+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 19. szerda, 17:15
Ebből viszont 50 millió a koronavírus elleni védekezésre menne. A kormányfők, így Orbán Viktor is, egységesen támogatták a szankciókat, és a hivatalosan Lukasenka által megnyert, valójában elcsalt belarusz elnökválasztás eredményét sem ismerik el.

Videókonferencián tanácskoztak szerdán az Európai Unió állam- és kormányfői, ahol a Földközi-tenger keleti részén felerősödő török-görög-ciprusi szembenállás mellett a belarusz helyzet volt az egyik fő napirendi pont.

 

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatója szerint a tagállamok három fontos dologban állapodtak meg:

 

+ Nem ismerik el az augusztus 9-én tartott elnökválasztás belarusz hatóságok által ismertetett végeredményét, vagyis azt, hogy a 26 éve regnáló Lukasenka 80 százalék fölötti eredménnyel megnyerte azt. Az EU álláspontja szerint ugyanis a választások sem szabadok, sem tisztességesek nem voltak, valamint a nemzetközi sztenderdeknek sem feleltek meg.

 

Újabb személyi szankciók jönnek a magas rangú belarusz tisztségviselők ellen. Charles Michel elítélte a békés tüntetők elleni rendőri brutalitást, és elmondta: az EU elvárja ennek teljes és átlátható kivizsgálását. Éppen ezért az EU „rövidesen” szankciókat léptet életbe

 

azon tisztségviselők ellen, akik felelőssé tehetők az erőszakért, az elnyomásért és a választási csalásokért.

 

Ursula von der Leyen hozzátette: a szankcióknak egységes támogatottsága volt a tagállami állam- és kormányfők körében. A bizottsági elnök azt is elmondta, hogy a tüntetések nem valamelyik szomszédos állam ellen irányulnak, hanem a belarusz emberek legitim jogaiért szólnak, éppen ezért a szankciók is konkrét személyek ellen szólnak majd, és azok nem a belarusz embereknek fognak fájni.

 

 

Az EU pénzügyi támogatásban is részesíti az országot, de von der Leyen szerint a támogatásokat átprogramozzák a hatóságoktól a civil társadalom felé. Az EU így szeretné majd biztosítani, hogy a Belarusznak adott 53 millió eurónyi plusz támogatás valóban jó helyre, ne pedig Lukasenka köréhez és adminisztrációjához menjen. A bizottsági elnök bejelentette: az összegből

 

1 millió eurót a civil társadalom és a független média támogatására, 2 milliót az áldozatok segítésére, 50 millió eurót pedig a koronavírus elleni válaszlépésekre és az egészségügy támogatására szánnának.

 

Sok konkrétumot a belarusz helyzettel kapcsolatban ezen felül az Európai Tanács sajtóközleménye sem mondott el. Annyit azért hozzátettek: „az EU és Belarusz közötti kapcsolatban való elmúlt években történt előrelépések veszélybe kerültek. A helyzet bárminemű további romlása hatással lesz a kapcsolatunkra és negatív következményekkel jár majd”.  A Tanács szerint a hatóságoknak „nemzeti párbeszédbe” kéne kezdeniük, hogy véget vethessenek az erőszaknak.

 

Az ügyben egyébként sajtókérdéseket is küldtünk az Európai Bizottság sajtószolgálatának: arra voltunk kíváncsiak, hogy az EU hogyan biztosítaná, hogy a Belarusznak szóló pénzek valóban jó helyre menjenek, és ne térítsék el őket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért szánna az EU szignifikánsan több pénzt a koronavírus elleni belarusz védekezésre, mint az áldozatok vagy a civil társadalom segítésére. Amint a sajtóosztály válaszol, frissítjük a cikkünket.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács / 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás