanak fekvőtámaszokat, vagy énekeljenek. Ha valaki a rendőrök szerint nem jól végezte el a gyakorlatot vagy nem volt elég szép a hangja, akkor általában gumibottal vagy ököllel gyomron vágták.

 

„Majd megtanuljátok, kire szavazzatok!”

 

– ez a mondat visszatérő jelleggel hangzott el a rendőrök szájából, de egy másik megkérdezett szerint a rendőrök azt is mondták nekik, hogy az ő életük már semmit sem számít, hiszen „a vezetőtök, Tihanovszkaja is gyáván megfutamodott az országból.”

 

„Ne kínozzatok, csak lőjetek le minket!”

 

A most megszólalók átlagosan két napot töltöttek bent, akiket csak azután engedtek szabadon, miután aláírattak velük egy papírt, amiben (vélhetően) elismerték a bűnösségüket. Azért csak vélhetően,mivel arra már nem volt lehetőségük, hogy el is olvassák, mit írtak alá. Így vitték őket később a bíróság elé, ahol ügyvéd nélkül, maximum öt percig tartó tárgyalás után 5-9 napig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbírságot szabtak ki rájuk. De volt olyan fogvatartott, akit annak ellenére vittek be, hogy semmit sem követett el: csupán haza akart volna jutni a metróval a tüntetés napján, azonban az zárva volt.

 

Nyikita Tyelizsenko orosz újságíró azonban nem így járt: őt átszállították egy másik helyre, miután 16 órán keresztül feküdtek egymáson a fogvatartottak. Azonban a szállítás sem volt kényelmes. Ahogy ő fogalmazott „fájdalom és vér útján” jutott el a végső állomására.

 

Ugyanis a közel kétórás út alatt folyamatosan verték az embereket. Kit azért, mert hosszú haja volt, kit azért, mert épp egy olyan tetoválása volt, ami nem tetszett az őrnek. Tyelizsenko elmondása szerint nem tudták, hogy hova viszik őket: még arra is gondolt, hogy lehet a közeli erdőbe viszik őket lelőni. Ezt az opciót az sem segített kizárni, hogy az őrök az egyik fogvatartott „ne kínozzatok minket, csak vigyetek ki és lőjetek le minket!” kérésére úgy reagáltak, hogy nem fogják ilyen könnyen megúszni.

 

Az orosz újságíró elmondása szerint a katonák és a rendőrök között két „csoportot” tudott megkülönböztetni: az egyik csoportba a szadisták tartoznak, akik élvezik, amit csinálnak, míg

 

a másik csoport tagjai a büszke, ideologikus hazafiak, akik úgy gondolják, hogy amit tesznek, azzal megmentik Belaruszt a külső és belső ellenségeitől.

 

Tyelizsenko orosz származása és újságírói munkája miatt is kapott hideget-meleget: előbbi azért volt probléma az őrök szemében, mert szerintük az olyan „puha faszok” miatt esett szét a Szovjetunió, mint Tyelizsenko, és most hiába próbálkoznak „a ti agymosott Tihanovszkajátokkal, itt nem fogtok második Ukrajnát csinálni!” Míg újságírói munkája kapcsán megjegyezték:

 

„Erre az anyagra még sokáig fogsz emlékezni, te hülye fasz.”

 

Tyelizsenkót végül a végső állomásán engedték szabadon. Pontosan nem tudta megnevezni, hova is vitték őket, csak azt, hogy két órányi várakozás után az udvaron – ahol a másfél napos őrizetbe vétele alatt először tudta kinyújtani a lábait – szólították. Kiderült, hogy az orosz nagykövet a belarusz külügyminisztérium vezetőinél követelte, hogy engedjék szabadon őt is a többi eltűnt orosz újságíróval egyetemben.

 

Tyelizsenkót végül az orosz nagykövetség egy munkatársa vitte át a határon, azt viszont nem tudja, hogy végül kitoloncolták-e, mivel szabadon engedése után másnap lett volna egy bírósági tárgyalása. Erről semmilyen papírt nem kapott, mindössze egy, a belarusz bevándorlási hivatalnál dolgozó nőtől kapott szóbeli tájékoztatást, mielőtt átadták volna az orosz nagykövetség munkatásának. (Korábban szó volt arról is, hogy az OMON rohamrendőrei a minszki hotelekben tartottak rajtaütést, ahol külföldi újságírókat kerestek.)

 

Még mindig sokan vannak őrizetben

 

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a tüntetések szerda este is folytatódtak, azonban aznap már „csak” 700 embert vettek őrizetbe a rendőrök, vélhetően azért, mert már nincs igazán hova elhelyezni a fogvatartottakat. Ezenkívül az is közrejátszhatott, hogy a szerdai nap folyamán nehezebb is volt a tüntetéseket leverni, ugyanis

 

a tüntetők kis csoportokban zárták le az utakat, majd amikor jöttek a rendőrök, akkor gyorsan elmenekültek a környékről.

 

(A szerdai tüntetésekről itt számoltunk be bővebben képekkel és videókkal.) 

 

A tüntetések azután indultak el, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson az immáron 26 éve hatalomban lévő Lukasenka újrázott  – vélhetően hatalmas csalással. Azóta minden nap tüntetnek Belarusz több városában is, azonban már nem csak esténként. Szerdán például országszerte több ezer fehér ruhába öltözött nő ment az utcára, ahol élőláncot formálva követelték a fogvatarottak szabadon engedését, és fejezték ki szolidaritásukat a tüntetőkkel. Szerda délután, illetve este pedig a békés tüntetők mellé csatlakoztak orvosok, illetve a belarusz politikai eliten belül is köztiszteletnek örvendő IT-szakemberek is, akik a foglyok szabadon engedése mellett új, tiszta és fair választás megtartását, illetve a rendőrök és a katonák erőszakosságának befejezését követelik.

 

Ezenkívül egyre több korábbi rendőr, illetve katona tölt fel videókat a közösségi médiára, ahol korábbi egyenruhájukat égetik el vagy dobják a kukába, mondván:

 

ők nem ezért szolgálták Belaruszt.

 

NYITÓKÉP: Minszk utcáin vesznek őrizetbe két embert a KGB elitalakulatának tagjai augusztus 11-jén. Fotó: Tut.by / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz a budapesti járókelők? Videó.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás