Ebből az összegből fog jutni arra is, hogy további terepakadályokat, kamerákat és érzékelőket is telepítsenek a határszakaszra, megakadályozandó a Belarusz és Lengyelország között ragadt menedékkérők belépését az országba.

Aljakszandr Lukasenka tagadta az emberi jogok megsértését, és azt is, hogy egy újságíró elhurcolásáért térítettek el egy utasszállító gépet. Indulatoktól sem mentes interjújában a belarusz elnök azt mondta, nincs miért bocsánatot kérnie, a börtöneik pedig nem rosszabbak, mint a britek vagy az amerikaiak.

Aljakszandar Lukasenka belarusz diktátor folytatja a bevándorlók behozatalát és a lengyel és litván határ felé való küldését. A Lengyelországban bevezetett szükségállapot miatt a határsáv a médiának ugyanúgy tiltott terület lett, mint Magyarországon, de a független média ezt nem akarja annyiban hagyni.

Idén augusztusban közel háromezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelországba Belarusz felől, míg tavaly egész évben 122 illegális határátlépőt regisztráltak a lengyel hatóságok. A lengyel kormány szükségállapotot vezet be, de ez nem fog segíteni azon a közel 30 iraki állampolgáron, akik jelenleg a belarusz-lengyel határ közötti senki földjén vesztegelnek már több hete.

Mint az a bírósági döntésben szerepel, ez nem azt jelenti, hogy az EU-s tagállamok engedjék is be az afgán és iraki bevándorlókat a határaikon belülre.

A határ mindkét oldalán katonák álltak fel: a lengyelek nem hajlandóak beengedni Lengyelország területére a Belaruszból érkező bevándorlókat, míg a belaruszok nem engedik vissza őket. A felek egymásra mutogatnak, miközben 50 ember élelem és fedél nélkül várakozik már közel két hete. Lukasenka hibrid háborúja pedig politikai feszültségeket okoz Lengyelországban.

Nagy port kavart, hogy a Nemzetközi Valutaalap egymilliárd dollárral segíti ki a szabadon lehívható SDR-keretből Belaruszt a koronavírus-válság kezelésére. Lukasenka ellenzéke szerint ezt kritikusai további elnyomására használja az ország diktátora.

Miközben épp az iraki bevándorlók útját engyengették a belarusz-litván határon, a belarusz határőrök is illegálisan átlépték a határt. Miután ezt a litván kollégáik jelezték nekik, távoztak az országból.

Eduard Heger hivatalosan is a letartóztatott Igor Alexandrovič Leščeňa elengedését akarja elérni, a volt pozsonyi nagykövet 2020 augusztusában elsőként állt a belarusz szabadságért tüntetők oldalára, Lukasenka most letartóztatta.

Így már összesen három országba érkeznek iraki bevándorlók Belaruszból. Közben a litván parlament elfogadta a törvényt, ami megkönnyíti a határkerítés építését a belarusz-litván határra.

8 órán keresztül beszélt Lukasenka a sajtónak arról, hogy tavaly ő nyerte meg a választásokat, hogy nem örül, hogy Prataszevics Belaruszban van, de a diktátor kitért arra is, hogy szerinte nincs is elnyomás az országában.

Ismeretlen hackerek feltörhették a belarusz rendőrség és a belügyminisztérium szervereit és hozzájuthattak az összes állampolgár adataihoz. A hackerek azt állítják, hogy hozzáférnek a rendőrök munkahelyi adataihoz is és több terabyte-nyi lehallgatott telefonbeszélgetéshez. A cél Lukasenka hatóságainak szabotálása lehetett.

Nemcsak Litvániában, Lengyelországban is megnőtt a többnyire Irakból és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma. A két ország szerint a Lukasenka-rezsim így visel hibrid háborút az EU ellen. Időközben a belarusz határőrség szerint Litvánia provokál.

A két edzőnek így távoznia kellett az olimpiai faluból, ügyüket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fegyelmi bizottsága vizsgálja.

Varsóban tartott sajtótájékoztatót Kriszcina Cimanouszkaja, a disszidált belarusz futó. A 24 éves atléta elmesélte, hogy őt soha sem érdekelte a politika és nagymamája kérésére döntött úgy, hogy nem fog hazautazni Belaruszba.

Irakiakat reptet Belaruszba, ahonnan továbbküldi őket Litvánia felé. És bár az EU csütörtökön megnyert egy fontos csatát, fel kell készülni arra, hogy a belarusz diktátor hosszú távon is menedékkérőkkel zsarolja majd Európát.

A száműzetésben élő Szvjetlana Cihanouszkaja szerint békés eszközökkel is meg lehet dönteni Lukasenka rezsimjét, és ha ő el is tűnne, a mozgalmat már nem lehet megállítani.

A 2020-as tokiói olimpián Belaruszt képviselő Kriszcina Cimanovszkaját akarata ellenére akarták Tokióból Belaruszba utaztatni, otthagyva ezzel az ötkarikás játékokat, miután kritizálta edzőit.

A Belarusz diktátor a Sky News Arabiának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ők senkit sem kényszerítettek arra, hogy Minszkben szálljon le.

A belarusz diktátor így vágna vissza az Európai Uniónak a belebegtetett szankciókért.

Viktar Babarikát a belarusz legfelsőbb bíróság ítélte el korrupció miatt.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 év börtönt is kaphat.

Lukasenka még május 26-án jelentette ki, hogy Belarusz mostantól nem fogja feltartani a az országba érkező migránsokat, és átengedi őket az EU-nak.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

Nagyjából tizenötezres tömeg vonult a Hősök teréről a parlament elé, hogy a dél-pesti Diákváros helyére tervezett kínai elitegyetem ellen tiltakozzon. A transzparensek között ezért értelemszerűen többségben voltak a kínai diktatúra ellen tiltakozó jelképek és transzparensek. Fotóriport!

Az eddig csak de facto légtérzár immáron hivatalos lesz: szombat éjféltől egy tagállam sem fogadhatja a Belaruszban bejegyzett légitársaságok gépeit, és a légterébe sem engedheti be őket.

Az Európai Ügyészséghez már csak azért sem csatlakozott Magyarország, mert a kormány szerint annak román vezetője magyarellenes.

„Ez egy rossz válasz” – fejtette ki a Reuters párizsi tudósítójának Váradi József, akinek cége egyébként a kezdetektől elkerülte Belaruszt Raman Prataszevics gépeltérítéses elrablása után.

Lukasenka tavaly még pszichózisnak gondolta a járványt, és traktorozással akarta azt legyőzni. A háttérben sokkal inkább Raman Prataszevics elrablása lehet – miközben elképzelhető, hogy eredetileg a Lukasenka-rezsim a tavalyi elcsalt elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, Szvjatlana Cihanouszkaját akarta volna elfogni.

Az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködéssel foglalkozó főigazgatója szerint a nyugat elhamarkodott kijelentéseket tett a gépeltérítés és Prasztaszevics elrablása kapcsán.

Heiko Maas a Belarusz számára fontos iparágakat sújtaná szankciókkal, és az állami kötvénykibocsátást is ellehetetlenítené. Ezzel viszont az EU csöbörből vödörbe eshet: ha túl keményen lép fel, Oroszország lehet a nevető harmadik.

Szerinte nem fér bele az, hogy a Raman Prataszevics elrablásával kapcsolatban a Nemzetközi Jégkorongszövetség ellenezze, hogy kirakják az ellenzéki belarusz zászlót.

​A hétfőn belengetett, Belarusz elleni szankciókat egy kocsmai balhéhoz is hasonlíthatnánk: Szása balhézását megelégelve az eddig csendben a sarokban ülő EU felpattant és feltűrte az ingujját. Most mindenki arra vár, hogy ütni is akar-e, és ha igen, mekkorát. Sorravesszük, mit jelenthetnek a hétfőn bejelentett szankciók az EU-nak, és mit Belarusznak!

Szofja Szapegát is Belaruszban őrzik börtönben, annak ellenére, hogy orosz állampolgár. Korábban a repülőről csak annyit tudott elküldeni SMS-ben édesanyjának, hogy „Mama...” – azóta nem tudni róla semmit.

Raman Prataszevics elrablása után már nem kockáztat tovább a rezsim, inkább átveszik a teljhatalmat az internet fölött.

Ezt követően az erre jogosult uniós intézmények dolgozzák ki majd a végleges, jogi erővel is bíró javaslatokat. Gyorsan döntött az EU, nem volt meglepetésvétó, kitiltják az uniós légtérből a belarusz gépeket, és úgy tűnik, a Belaruszba tartó közvetlen járatoknak is annyi. Mutatjuk az uniós tagállami vezetők döntéseit!

Kivéve a Ryanair, amely vasárnapi, eltérített járata ellenére továbbra is repül Belarusz felett. Az Egyesült Királyság, Litvánia és Ukrajna már bejelentették a belarusz légtértilalmat.

A világ összes autokratája Brüsszelre figyel: ha a Belarusz feletti gép- és emberrablást nem követi kemény uniós fellépés, azzal a tagállamok nemcsak az EU a saját normáit, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök komolyabb uniós geopolitikai fellépést ígérő missziólevelét is tűzre dobnák. Egy ilyen terrorcselekmény után el kell indulnia a vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb az uniós külpolitika.

Ursula von der Leyen szerint Lukasenka akciójának következményei lesznek. A nemzetközi légiszövetség Belarusz kizárását kezdeményezte a támadás miatt.

Hivatalosan adóelkerülés miatt jelentek meg a belarusz rendőrök a Tut.by szerkesztőségének az irodájában, azonban pontosan nem tudni, hogy az irodán belül mi történt, hiszen az újságírókat nem engedik be, míg az ottlévőkkel titoktartási megállapodást kötöttek a hatóságok.

Azonban Lukasenka elmondta, hogy Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal szerinte visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Az amerikai civil szervezet szerint Magyarországon és Lengyelországon romlott leginkább a demokrácia az elmúlt években, és már a környező ország vezetői is importálnák a média bekebelezéséről szóló magyar médiamodellt.

A belarusz ellenzéki vezető szerint Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja úgy látja: jelenleg nincs értelme visszatérnie Belaruszba, ahol a rezsim őt terroristának tartja.

Belaruszban tömött arénákban mehetnek a koncertek, de milyen áron! Az országban a napokban ünnepelték az ellenzékiek a nem hivatalos nemzeti ünnepüket, a Szabadság Napját, amit keményen üldöz a hatalom: idén már egy ellenzéki matricáért vagy egy történelmi zászlóért is börtönbe kerülhetett bárki, aki rosszkor volt rossz helyen. Fel tudja-e venni még egyszer a harcot a társadalom a stabilizálódó Lukasenka-rezsim ellen?

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarták venni több önkormányzatban is a hatalmat - ezért kérik a Litvániába üldözött politikus kiadatását.

Bár lehetne egy minszki vicc kezdete is A sztriptíztáncos és a tábornok című 2019-es dokumentumfilm alaphelyzete, az annál jóval több: évtizedek annak benne egymásnak randevút, és Belarusz mai állapota is groteszk metaforát kap általa. Az alkotás a BIDF programjában nézhető meg.

Aljekszandr Lukasenka minderről a VI. Belarusz Nemzetgyűlésen beszélt, ahol többek között arról is értekezett, hogy Oroszországgal ellentétben Belaruszt nem fogják térdre kényszeríteni a nagyhatalmú üzletemberek.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.