A Belarusz diktátor a Sky News Arabiának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ők senkit sem kényszerítettek arra, hogy Minszkben szálljon le.

A belarusz diktátor így vágna vissza az Európai Uniónak a belebegtetett szankciókért.

Viktar Babarikát a belarusz legfelsőbb bíróság ítélte el korrupció miatt.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 év börtönt is kaphat.

Lukasenka még május 26-án jelentette ki, hogy Belarusz mostantól nem fogja feltartani a az országba érkező migránsokat, és átengedi őket az EU-nak.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

Nagyjából tizenötezres tömeg vonult a Hősök teréről a parlament elé, hogy a dél-pesti Diákváros helyére tervezett kínai elitegyetem ellen tiltakozzon. A transzparensek között ezért értelemszerűen többségben voltak a kínai diktatúra ellen tiltakozó jelképek és transzparensek. Fotóriport!

Az eddig csak de facto légtérzár immáron hivatalos lesz: szombat éjféltől egy tagállam sem fogadhatja a Belaruszban bejegyzett légitársaságok gépeit, és a légterébe sem engedheti be őket.

Az Európai Ügyészséghez már csak azért sem csatlakozott Magyarország, mert a kormány szerint annak román vezetője magyarellenes.

„Ez egy rossz válasz” – fejtette ki a Reuters párizsi tudósítójának Váradi József, akinek cége egyébként a kezdetektől elkerülte Belaruszt Raman Prataszevics gépeltérítéses elrablása után.

Lukasenka tavaly még pszichózisnak gondolta a járványt, és traktorozással akarta azt legyőzni. A háttérben sokkal inkább Raman Prataszevics elrablása lehet – miközben elképzelhető, hogy eredetileg a Lukasenka-rezsim a tavalyi elcsalt elnökválasztás ellenzéki jelöltjét, Szvjatlana Cihanouszkaját akarta volna elfogni.

Az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködéssel foglalkozó főigazgatója szerint a nyugat elhamarkodott kijelentéseket tett a gépeltérítés és Prasztaszevics elrablása kapcsán.

Heiko Maas a Belarusz számára fontos iparágakat sújtaná szankciókkal, és az állami kötvénykibocsátást is ellehetetlenítené. Ezzel viszont az EU csöbörből vödörbe eshet: ha túl keményen lép fel, Oroszország lehet a nevető harmadik.

Szerinte nem fér bele az, hogy a Raman Prataszevics elrablásával kapcsolatban a Nemzetközi Jégkorongszövetség ellenezze, hogy kirakják az ellenzéki belarusz zászlót.

​A hétfőn belengetett, Belarusz elleni szankciókat egy kocsmai balhéhoz is hasonlíthatnánk: Szása balhézását megelégelve az eddig csendben a sarokban ülő EU felpattant és feltűrte az ingujját. Most mindenki arra vár, hogy ütni is akar-e, és ha igen, mekkorát. Sorravesszük, mit jelenthetnek a hétfőn bejelentett szankciók az EU-nak, és mit Belarusznak!

Szofja Szapegát is Belaruszban őrzik börtönben, annak ellenére, hogy orosz állampolgár. Korábban a repülőről csak annyit tudott elküldeni SMS-ben édesanyjának, hogy „Mama...” – azóta nem tudni róla semmit.

Raman Prataszevics elrablása után már nem kockáztat tovább a rezsim, inkább átveszik a teljhatalmat az internet fölött.

Ezt követően az erre jogosult uniós intézmények dolgozzák ki majd a végleges, jogi erővel is bíró javaslatokat. Gyorsan döntött az EU, nem volt meglepetésvétó, kitiltják az uniós légtérből a belarusz gépeket, és úgy tűnik, a Belaruszba tartó közvetlen járatoknak is annyi. Mutatjuk az uniós tagállami vezetők döntéseit!

Kivéve a Ryanair, amely vasárnapi, eltérített járata ellenére továbbra is repül Belarusz felett. Az Egyesült Királyság, Litvánia és Ukrajna már bejelentették a belarusz légtértilalmat.

A világ összes autokratája Brüsszelre figyel: ha a Belarusz feletti gép- és emberrablást nem követi kemény uniós fellépés, azzal a tagállamok nemcsak az EU a saját normáit, de Ursula von der Leyen bizottsági elnök komolyabb uniós geopolitikai fellépést ígérő missziólevelét is tűzre dobnák. Egy ilyen terrorcselekmény után el kell indulnia a vitának arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabb az uniós külpolitika.

Ursula von der Leyen szerint Lukasenka akciójának következményei lesznek. A nemzetközi légiszövetség Belarusz kizárását kezdeményezte a támadás miatt.

Hivatalosan adóelkerülés miatt jelentek meg a belarusz rendőrök a Tut.by szerkesztőségének az irodájában, azonban pontosan nem tudni, hogy az irodán belül mi történt, hiszen az újságírókat nem engedik be, míg az ottlévőkkel titoktartási megállapodást kötöttek a hatóságok.

Azonban Lukasenka elmondta, hogy Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal szerinte visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Az amerikai civil szervezet szerint Magyarországon és Lengyelországon romlott leginkább a demokrácia az elmúlt években, és már a környező ország vezetői is importálnák a média bekebelezéséről szóló magyar médiamodellt.

A belarusz ellenzéki vezető szerint Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja úgy látja: jelenleg nincs értelme visszatérnie Belaruszba, ahol a rezsim őt terroristának tartja.

Belaruszban tömött arénákban mehetnek a koncertek, de milyen áron! Az országban a napokban ünnepelték az ellenzékiek a nem hivatalos nemzeti ünnepüket, a Szabadság Napját, amit keményen üldöz a hatalom: idén már egy ellenzéki matricáért vagy egy történelmi zászlóért is börtönbe kerülhetett bárki, aki rosszkor volt rossz helyen. Fel tudja-e venni még egyszer a harcot a társadalom a stabilizálódó Lukasenka-rezsim ellen?

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarták venni több önkormányzatban is a hatalmat - ezért kérik a Litvániába üldözött politikus kiadatását.

Bár lehetne egy minszki vicc kezdete is A sztriptíztáncos és a tábornok című 2019-es dokumentumfilm alaphelyzete, az annál jóval több: évtizedek annak benne egymásnak randevút, és Belarusz mai állapota is groteszk metaforát kap általa. Az alkotás a BIDF programjában nézhető meg.

Aljekszandr Lukasenka minderről a VI. Belarusz Nemzetgyűlésen beszélt, ahol többek között arról is értekezett, hogy Oroszországgal ellentétben Belaruszt nem fogják térdre kényszeríteni a nagyhatalmú üzletemberek.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Kína bejelentkezett a világ vezetőjévé, a koronavírus egy időre megbuktatta az EU-t, Szlovákiában bukott a „maffiaállam”, Szerbiában az ellenzék meg sem próbálta azt elpaterolni, a legnagyobb történelmi esemény azonban egy olyan országban zajlott, amiről eddig alig lehetett itthon olvasni. Ez volt 2020 kilenc legfontosabb eseménye az Azonnali szerint!

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Orosz hírforrások szerint a rendfenntartók gumilövedékeket használnak, és egyelőre azokat is csak a levegőbe lövöldözik.

Belarusz több városában tartottak békés vonulásokat a belarusz nyugdíjasok, akik az őrizetbe vett tüntetők szabadonengedéséért tüntettek. Az OMON rohamrendőrei ellenük sem féltek fellépni.

Lukasenka belügyminisztérium aszerint az egyre radikálisabb kormányellenes tüntetések miatt van erre szükség. Az EU közben szankciókkal fenyegeti a belarusz diktátort.

Európa utolsó diktátora ismét megpróbálja megmagyarázni, hogy miért verik félholtra a tüntetőket rohamrendőrei. Közben a volt ellenzéki elnökjelöltet Európa állam- és kormányfői sorban biztosítják támogatásukról.

Ciprus eddig vétózta a felségvizeire beúszkáló török hajók miatt a Lukasenka-rezsim elleni szankciókat. Kiderül, ki tudja-e engesztelni valamivel a többi 26 EU-tagállam.

Miközben Putyin és Lukasenka arról értekezett, hogy milyen fontos a két ország közötti kapcsolat, az ellenzék de facto vezetője, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában. De miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron Tihanovszkajával? Utánajártunk!

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez a felhajtás most elmaradt.

Az európai közösség a saját hitelességét kockáztatja azzal, ha nem lép fel érdemben a belarusz társadalom támogatása érdekében. Külpolitikailag valóban korlátozott az EU mozgástere, viszont bőven rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segíthetnek rendezni a belarusz válságot. Mit tegyen és mit ne tegyen a Nyugat Belaruszért?

Natalja Ejszmont a közmédia egyik műsorvezetőjéből a belarusz diktátor egyik legfőbb bizalmasa lett, sokak szerint olyasvalaki, akinek köszönhetően végleg eltorzult Lukasenka valóságérzékelése. Bemutatjuk Lukasenka jobbkezét, akit okkal irigyelhettek az elnökhöz dörgölőző állami tisztviselők.

Lukasenka szerint az Egyesült Államok és a nyugati államok összefogtak annak érdekében, hogy kitúrják elnöki székéből. Megmutatjuk, hogyan értelmezi a belarusz elnök, ami az országában történik, és miről szólnak szerinte a tüntetések valójában.