Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Putyin szerint nem fognak beavatkozni az oroszok a belarusz eseményekbe. Az orosz elnök ezt Szocsiban ígérte meg Lukasenkának, aki a belarusz tüntetéseket hétvégi sétáknak nevezte.

Nem sikerül erőt demonstrálnia Lukasenkának a tüntetőkkel szemben: hiába vesznek őrizetbe többszáz tüntetőt, továbbra is ezrek vonulnak az utcára Belaruszban országszerte. Európa utolsó diktátora közben a hétfői találkozójára készül Putyinnal.

A litván parlament határozatban szólította fel a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és a belarusz ellenzéki koordinációs tanács mellett. Litvánia ezenkívül attól tart, hogy Putyin egyesíteni akarja Belaruszt Oroszországgal.

Szemtanú állítja: ismeretlenek az egyetlen Belaruszban maradt ellenzéki vezetőt, Maria Kolesnikovát hétfőn reggel egy kisbuszba tuszkolták, és elhajtottak vele.

A litván külügyminiszter szerint az EU tétlensége aláaknázza a közösség külpolitikájának hitelességét, és „konkrét segítség” nyújtását sürgette Belarusznak. A balti államok nem vártak az EU-ra, és maguk büntetik már Lukasenkát és rezsimjét.

A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

A rezsim folyamatos internetlekapcsolásai miatt főként Ukrajnába és Lengyelországba teszik át székhelyüket.

Tadevusz Kondruszievics érsek Lengyelországból tért volna haza, de a határon indoklás nélkül megtagadták tőle a belépést. Közben új ellenzéki párt alakult, és rögtön tömeges sztrájkra buzdítja a belaruszokat.

Már két hete tartanak Belaruszban a rendszerellenes tüntetések, és úgy tűnik, hétről hétre egyre nagyobb a tömeg. Vasárnap csak a fővárosban 250 ezren mentek az utcára, és tiltakoznak vidéken is. Előkerült egy olyan felvétel is, amin Lukasenka száll ki egy állami helikopterből, kezében gépfegyverrel.