A száműzetésben élő Szvjetlana Cihanouszkaja szerint békés eszközökkel is meg lehet dönteni Lukasenka rezsimjét, és ha ő el is tűnne, a mozgalmat már nem lehet megállítani.

A belarusz diktátor így vágna vissza az Európai Uniónak a belebegtetett szankciókért.

Viktar Babarikát a belarusz legfelsőbb bíróság ítélte el korrupció miatt.

Hivatalosan adóelkerülés miatt jelentek meg a belarusz rendőrök a Tut.by szerkesztőségének az irodájában, azonban pontosan nem tudni, hogy az irodán belül mi történt, hiszen az újságírókat nem engedik be, míg az ottlévőkkel titoktartási megállapodást kötöttek a hatóságok.

Azonban Lukasenka elmondta, hogy Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal szerinte visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

A belarusz ellenzéki vezető szerint Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja úgy látja: jelenleg nincs értelme visszatérnie Belaruszba, ahol a rezsim őt terroristának tartja.

Belaruszban tömött arénákban mehetnek a koncertek, de milyen áron! Az országban a napokban ünnepelték az ellenzékiek a nem hivatalos nemzeti ünnepüket, a Szabadság Napját, amit keményen üldöz a hatalom: idén már egy ellenzéki matricáért vagy egy történelmi zászlóért is börtönbe kerülhetett bárki, aki rosszkor volt rossz helyen. Fel tudja-e venni még egyszer a harcot a társadalom a stabilizálódó Lukasenka-rezsim ellen?

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarták venni több önkormányzatban is a hatalmat - ezért kérik a Litvániába üldözött politikus kiadatását.

Aljekszandr Lukasenka minderről a VI. Belarusz Nemzetgyűlésen beszélt, ahol többek között arról is értekezett, hogy Oroszországgal ellentétben Belaruszt nem fogják térdre kényszeríteni a nagyhatalmú üzletemberek.

Kína bejelentkezett a világ vezetőjévé, a koronavírus egy időre megbuktatta az EU-t, Szlovákiában bukott a „maffiaállam”, Szerbiában az ellenzék meg sem próbálta azt elpaterolni, a legnagyobb történelmi esemény azonban egy olyan országban zajlott, amiről eddig alig lehetett itthon olvasni. Ez volt 2020 kilenc legfontosabb eseménye az Azonnali szerint!

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Belarusz több városában tartottak békés vonulásokat a belarusz nyugdíjasok, akik az őrizetbe vett tüntetők szabadonengedéséért tüntettek. Az OMON rohamrendőrei ellenük sem féltek fellépni.

Európa utolsó diktátora ismét megpróbálja megmagyarázni, hogy miért verik félholtra a tüntetőket rohamrendőrei. Közben a volt ellenzéki elnökjelöltet Európa állam- és kormányfői sorban biztosítják támogatásukról.

Miközben Putyin és Lukasenka arról értekezett, hogy milyen fontos a két ország közötti kapcsolat, az ellenzék de facto vezetője, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában. De miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron Tihanovszkajával? Utánajártunk!

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

Lukasenka szerint az Egyesült Államok és a nyugati államok összefogtak annak érdekében, hogy kitúrják elnöki székéből. Megmutatjuk, hogyan értelmezi a belarusz elnök, ami az országában történik, és miről szólnak szerinte a tüntetések valójában.

Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Putyin szerint nem fognak beavatkozni az oroszok a belarusz eseményekbe. Az orosz elnök ezt Szocsiban ígérte meg Lukasenkának, aki a belarusz tüntetéseket hétvégi sétáknak nevezte.

Nem sikerül erőt demonstrálnia Lukasenkának a tüntetőkkel szemben: hiába vesznek őrizetbe többszáz tüntetőt, továbbra is ezrek vonulnak az utcára Belaruszban országszerte. Európa utolsó diktátora közben a hétfői találkozójára készül Putyinnal.

A litván parlament határozatban szólította fel a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és a belarusz ellenzéki koordinációs tanács mellett. Litvánia ezenkívül attól tart, hogy Putyin egyesíteni akarja Belaruszt Oroszországgal.

Szemtanú állítja: ismeretlenek az egyetlen Belaruszban maradt ellenzéki vezetőt, Maria Kolesnikovát hétfőn reggel egy kisbuszba tuszkolták, és elhajtottak vele.

A litván külügyminiszter szerint az EU tétlensége aláaknázza a közösség külpolitikájának hitelességét, és „konkrét segítség” nyújtását sürgette Belarusznak. A balti államok nem vártak az EU-ra, és maguk büntetik már Lukasenkát és rezsimjét.

A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

A rezsim folyamatos internetlekapcsolásai miatt főként Ukrajnába és Lengyelországba teszik át székhelyüket.

Tadevusz Kondruszievics érsek Lengyelországból tért volna haza, de a határon indoklás nélkül megtagadták tőle a belépést. Közben új ellenzéki párt alakult, és rögtön tömeges sztrájkra buzdítja a belaruszokat.

Már két hete tartanak Belaruszban a rendszerellenes tüntetések, és úgy tűnik, hétről hétre egyre nagyobb a tömeg. Vasárnap csak a fővárosban 250 ezren mentek az utcára, és tiltakoznak vidéken is. Előkerült egy olyan felvétel is, amin Lukasenka száll ki egy állami helikopterből, kezében gépfegyverrel.

Miért ne lehetne lakatot tenni a helyekre, ahol nem dolgoznak? – tette fel a kérdést a belarusz elnök. Közben az ellenzék vezetőjével amerikai diplomata is egyeztet a belarusz helyzetről.

1310 választási jegyzőkönyv alapján most több belarusz civil szervezet is bejelentette, hogy Tihanovszkaja több szavazatot kaphatott, mint ahogy azt a választási bizottság lejelentette. Az ellenzéki elnökjelölt közben arra kéri a munkásokat, hogy folytassák a sztrájkot.

A belarusz diktátor azt állítja, hogy ő felajánlotta az ellenzéknek, hogy számolják újra a szavazatokat, ám szerinte ők nem éltek ezzel a lehetőséggel. Tihanovszkaja csapata szerint kamu az egész, nem is volt ilyen ajánlat.

Olga Szemasko tizennyolc éve dolgozik a belarusz állami rádiónál, eddig gazdasági műsort vezetett. Az elnökválasztás és az azt követő rendőri erőszak után csakúgy, mint a közmédia több más dolgozója, ő is sztrájkba kezdett. De milyen az élet újságíróként Belaruszban? Ki az az egyetlen ember, akinek az egész közmédia készül? Interjú!

Szvjatlana Tihanovszkaja egy új, tiszta elnökválasztásig kész lenne magára venni az ország vezetésének felelősségét: jelentette be hétfői videoüzenetében.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták. Eközben megszólalt Lukasenka, és ellenfele, Tihanovszkaja is.

A DK-sok még levelet is írtak David Sassoli EP-elnöknek, hogy indítson vizsgálatot Belarusz ügyében, de még az ellenzéki elnökjelölt Szvjatlana Tihanovszkaját is meghívták az EP-be. De miért olyan biztosak a DK-ban, hogy az EP ki fogja vizsgálni a belarusz választást, és nem disszonáns-e, hogy a 2006-os zavargások idején miniszterelnök Gyurcsány Ferenc pártjából jön ilyen kezdeményezés?

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet. Az ellenzék egy része arra kéri a nyugati országokat, hogy az ellenzék jelöltjét, Tihanovszkaját ismerjék el az egyetlen legitim elnöknek.

Szvjatlana Tihanovszkaját valamivel nagyon megzsarolhatták a belarusz választási bizottság épületében hétfőn: most egy videófelvételen, papírból olvasva, rezignált hangon üzeni a belarusz ellenzékieknek, hogy ne álljanak ellen a rendőrségnek. A zsarolás után már Litvániából pedig a gyerekeivel is magyarázta, miért döntött hazája elhagyása mellett.

A Lukasenka-rezsim sorsa végső soron nemcsak az elmúlt 26 évben példátlan demokráciapárti tüntetéseken, hanem az országot lényegében irányító biztonsági eliteken is múlik. A belarusz demokráciával hosszabb távon Moszkva húzná a rövidebbet, míg a Nyugat évek munkáját teheti tönkre egy szigorú szankciós rendszerrel. Mindeközben a rendszer csendben Kína felé fordulhat, ha hatalomban marad.

Szvjatlana Tihanovszkaja már „nyugaton”, eközben Belaruszban folytatódtak a nagyszabású ellenzéki tüntetések. Mutatjuk, mi történt az éjjel.

Csak öten tartózkodhatunk a helyiségben, és már megvagyunk – többek között ilyen és ehhez hasonló mondatokkal találkoztak a független megfigyelők a belarusz elnökválasztáson.

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Többeket ájultra vagy félholtra vertek a rohamrendőrök, akik gumilövedékeket és fénygránátokat is bevetettek a többségben békés tüntetők ellen. A meccs azonban még nincs lejátszva: a pletykák szerint Törökországba menekült Lukasenkáról nem hallani, a tüntetők pedig ígérik, hétfőn folytatják. Felkavaró felvételek.

Legalább húsz városban tartanak az ellenzéki tüntetések: volt, ahol a rohamrendőrök visszavonultak, volt olyan is, ahol átálltak a tüntetőkhöz. Eközben Lukasenka orosz források szerint Törökországba utazott, Tihanovszkaja biztos a győzelmében.

Több érdekes jelenet is történik a belarusz elnökválasztás első fordulójában. Minkszben lehalt az internet, egy szavazókörben elfogytak a szavazólapok. A hatóságok néhol még a látszatra sem adnak, hogy ez egy tiszta választás volna. Az exit poll szerint Lukasenka széke egyáltalán nem volt veszélyben, az ellenzéki Szvjatlana Tihanovszkaja csak a harmadik helyet szerezhette meg.

Elkezdődött a választás Belaruszban: ellenzéki tüntetőket vegzálnak, független választási megfigyelőket vesz őrizetbe a rendőrség. Közben az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja ismeretlen helyre ment, miután a csapatából több embert is őrizetbe vett a rendőrség.

Hogyan vált az egykor még friss hangként induló Lukasenkából diktátor? Mi adja a Lukasenka-rezsim alapját? Az ellenzéki kihívója, Szvjatlana Tihanovszkaja kampánya már egy forradalom előszele, vagy ez is úgy elhal, mint a 2010-es tüntetéssorozat? Mi köze van Oroszországnak a vasárnapi Belarusz elnökválasztásokhoz? Ezekről is kérdeztük Aleszija Rudnyikot, a belarusz Center for New Ideas think tank elemzőjét.

Minszk szerint a jövő heti elnökválasztásba akarnak beavatkozni, Moszkva szerint viszont a katonai magáncég 33 alkalmazottja Isztambulba utazott volna, csak lekésték a gépüket.

Szvjatlana Tihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt gyűlésére közel 65 ezren látogattak ki. Lukasenka közben aratni küldené az embereket.