+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 19. szerda, 17:15
Ebből viszont 50 millió a koronavírus elleni védekezésre menne. A kormányfők, így Orbán Viktor is, egységesen támogatták a szankciókat, és a hivatalosan Lukasenka által megnyert, valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét sem ismerik el.

Videókonferencián tanácskoztak szerdán az Európai Unió állam- és kormányfői, ahol a Földközi-tenger keleti részén felerősödő török-görög-ciprusi szembenállás mellett a belarusz helyzet volt az egyik fő napirendi pont.

 

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója szerint a tagállamok három fontos dologban állapodtak meg:

 

+ Nem ismerik el az augusztus 9-én tartott elnökválasztás belarusz hatóságok által ismertetett végeredményét, vagyis azt, hogy a 26 éve regnáló Lukasenka 80 százalék fölötti eredménnyel megnyerte azt. Az EU álláspontja szerint ugyanis a választások sem szabadok, sem tisztességesek nem voltak, valamint a nemzetközi sztenderdeknek sem feleltek meg.

 

Újabb személyi szankciók jönnek a magas rangú belarusz tisztségviselők ellen. Charles Michel elítélte a békés tüntetők elleni rendőri brutalitást, és elmondta: az EU elvárja ennek teljes és átlátható kivizsgálását. Éppen ezért az EU „rövidesen” szankciókat léptet életbe

 

azon tisztségviselők ellen, akik felelőssé tehetők az erőszakért, az elnyomásért és a választási csalásokért.

 

Ursula von der Leyen hozzátette: a szankcióknak egységes támogatottsága volt a tagállami állam- és kormányfők körében. A bizottsági elnök azt is elmondta, hogy a tüntetések nem valamelyik szomszédos állam ellen irányulnak, hanem a belarusz emberek legitim jogaiért szólnak, éppen ezért a szankciók is konkrét személyek ellen szólnak majd, és azok nem a belarusz embereknek fognak fájni.

 

 

Az EU pénzügyi támogatásban is részesíti az országot, de von der Leyen szerint a támogatásokat átprogramozzák a hatóságoktól a civil társadalom felé. Az EU így szeretné majd biztosítani, hogy a Belarusznak adott 53 millió eurónyi plusz támogatás valóban jó helyre, ne pedig Lukasenka köréhez és adminisztrációjához menjen. A bizottsági elnök bejelentette: az összegből

 

1 millió eurót a civil társadalom és a független média támogatására, 2 milliót az áldozatok segítésére, 50 millió eurót pedig a koronavírus elleni válaszlépésekre és az egészségügy támogatására szánnának.

 

Sok konkrétumot a belarusz helyzettel kapcsolatban ezen felül az Európai Tanács sajtóközleménye sem mondott el. Annyit azért hozzátettek: „az EU és Belarusz közötti kapcsolatban való elmúlt években történt előrelépések veszélybe kerültek. A helyzet bárminemű további romlása hatással lesz a kapcsolatunkra és negatív következményekkel jár majd”.  A Tanács szerint a hatóságoknak „nemzeti párbeszédbe” kéne kezdeniük, hogy véget vethessenek az erőszaknak.

 

Az ügyben egyébként sajtókérdéseket is küldtünk az Európai Bizottság sajtószolgálatának: arra voltunk kíváncsiak, hogy az EU hogyan biztosítaná, hogy a Belarusznak szóló pénzek valóban jó helyre menjenek, és ne térítsék el őket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért szánna az EU szignifikánsan több pénzt a koronavírus elleni belarusz védekezésre, mint az áldozatok vagy a civil társadalom segítésére. Amint a sajtóosztály válaszol, frissítjük a cikkünket.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács / 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás