Október 31-én kezdődik az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgowban. A két hétig tartó tárgyalás célja nem kicsi, hiszen az országoknak meg kéne állapodniuk, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek azért, hogy betartsák a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. De mi a probléma a jelenlegi vállalásokkal? Miért fontos a mostani klímacsúcs? És kinek kéne a legtöbbet tenni a klímaváltozás mérsékléséért? Elmagyarázzuk!

Hiába a hangzatos klímacélok és ígéretek, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a fosszilis tüzelőanyagok használatát egyáltalán nem csökkentik, hanem még növelik is az országok. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, azonnali és drasztikus lépések szükségesek – fogalmaz a jelentés.

A nyugat-balkáni csúcs előtti munkavacsorán is előkerült az energiakérdés.

Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.

A nagy szennyező országok vezetői közül csak Boris Johnson volt jelen, aki csalódottságát fejezte ki, mert sok jelentős gazdaság nagyon lemaradt fenntarthatóság terén. Az EU energiaügyi tárcavezetői közben szerdán Szlovéniában egyeztetnek a Bizottság klímacsomagjáról.

Így több, mint kétmillióan lelték halálukat áradásokban, hurrikánokban, aszályokban, viszont a fokozatosan fejlődő figyelmeztető rendszereknek köszönhetően a halálesetek száma időarányosan erősen csökken. Az időjárási, klíma- és vízi katasztrófák száma az elmúlt 50 év alatt az azonban az ötöszörösükre emelkedtek – nem meglepő módon az ezt taglaló ENSZ-jelentés szerint a klímaváltozás áll az adatok hátterében.

Azt azért Kiriákosz Micotákisz hozzátette, hogy olyan „természetfeletti erőkkel” kell küzdeni, ami gyakran felülmúlja az emberi erőt, és amit a klímaváltozás okoz.

Pár nappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meg fogja-e vétózni a további működését az egyetlen olyan útnak, amelyen keresztül az ENSZ még humanitárius segítséget nyújthat a háborútól sújtott Szíria lakosainak. A határozatot, amelyet végre sikerült elfogadni, azonban Oroszország és az Egyesült Államok eltérően értelmezi.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

2022 végéig összesen 500 millió adag vakcinával száll be a Moderna a szegény országok vakcinához jutását segítő COVAX-egyezménybe, de most az a 20 millió vakcina hiányzik, amit India nem szállít le.

Hiába lépett be a legtöbb ország az ún. COVAX-egyezménybe, amivel a szegényebb országokat segítenék vakcinákhoz, jelenleg csak nagyon lassan és a vártnál jóval kevesebb oltás érkezik hozzájuk. Az ENSZ több pénzt és vakcinát kér, miközben a gazdag államok eddig a pénztárcájukat nyitották csak ki. A tét nem kicsi: kialalkulhatnak olyan mutációk, amik ellen az eddigi vakcinák hasztalanok lehetnek.

Az UNICEF nőnap alkalmából közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori kényszerházasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti semmissé.

Hiába próbálta elérni az ENSZ és a WHO, hogy ne alakuljon ki „vakcinanacionalizmus”, a világ gazdagabb országai egyszerűen felvásárolták a szegényebb országok elől az oltásokat: hozzájuk még egy darab koronavírus elleni vakcina se érkezett. De miért alakult ez így, és mi lehet a megoldás?

A fórum az Iránnal való jobb viszony érdekében jött létre, idén beszédet mondott volna megannyi fajsúlyos politikus is – ez esett most kútba egy államilag elrendelt kivégzés miatt.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

Az ENSZ adatai alapján csak csepp a tengerben, hogy 2020-ban kevesebbet utaztunk. A tudósok szerint messze vagyunk a klímaváltozás legdrasztikusabb következményeinek elkerülésétől.

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Őszentsége felszólította a világ vezetőit, hogy sürgősen lépjenek a klímaváltozás ügyében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint nyájimmunitást oltással, és nem tömeges fertőzésekkel kell elérni.

A belarusz ellenzéki vezető nemzetközi megfigyelőket küldene Belaruszba, és az elcsalt választásokban közreműködő tisztviselők ellen is szankciókat szeretne látni az ENSZ részéről.

Antonio Guterres szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A probléma a légkondicionálókkal, hogy úgynevezett fluorozott szénhidrogéneket használnak fel a hűtésre, amelyek 11 700-szor jobban hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid.

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

Donald Trump szerda hajnalban felfüggesztette az Egészségügyi Világszervezet finanszírozását, mivel szerinte a szervezet súlyos hibákat követett el a koronavírus-járvány kezelése alatt. Az ENSZ főtitkára szerint az Egyesült Államok hatalmas hibát követ el.

Két hónapot fog az afrikai országban tölteni a volt holland EP-képviselő.

A nemzetközi szervezet felmérte, hol állnak az egyes EU-tagállamok a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben, hazánk huszonegyedik az huszonnyolcból.

A kínai ENSZ-nagykövet szerint ugyanis ez nem segíti az amerikaiakkal való kereskedelmi viták megoldását.

A brazil elnök tett kicsit róla, hogy ne csak a 16 éves klímaaktivistáról szóljon a New York-i ENSZ-buli.

Nincs klímavészhelyzet, mondják, ezért aztán semmi szükség a klímasemlegesség törvénybe iktatására.

A két ciklus is lehúzott amerikai konzervatív ikon szerint az afrikaiak már attól is rosszul érzik magukat, ha cipőt kell viselniük.

54 nemzet képviselői ítélték el egyedüliként Izraelt a megszállt területeken mutatott jogsértések miatt.

Az ankarai kormány azt kéri Szarajevótól: adják ki a gülenistákat, akiket a török kormány a 2016-os puccs megszervezésével vádol. Noha mind a bosnyák, mind a szerb nacionalisták jó viszonyt ápolnak Recep Tayyip Erdoğannal, a boszniai legfelsőbb bíróság már tavaly kimondta: a gülenisták nem terroristák, azaz nem lehet kiadatni őket Törökországnak.

Kelly Knight Craft szembement az eddigi amerikai kommunikációval annak ellenére, hogy neki is anyagi érdekeltségei vannak a fosszilis anyagokban.

2030-ra 55 százalékos csökkentést vár az EU-tól az üvegházhatású gázok kibocsátásában Antonio Guterres.

Az ENSZ-főtitkár szeptemberre konkrét terveket szeretne látni arra, hogyan csökkentik a kibocsátást egyes országok, de az EU késlekedni látszik.

Az ENSZ szerint ezrek készülnek Líbiából útnak indulni, és húsz százalékuk már így is a vízbe fullad.

A panaszosok ügyvédje szerint sérti az ausztrál kormány a lakosok kultúrához, családhoz és élethez való jogát azzal, hogy nem hoz intézkedéseket a klímaváltozás ellen.

Nagyon, de nagyon rossz a helyzet, és nagyon, de nagyon gyorsan lépni kellene a politikusoknak.

Egyre több állam hagy fel a halálbüntetés használatával, a pozitív trendeket viszont beárnyékolja Brunei a homoszexuálisok halálra kövezését követelő törvénye.

Az ENSZ adatai szerint közel 25 millió embert kényszerítenek munkára, míg több mint 15 millióan élnek kényszerházasságban.

Tizenöt éve végezte ki örmény tiszttársát a baltás gyilkos, akit 2012-ben adtunk ki Azerbajdzsánnak. Budapest és Jereván diplomáciai kapcsolatai azóta teljesen befagytak. A normalizálódáshoz megfelelő alapra várnának az örmények, de Orbánék eddig nem kértek bocsánatot. Hat és fél éve sem magyar nagykövetség, sem konzulátus nincs Örményországban, miközben csak két ENSZ-tagállam van, akivel nem tartunk fel diplomáciai kapcsolatot.

Európában nem uniós ország vezet a toplistán. Arányaiban pedig durván többen vándoroltak be bizonyos arab államokba.

Lehet, hogy nem a túlnépesedés, hanem éppen a népességfogyás lesz a legnagyobb gondunk a jövőben – ezt állítja legalábbis egy kanadai szerzőpáros új könyve.

Nem veszélytelen küldetésre vállalkozott keleti szomszédunk: az elmúlt években közel kétszáz békefenntartó vesztette életét Maliban.