+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. szeptember 5. szombat, 10:11
A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

Pénteken először szólított fel külső szereplőt a belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Tihanovszkaja arra, hogy valamilyen formában avatkozzon be az augusztus 9-i választás óta rendezetlen belarusz helyzetbe.

 

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ekkor nyerte meg a hivatalos adatok szerint fölényesen az amúgy bizonyítottan elcsalt elnökválasztást az ellenzéki jelölt Tihanovszkajával szemben, aki a történtek miatt a szomszédos Litvániába kényszerült menekülni. Tihanovszkaja távozása azonban nem fejezte le a tüntetéseket, és az országban óriási kormányellenes tüntetéshullám indult: bár a karhatalom már közel sem lép fel annyira látványosan és brutálisan a demonstrálókkal szemben, mint a megmozdulások kezdetén, azért még most is akadnak megkérdőjelezhető esetek. Pénteken például a minszki Állami Nyelvészeti Intézet zsúfolt folyosóiról vonszoltak el rendőrök az erőszak ellen tüntető diákokat.

 

 

ENSZ-megfigyelőket és szankciókat akar látni Tihanovszkaja

 

Erről a Belarusszal szomszédos Észtország kezdeményezésére összehívott, informális videókonferencián beszélt az ellenzéki vezető az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Mint kifejtette, egy nemzet nem lehet egyetlen ember (Lukasenka) hatalmi vágyainak túsza, és a belarusz emberek az ENSZ segítségére szorulnak, hogy véget vethessenek „a kirívó emberi jogsértéseknek és az emberi méltóság cinikus semmibe vételének”.

 

Ezért aztán az ellenzéki vezető arra kérte az ENSZ-t, hogy

 

vezessen be szankciókat olyan személyek ellen, akik „elkötelezeték magukat a választási csalások és az emberiségellenes bűncselekmények mellett”, illetve hogy a szervezet küldjön az eseményeket dokumentáló, nemzetközi megfigyelőket is az országba.

 

Tihanovszkaja továbbá felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát (UNHCR), hogy az rendkívüli ülésen foglalkozzon a belarusz helyzettel.

 

Milyen szankciók vannak érvényben Lukasenkáékkal szemben?

 

Ha az ENSZ eleget tesz a belarusz ellenzéki vezető kéréseinek, akkor több más szereplőhöz is csatlakozni fog a szankciós politikát illetően. Legelőször – nem meglepő módon – a szomszéd balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia lépett: ők EU-s tagállamként az EU-t beelőzve tiltották meg, hogy Lukasenka és 29 másik belarusz tisztviselő beléphessen az országukba.

 

Még úgyszint augusztusban lépett az EU is, ami hivatalosan is kijelentette, hogy nem ismeri el az augusztus 9-i választás eredményeit, és újabb szankciókat fognak bevezetni Belarusz magas rangú tisztviselőivel szemben.

 

Hogy pontosan kik ellen foganatosíthat szankciókat az EU, még nem tudni, erről – a Reuters információi szerint – az EU-s külügyminiszterek szeptember 21-i megbeszélésén születhet döntés.

 

Az EU továbbá arról is döntött, hogy 53 millió eurós összeget fog folyósítani az országnak (ebből 50 milliót a koronavírus elleni védekezésre), persze úgy, hogy azt a hatalom ne nyúlhassa le, hanem közvetlenül a belarusz civilek kapják meg.

 

Az előbbiekhez hasonló szankciókra lehet számítani még az Egyesült Államok részéről, ami szavakban már többször elítélte a Lukasenka-rezsimet, és Kanadával, valamint Nagy-Britanniával közösen is egyeztet a lehetséges szankciókról a belarusz hatalommal szemben.

 

A belarusz helyzetről további cikkeinket itt olvashatod el.

 

NYITÓKÉP: Sztrana Dlja Zsiznyi / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás