+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. szeptember 23. szerda, 12:16
Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez a felhajtás most elmaradt.

Noha lassan már hetedik hete tüntetnek az elcsalt augusztus 9-i elnökválasztást követően Belarusz utcáin, az Európa utolsó diktátorának nevezett Aljekszandr Lukasenka újra beiktatta magát egy következő elnöki ciklusra. Mindezt onnan tudta meg mindenki, hogy a belarusz állami hírügynökség hírt adott róla, ráadásul múlt időben: eddig az volt a szokás, hogy napokkal előre beharangozzák a ceremóniát, amit aztán ünnepélyes körülmények tartanak meg.

 

Ehhez képest idén lényegében titokban zajlott az egész: az eskütételre csak belarusz kormánytisztviselőket, állami cégek vezetőit, parlamenti képviselőket, területi vezetőket és újságírókat hívtak meg. A belarusz alkotmány szerint egyébként az elnökválasztást követő második hónap végéig, azaz október 9-ig kell beiktatni a választás győztesét.

 

Lukasenka a beiktatáson az állami hírügynökség tudósítása szerint arról beszélt, hogy a belarusz nép elérte az önállóságot, és most az öntudat egy új szintjét éli meg. A választások utáni időszakban pedig elkezd majd érni a nép, jelentsen ez bármit is. Mint fogalmazott, nincs joga ahhoz, hogy „cserbenhagyja azon belaruszokat, akik nemcsak a politikai nézeteiket, hanem a sorsukat, gyermekeik jövőjét is a jelenlegi politikai kurzushoz kötötték”. Majd arról beszélt, hogy Belarusz történetébe a 2020-as év rendkívül érzelmes időszakként vonul majd be, a belarusz államiságot ugyanis eddig soha nem látott kihívás elé állították: 

 

„De Belarusz azon kevés ország egyike, talán az egyetlen ország, amelyben a színes forradalom megbukott. Ez a belaruszok választása volt, akik semmi esetre sem akarják elveszíteni az országukat!”

 

Mindez jól illeszkedik abba az egy hete útnak indított orosz-belarusz narratívába, hogy Lukasenkát már legalább egy évtizede próbálják a nyugati államok megfúrni. Lukasenka szerint az Egyesült Államok és a nyugati államok újra összefogtak annak érdekében, hogy kitúrják elnöki székéből, a tüntetéseket szerinte nyugatról pénzelik, és azok egyáltalán nem a belarusz nép érdekeit szolgálják.

 

Az elnök beszélt az ellenzék és a rendszerét bíráló külföldi hangok nyomására beígért új alkotmányról is: mindenki nyugodjon meg, ez készülőben van, és ő is szükségét érzi annak, hogy megteremtsék a „valódi pártrendszer kifejlődéséhez szükséges követelményeket” és „megjavítsák” a választási törvényt. Mindenesetre az ország túlélésének továbbra is „egy erős hatalom tartós irányvonala és a nép támogatása” a záloga. Lukasenka eskütételét követően katonák is felesküdtek a belarusz népre és a régi-új elnökre, mondván készen állnak arra, hogy megvédjék hazájuk szuverenitását és területi integritását.

 

A rezsim hivatalos választási eredményei szerint 80 százalékkal újraválasztott elnök a választás óta őrizetbe vett számos ellene tüntetőt és ellenzékit, már aki nem menekült el vagy lett kitoloncolva külföldre közülük. Az EU ezért el sem fogadja az elnökválasztás eredményét, és szankciókat tervez 40 kormányzati tisztségviselő ellen. Josep Borell, az EU külügyi képviselője Lukasenka szerdai beiktatását eleve pszeudobeiktatásnak nevezte, szerinte ugyanis a belarusz diktátor elveszítette a legitimitását.

 

Valerij Karbelevics minszki politológus a Reutersnek úgy kommentálta az eseményeket, hogy a titokban tartott ceremónia annak a jele, hogy a belarusz hatalmi gépezet kifejezetten tart a tüntetéshullámtól és a nép elégedetlenségétől

 

FOTÓ: Tut.by

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás