Lukasenka visszakozik: már nem kell megölni ahhoz, hogy új választás legyen

2020.08.17. 19:59

Sokat fordult a világ pár óra alatt: Lukasenka azok után, hogy reggel még azt mondta, csak ha megölik, akkor tarthatnának új választásokat Belaruszban, délután már arról beszélt, hogy egy új alkotmány elfogadása után akár jöhetnek az új választások.

Lukasenka visszakozik: már nem kell megölni ahhoz, hogy új választás legyen

Hétfő reggel még az MZKT allami traktorgyárban tartott beszédében Lukasenka azt mondta, hogy csak akkor lesznek új választások, hogyha megölik őt, ám

hétfő délutánra már megváltozott a véleménye, miután a munkásokkal külön tárgyalt,

tudósít a Tut.by. A lap szerint Lukasenka nyitott a kompromisszumra, ha a munkások visszamennek dolgozni: „szívesen megosztom a hatalmamat, de nem nyomásra, és nem az utcán történtek miatt” – mondta az Európa utolsó diktátorának tartott elnök, kiemelve, hogy a hatalmát csak is alkotmányos folyamatokon keresztül lehet módosítani, nem pedig utcai tiltakozásokkal.

A tut.by értesülése szerint Lukasenka azt is elmondta:

nyitott arra, hogy új választásokat írjanak ki, de előtte népszavazáson kellene dönteni egy új alkotmányról.

A Belta állami hírügynökség szerint Lukasenkáék már korábban elkezdték előkészíteni az új alkotmányt, azonban az eddig bemutatott két verzió nem nyerte el az elnök tetszését, mert azok csak kicsit tértek el a jelenlegitől. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte szükség van egy új alkotmányra, és már dolgoznak azon az új verzión, ami a társadalmi igényeket is becsatornázná.

„Gyertek, üljünk le és dolgozzunk közösen az új alkotmányon!”

– mondta Lukasenka, miután az MZKT munkásaival beszélt.

Mi lehet a célja ezzel Lukasenkának?

„Lukasenka már tudja, hogy politikai értelemben számára itt a vég, és a társadalom szinte teljes mértékben szembefordult vele.”

– válaszolta az Azonnali megkeresésére Istrate Dominik, a Political Capital elemzője.

Istrate szerint az alkotmánymódosítással vélhetően három célja lehet az elnöknek:

+ alkotmányos biztonsági garanciákat szerezzen Lukasenka a családjával és a bizalmasaival együtt az új vezetéstől az immáron elkerülhetetlennek látszó demokratikus átmenet utáni időkre,

+ elkerüljék a tüntetéssorozat forradalommá alakulását,

illetve, hogy időt húzzon addig, amíg a rezsim rendezi a sorait, és kidolgozzák, hogyan lehetne a tüntetéseket leállítani.

A Political Capital elemzője szerint így Lukasenka az alkotmánymódosítással azt is elérheti, hogy

ne járjon úgy, mint Viktor Janukovics Ukrajnában, mivel az alkotmánymódosítással és az új választásokkal kvázi legitim politikai vezetőként távozhat majd posztjáról.

Istrate úgy látja, hogy a 2018-as örményországi eseményekhez hasonló bársonyos átmenetre lehet tehát számítani, miután a belarusz nép minden várakozásra rácáfolt és óriási társadalmi önszerveződésről tett tanúbizonyságot. Szerinte már a Lukasenka-párti karhatalom számára is nyilvánvaló a diktátor bukása, mivel ekkora tömeget már egyáltalán nem tudnak kontrollálni.

Hogy miért változtathatta meg Lukasenka ilyen rövid idő alatt a véleményét az újabb választásokról, az elemző úgy véli, hogy lehet, ezzel a lépéssel a diktátor csak az időt próbálja húzni, de emellett az is elképzelhető, hogy

valójában csak most láthatta be Lukasenka, hogy számára a vég elkerülhetetlen, mert úgy érezheti, nem kap hathatós segítséget a Kremltől sem.

De mit szól Moszkva a demokratikus átmenethez?

Arról, hogy Moszkva mit szólhat a belarusz eseményekhez, az elemző úgy válaszolt, hogy Putyin előtt elsősorban két opció áll: vagy megmenti Lukasenkát Belaruszban a nyugati integrációtól tartva, vagy elengedi a kezét, teret hagyva egy geopolitikailag semleges átmenetnek. Az elemző szerint az előbbi rendkívül kockázatos, míg az utóbbival valóban számolhatnak a Kremlben, mivel Lukasenka és Putyin között már régóta rossz viszony áll fent.

A demokratikus átmenet esetén az elit egy jelentős része ellehetetlenül, ugyanakkor Moszkva valamilyen módon ki fog tartani azon vezetők mellett, akikben a garanciát látják arra, hogy Belarusz az orosz érdekszférában maradjon – magyarázta Istrate.

Úgy véli, hogy ha Lukasenka valóban elbukik, akkor az új elnökválasztás elkerülhetetlen, amivel így lehetőség nyílik, hogy 1994 után először tartsanak újra tiszta és fair választásokat Belaruszban, amin nemzetközi megfigyelők is résztvehetnek. Azt, hogy ezen megmérettetné magát a Belaruszt 26 évig vasmarokkal fogó diktátor, az elemző nehezen tudja elképzelni.

„Mivel a parlamentben is szinte kizárólag az épp megbukó rendszer hívei és kedvezményezettei ülnek, Lukasenka bukása esetén a parlamenti voksolás követheti az elnökválasztásokat, ami a Cihanouszkaja-kampány célja volt” – véli Istrate.

Az új alkotmányról jelenleg semmi információnk nincs, azonban az elemző úgy látja, hogy ha a tüntető tömegek győznek, akkor egy olyan alkotmányt fogadhatnak el, amiben maximalizálják az elnöki ciklusok számát és garantálják a hatalmi ágak valódi szétválasztását.

„A jelenlegi prezidenciális rendszer helyett vélhetően egy félelnöki, vagy akár parlamentáris rendszer is jöhet” – jósolja Istrate.

Istrate Dominik az Azonnalin itt elemezte a belarusz elnökválasztás tanulságait, illetve a tüntetések következményeit.

NYITÓKÉP: Kreml

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek