+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 14. hétfő, 21:40
Putyin szerint nem fognak beavatkozni az oroszok a belarusz eseményekbe. Az orosz elnök ezt Szocsiban ígérte meg Lukasenkának, aki a belarusz tüntetéseket hétvégi sétáknak nevezte.

Szocsiban, a népszerű Fekete-tengerparti orosz üdülővárosban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök országa nyugati szomszédjának elnökével, az Európa utolsó diktátorának tartott Aljekszandr Lukasenkával. A találkozónak külön adott, hogy Lukasenka ellen már lassan hatodik hete tüntetnek az augusztus 9-i elcsalt elnökválasztás miatt.

 

A Kreml szikár közleménye szerint a felek a két ország közötti stratégiai kapcsolatokról és szövetségről tárgyaltak, de szó esett a két ország között 1996-ban létrehozott unióállamról is, aminek lényege, hogy nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is szoros integrációt alakítanának ki. (Arról, hogy mi ez pontosan, itt és itt írtunk bővebben)

 

A Belta belarusz állami hírügynökség beszámolója szerint Lukasenka a találkozó legelején megköszönte Putyinnak mindazt a segítséget, amit az elcsalt elnökválasztás óta az orosz kollégájától kapott. 

 

„Nagyon tisztességesen és emberségesen cselekedtél. Ezért személyesen is megköszönöm neked, illetve az összes orosznak, akik támogattak minket a választások óta eltelt időszakban.”

 

(Hogy itt pontosan mely oroszokra gondolt, azt nem tudni pontosan, de szeptember elején olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az orosz Russia Today újságírói dolgoznának a belarusz közmédiában, miután ott számos újságíró sztrájkba lépett.)

 

Lukasenka szerint az elmúlt időben megnőtt a belarusz eseményekről és a két ország közötti kapcsolatokról szóló összeesküvés-elméletek száma. „De te tudod, hogy nem minden úgy néz ki, mint ahogy a médiában tálalják. A mai információs háborúban te meg tudod különböztetni, hogy mi igaz és mi nem. De emellett részletesen tájékoztatni foglak, hogy mi történik nem csak Minszkben, hanem egész Belaruszban” – fűzte tovább az orosz elnöknek szóló gondolatait Lukasenka.

 

Azért a diktátor nem állta meg, hogy ne szóljon be a tüntetőknek. „Nem akarok egyszerűnek tűnni, de mosolyogva figyelem a történéseket. A nők és lányok szombaton vonulhatnak fel, az általános tüntetésre pedig vasárnaponként kerül sor. A hétköznapokban normális mederben folyik az élet. De szombatonként és vasárnaponként is. Csak akkor szabaddá tesszük Minszk egy részét, hogy hagyjuk sétálni az embereket, ha épp azt akarnak.”

 

Lukasenka ezt aztán azzal tetézte, hogy további erőszakkal fenyegetett Putyin jelenlétében arra az esetre, ha a békés tüntetések erőszakosabb irányt vesznek: „A legfontosabb, hogy ne lépjük át a vonalat. Folyamatosan ezt mondom. Van egy vörös vonal. Tudod ezt te is, sőt te jobban is tudod, mint én. Neked meg kellett húznod ezeket a vonalakat, elsősorban Csecsenföldön, amikor még újdonsült elnök voltál. Isten ne adja, hogy ez történjen Belaruszban is. Mindazonáltal vannak bizonyos vörös vonalak, amiket senkinek nincs joga átlépni. Eddig senki sem lépte át őket.”

 

A Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító diktátor ezután rátért a két ország kapcsolatára: elmondása szerint bajban ismerszik meg a barát, és az oroszok mindig is segítettek a testvéri belarusz népnek. „Mi soha nem háborúztunk, nem lőttünk, de még csak botokat sem dobtunk egymásra. Nagyon örülök és mélyen hálás vagyok, amiért megmutattad, hogy a belarusz határok a Belarusz és Oroszország közötti unióállam határai is lehetnek.”

 

Putyin nem akar beleszólni

 

Putyin személyesen is gratulált Lukasenkának a választási győzelméhez, majd pedig arról beszélt a sajtó jelenlétében, hogy

 

Oroszország tiszteletben tartja a belarusz nép akaratát, és országa nem fog beleavatkozni a belarusz belpolitikai eseményekbe.

 

„Joguk van a belaruszoknak arra, hogy önállóan oldják meg a helyzetet, méghozzá mindenféle külső felszólítás és nyomás nélkül, nyugodt hangnemben és párbeszéd útján. Csak így lehet közös döntést hozni, és csak is így szabadna eljárni ebben az esetben” – mondta az orosz elnök, aki ezzel az Európai Unióra – és elsősorban Litvániára – utalhatott, lévén, hogy több EU-s tagállam is szankciókat vetne ki Lukasenkára és körére, amiért a diktátor korlátozza a szólásszabadságot és a szabadságjogokat az elcsalt választás óta, a rendőrség pedig brutálisan bánik a tüntetőkkel.

 

Putyin ennek ellenére azért kommentálta is a belarusz ügyeket:

 

az orosz elnök úgy látja, Lukasenkától helyes döntés, hogy módosítani akarja a belarusz alkotmányt, mivel szerinte ez nemcsak logikus, hanem időszerű és tanácsos lépés is egyben.

 

Az orosz elnök szerint Lukasenka politikai tapasztalatai hasznosak lesznek az új alkotmány megalkotása során, és szerinte ezzel új magasságokat érhet majd el Belarusz a politikai rendszerében, jelentsen ez bármit is. 

 

Az alkotmánymódosítást egyébként még augusztus közepén, nem olyan sokkal a tüntetések kirobbanása után jelentette be Lukasenka. A célja vele az lehet, hogy időt húzzon, és elkerülje a tüntetéssorozat forradalommá alakulását – részletesen erről itt írtunk.

 

Lukasenka szerint szorosabb kapcsolatok kellenének „az idősebb testvérrel”

 

A kötelező diplomáciai körökön kívül tárgyaltak is egymással a felek: a gazdasági együttműködés fejlesztése mellett megállapodtak egy 1,5 milliárd dollár értékű kölcsönről is, amin Putyin elmondása szerint már dolgozik is az orosz pénzügyminiszter.

 

A tárgyalás során még a magyar miniszterelnök is szóba került, mondván, az oroszok és a belaruszok közötti kereskedelmi kapcsolat hasonló, mint a Németország és Magyarország közötti kereskedelem: „Belarusz a termékei 48 százalékát az Orosz Föderációba exportálja. Egyszer megkérdeztem a barátomat, Orbán Viktort, hogy mit gondol a különböző országok közötti együttműködésről, főleg az EU-ban – az ő speciális helyzete miatt. Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy Németország adja Magyarország kereskedelmének a 90 százalékát. Megkaptad a választ, mondta.”

 

Tihanovszkaja szerint Putyinnak a belarusz emberekkel kellene tárgyalnia, nem Lukasenkával

 

Az elnöki találkozóra a litvániai száműzetésben élő ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja is reagált. Hivatalos Telegram-csatornáján arról írt, hogy

 

bármiről is állapodott meg Lukasenka Szocsiban, az illegitimnek számít, mivel szerinte a belarusz nép megvonta Lukasenkától a bizalmat augusztus 9-én.

 

A háziasszonyból politikussá vált exelnökjelölt emellett bejelentette, hogy minden Lukasenka által az elcsalt elnökválasztást követően kötött megállapodást felül fog vizsgálni az új kormány.

 

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljekszandr Lukasenka belarusz elnök készülődnek a tárgyalásra 2015-ben. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás