+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 10. csütörtök, 20:48
A litván parlament határozatban szólította fel a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és a belarusz ellenzéki koordinációs tanács mellett. Litvánia ezenkívül attól tart, hogy Putyin egyesíteni akarja Belaruszt Oroszországgal.

Ugyan a legtöbb ország illegitimnek tartja az augusztus 9-i, hivatalosan Aljakszandr Lukasenka diktátor győzelmével zárult, ám valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét, azonban hivatalosan még senki sem ismerte el a belarusz ellenzéki elnökjelöltet, Szvjatlana Tihanovszkaját az ország elnökének. Azonban a litván parlament most így tett:

 

szeptember 10-én ugyanis a litván parlament elfogadott egy olyan határozatot, amiben Tihanovszkajára „a belarusz nép által megválasztott vezetőre” hivatkozik.

 

A nyilatkozatban felszólítják a többi országot, hogy ők is álljanak ki Tihanovszkaja és az ellenzéket összefogó, a hatalom békés átmenetének előkészítését célzó Koordinációs Tanács mellett, mivel ők „az egyetlen legitim képviselői a belarusz népnek, akik egy valódi új, transzparens és demokratikus elnök- és parlamenti választást” tudnának kiírni.

 

Ezzel Litvánia lett az első olyan állam, ami de jure is illegitimnek tartja Lukasenka hatalmát, és mellette az ellenzék jelöltjét, Tihanovszkaját tartja a választás győztesének.

 

A parlament által elfogadott határozat, amit többek között a litván külügyminiszter, Lukas Linkevicius adott be, emellett arra is felszólítja a többi országot, hogy minden olyan egyezményt, amit Lukasenka kötött augusztus 9-e után, tartsák illegitimnek, főleg az oroszokkal kötött megállapodásait. A litván parlament ugyanis úgy véli, hogy minden olyan egyezmény, amit az oroszokkal köt Lukasenka, az illegitim, és mivel a belarusz nép szuverenitását csorbítja, ezért bűncselekmény is.

 

Ezen kívül követelik Oroszországtól, hogy ne avatkozzon be a belarusz politikába, illetve ne támogassák „az illegitim belarusz vezető” tevékenységét, főleg ne abban az esetben, ha Lukasenka olyan egyezményt kötne Oroszországgal, amivel sérülhetne a belarusz nép szuverenitása.

 

A litván határozat szerint Belarusz annektálásának számítana, ha Oroszország beavatkozna az ország bel- és külügyeibe.

 

A litvánok sürgetik a legjobban az EU-t

 

A határozat elfogadásával egy napon a litván elnök, Gitanas Nausėda is felszólalt a belarusz helyzettel kapcsolatosan: a BBC-nek adott interjújában arra kérte az EU-t, az Egyesült Államokat, Kanadát és az Egyesült Királyságot, hogy fokozottan figyeljenek a belarusz eseményekre, és vessenek ki szankciókat azon belarusz politiksuokra, akik „felelősek az emberi jogok megsértéséért”.

 

Nausėda az interjúban arról is beszélt, hogy ugyan elégedett azzal, hogy az EU foglalkozik a belarusz helyzettel, azonban szerinte az közel sem elegendő: Litvánia egy közel harminc főt tartalmazó listát adott át az EU-nak, hogy szerintük mely belarusz politikusokkal szemben kellene szankciókat kivetni. A lista tartalmazza az Európa utolsó diktátorának tartott Aljekszander Lukasenkát is.

 

A litván elnök ezenkívül úgy látja, hogy Belarusz teljesen függő helyzetbe került Oroszországtól, mivel Belarusz államadósságának közel fele Oroszország felé irányul.

 

Nausėda úgy véli, hogy Lukasenka hatalma napról napra fogy, és szerinte teljesen Putyin akaratától függ a belarusz diktátor.

 

Emellett megjegyezte, hogy Putyin céljai egyértelműek: Belarusz és Oroszország egyesítése.

 

Belaruszban azután indultak el tüntetések, hogy a bizonyítottan elcsalt augusztus 9-i elnökválasztáson a „hivatalos” eredmények szerint Lukasenka újrázott. Azóta hatalmas tüntetések indultak el országszerte, ahol a tüntetők azt követelik, hogy Lukasenka mondjon le, sőt, visszatérő elem, hogy a demonstrálók a „Lukasenkát a rendőrkocsiba” mondatot skandálják. A tüntetéseken az OMAN rohamrendőrség nagyon erőszakosan lép fel a tüntetőkkel szemben, akik közül több mint hétezer embert őrizetbe is vettek.

 

BORÍTÓKÉP: Sztrana dlja zsiznyi / YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás