+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. augusztus 17. hétfő, 19:59
Sokat fordult a világ pár óra alatt: Lukasenka azok után, hogy reggel még azt mondta, csak ha megölik, akkor tarthatnának új választásokat Belaruszban, délután már arról beszélt, hogy egy új alkotmány elfogadása után akár jöhetnek az új választások.

Hétfő reggel még az MZKT allami traktorgyárban tartott beszédében Lukasenka azt mondta, hogy csak akkor lesznek új választások, hogyha megölik őt, ám

 

hétfő délutánra már megváltozott a véleménye, miután a munkásokkal külön tárgyalt,

 

tudósít a Tut.by. A lap szerint Lukasenka nyitott a kompromisszumra, ha a munkások visszamennek dolgozni: „szívesen megosztom a hatalmamat, de nem nyomásra, és nem az utcán történtek miatt” – mondta az Európa utolsó diktátorának tartott elnök, kiemelve, hogy a hatalmát csak is alkotmányos folyamatokon keresztül lehet módosítani, nem pedig utcai tiltakozásokkal.

 

A tut.by értesülése szerint Lukasenka azt is elmondta:

 

nyitott arra, hogy új választásokat írjanak ki, de előtte népszavazáson kellene dönteni egy új alkotmányról.

 

A Belta állami hírügynökség szerint Lukasenkáék már korábban elkezdték előkészíteni az új alkotmányt, azonban az eddig bemutatott két verzió nem nyerte el az elnök tetszését, mert azok csak kicsit tértek el a jelenlegitől. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte szükség van egy új alkotmányra, és már dolgoznak azon az új verzión, ami a társadalmi igényeket is becsatornázná.

 

„Gyertek, üljünk le és dolgozzunk közösen az új alkotmányon!”

 

– mondta Lukasenka, miután az MZKT munkásaival beszélt.

 

Mi lehet a célja ezzel Lukasenkának?

 

„Lukasenka már tudja, hogy politikai értelemben számára itt a vég, és a társadalom szinte teljes mértékben szembefordult vele.”

 

– válaszolta az Azonnali megkeresésére Istrate Dominik, a Political Capital elemzője.

 

Istrate szerint az alkotmánymódosítással vélhetően három célja lehet az elnöknek:

 

+ alkotmányos biztonsági garanciákat szerezzen Lukasenka a családjával és a bizalmasaival együtt az új vezetéstől az immáron elkerülhetetlennek látszó demokratikus átmenet utáni időkre,

 

+ elkerüljék a tüntetéssorozat forradalommá alakulását,

 

illetve, hogy időt húzzon addig, amíg a rezsim rendezi a sorait, és kidolgozzák, hogyan lehetne a tüntetéseket leállítani.

 

A Political Capital elemzője szerint így Lukasenka az alkotmánymódosítással azt is elérheti, hogy

 

ne járjon úgy, mint Viktor Janukovics Ukrajnában, mivel az alkotmánymódosítással és az új választásokkal kvázi legitim politikai vezetőként távozhat majd posztjáról.

 

Istrate úgy látja, hogy a 2018-as örményországi eseményekhez hasonló bársonyos átmenetre lehet tehát számítani, miután a belarusz nép minden várakozásra rácáfolt és óriási társadalmi önszerveződésről tett tanúbizonyságot. Szerinte már a Lukasenka-párti karhatalom számára is nyilvánvaló a diktátor bukása, mivel ekkora tömeget már egyáltalán nem tudnak kontrollálni.

 

Hogy miért változtathatta meg Lukasenka ilyen rövid idő alatt a véleményét az újabb választásokról, az elemző úgy véli, hogy lehet, ezzel a lépéssel a diktátor csak az időt próbálja húzni, de emellett az is elképzelhető, hogy

 

valójában csak most láthatta be Lukasenka, hogy számára a vég elkerülhetetlen, mert úgy érezheti, nem kap hathatós segítséget a Kremltől sem.

 

De mit szól Moszkva a demokratikus átmenethez?

 

Arról, hogy Moszkva mit szólhat a belarusz eseményekhez, az elemző úgy válaszolt, hogy Putyin előtt elsősorban két opció áll: vagy megmenti Lukasenkát Belaruszban a nyugati integrációtól tartva, vagy elengedi a kezét, teret hagyva egy geopolitikailag semleges átmenetnek. Az elemző szerint az előbbi rendkívül kockázatos, míg az utóbbival valóban számolhatnak a Kremlben, mivel Lukasenka és Putyin között már régóta rossz viszony áll fent.

 

A demokratikus átmenet esetén az elit egy jelentős része ellehetetlenül, ugyanakkor Moszkva valamilyen módon ki fog tartani azon vezetők mellett, akikben a garanciát látják arra, hogy Belarusz az orosz érdekszférában maradjon – magyarázta Istrate.

 

Úgy véli, hogy ha Lukasenka valóban elbukik, akkor az új elnökválasztás elkerülhetetlen, amivel így lehetőség nyílik, hogy 1994 után először tartsanak újra tiszta és fair választásokat Belaruszban, amin nemzetközi megfigyelők is résztvehetnek. Azt, hogy ezen megmérettetné magát a Belaruszt 26 évig vasmarokkal fogó diktátor, az elemző nehezen tudja elképzelni.

 

„Mivel a parlamentben is szinte kizárólag az épp megbukó rendszer hívei és kedvezményezettei ülnek, Lukasenka bukása esetén a parlamenti voksolás követheti az elnökválasztásokat, ami a Cihanouszkaja-kampány célja volt” – véli Istrate.

 

Az új alkotmányról jelenleg semmi információnk nincs, azonban az elemző úgy látja, hogy ha a tüntető tömegek győznek, akkor egy olyan alkotmányt fogadhatnak el, amiben maximalizálják az elnöki ciklusok számát és garantálják a hatalmi ágak valódi szétválasztását.

 

„A jelenlegi prezidenciális rendszer helyett vélhetően egy félelnöki, vagy akár parlamentáris rendszer is jöhet” – jósolja Istrate.

 

Istrate Dominik az Azonnalin itt elemezte a belarusz elnökválasztás tanulságait, illetve a tüntetések következményeit.

 

NYITÓKÉP: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. Ha mégis a pénzköltés mellett döntesz, teheted azt tudatosan is, de a legjobb az lenne, ha leszoknánk a gazdasági érdekek
környezetiek elé helyezéséről.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás