Lukasenka titokban újra beiktatta magát Belarusz elnökének

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez a felhajtás most elmaradt.

Noha lassan már hetedik hete tüntetnek az elcsalt augusztus 9-i elnökválasztást követően Belarusz utcáin, az Európa utolsó diktátorának nevezett Aljekszandr Lukasenka újra beiktatta magát egy következő elnöki ciklusra. Mindezt onnan tudta meg mindenki, hogy a belarusz állami hírügynökség hírt adott róla, ráadásul múlt időben: eddig az volt a szokás, hogy napokkal előre beharangozzák a ceremóniát, amit aztán ünnepélyes körülmények tartanak meg.

Ehhez képest idén lényegében titokban zajlott az egész: az eskütételre csak belarusz kormánytisztviselőket, állami cégek vezetőit, parlamenti képviselőket, területi vezetőket és újságírókat hívtak meg. A belarusz alkotmány szerint egyébként az elnökválasztást követő második hónap végéig, azaz október 9-ig kell beiktatni a választás győztesét.

Lukasenka a beiktatáson az állami hírügynökség tudósítása szerint arról beszélt, hogy a belarusz nép elérte az önállóságot, és most az öntudat egy új szintjét éli meg. A választások utáni időszakban pedig elkezd majd érni a nép, jelentsen ez bármit is. Mint fogalmazott, nincs joga ahhoz, hogy „cserbenhagyja azon belaruszokat, akik nemcsak a politikai nézeteiket, hanem a sorsukat, gyermekeik jövőjét is a jelenlegi politikai kurzushoz kötötték”. Majd arról beszélt, hogy Belarusz történetébe a 2020-as év rendkívül érzelmes időszakként vonul majd be, a belarusz államiságot ugyanis eddig soha nem látott kihívás elé állították: 

Mindez jól illeszkedik abba az egy hete útnak indított orosz-belarusz narratívába, hogy Lukasenkát már legalább egy évtizede próbálják a nyugati államok megfúrni. Lukasenka szerint az Egyesült Államok és a nyugati államok újra összefogtak annak érdekében, hogy kitúrják elnöki székéből, a tüntetéseket szerinte nyugatról pénzelik, és azok egyáltalán nem a belarusz nép érdekeit szolgálják.

Az elnök beszélt az ellenzék és a rendszerét bíráló külföldi hangok nyomására beígért új alkotmányról is: mindenki nyugodjon meg, ez készülőben van, és ő is szükségét érzi annak, hogy megteremtsék a „valódi pártrendszer kifejlődéséhez szükséges követelményeket” és „megjavítsák” a választási törvényt. Mindenesetre az ország túlélésének továbbra is „egy erős hatalom tartós irányvonala és a nép támogatása” a záloga. Lukasenka eskütételét követően katonák is felesküdtek a belarusz népre és a régi-új elnökre, mondván készen állnak arra, hogy megvédjék hazájuk szuverenitását és területi integritását.

A rezsim hivatalos választási eredményei szerint 80 százalékkal újraválasztott elnök a választás óta őrizetbe vett számos ellene tüntetőt és ellenzékit, már aki nem menekült el vagy lett kitoloncolva külföldre közülük. Az EU ezért el sem fogadja az elnökválasztás eredményét, és szankciókat tervez 40 kormányzati tisztségviselő ellen. Josep Borell, az EU külügyi képviselője Lukasenka szerdai beiktatását eleve pszeudobeiktatásnak nevezte, szerinte ugyanis a belarusz diktátor elveszítette a legitimitását.

Valerij Karbelevics minszki politológus a Reutersnek úgy kommentálta az eseményeket, hogy a titokban tartott ceremónia annak a jele, hogy a belarusz hatalmi gépezet kifejezetten tart a tüntetéshullámtól és a nép elégedetlenségétől

FOTÓ: Tut.by