+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 16. szerda, 18:05
Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Annak ellenére, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin megígérte Aljekszandr Lukasenkának, hogy Oroszország nem szól bele a belarusz eseményekbe, mivel azt a belaruszok belügyének tartja, szerdán az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SVR RF) igazgatója, Szergej Nariskin egy közleményt adott ki, amiben azt részletezi, hogy

 

a belarusz tüntetéseket az USA és a nyugati államok pénzelik, méghozzá legalább 20 millió dollár értékben.

 

A rövid közleményben Nariskin arra nem tér ki, hogy ezt mi bizonyítja, de szerinte a nyomok egészen a nyugatig vezetnek. Nariskin ezt azért gondolja, mert a tüntetések már a legelejétől jól szervezettek voltak, így azokat szerinte külföldről koordinálták. „A nyugat már jóval a választás előtt elkezdte a felkészülést. 2019-ben és 2020 elején csak az Egyesült Államok 20 millió dollár körüli összeget juttatott el különböző civil szervezeteknek, hogy azok majd kormányellenes tüntetéseket szervezzenek” – állítja az SVF igazgatója.

 

Az orosz tophírszerző szerint a pénzt elsősorban azért kapták a belaruszok, hogy kiépítsenek egy független bloggereket és politikai aktivistákat összefogó hálózatot, akik közül sokakat külföldön – elsősorban Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában – amerikai oktatók képezték ki arra, hogyan kell erőszakmentes tüntetéseket szervezni.

 

Nariskin ezért úgy véli, hogy az Egyesült Államok akciója egy rosszul álcázott kísérlet egy újabb színes forradalomra,

 

és egy alkotmányellenes puccs megszervezésére, aminek szerinte semmi köze nincs a belaruszok érdekeihez.

 

Az orosz titkosszolgálati vezető állítása szerint az ellenzék korábbi elnökjelöltjét, Szvjatlana Tihanovszkaját és más ellenzéki aktivistákat is az amerikaiak mentorálták, őket ugyanis később a nép vezetőinek szánták. Tihanovszkaja egyébként korábban kijelentette, hogy a tüntetések nem nyugatpártiak, és azoknak nincs oroszellenes vetülete. Ugyanakkor a korábbi elnökjelölt a múlt héten már az ENSZ-től kért segítséget a belarusz helyzet megoldásában. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli beszédében üzent nekik, mondván az EU a belarusz nép oldalán áll.

 

Nariskin állításai azonban még így is visszafogottak a belarusz védelmi miniszter, Viktor Khrenin kijelentéseihez képest: Khrenin még augusztus végén tényként állította azt, hogy

 

a tüntetéseket azért szervezik külföldi erők, hogy a médiában a rendőrségi fellépéseket népirtásnak állíthassák be, amit utána logikus módon egy NATO-intervenció követne.

 

Khrenin akkor külön megemlítette Litvániát és Lengyelországot, szerinte elsősorban onnan mozgatják a szálakat. 

 

Belaruszban a tüntetések azután indultak el, hogy augusztus 9-én a bizonyítottan elcsalt választásokat hivatalosan Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá fölényesen, a szavazatok közel 80 százalékát megszerezve. Mármint a rezsim verziója szerint. A tüntetéseken a rendőrök nagyon agresszívan bánnak a többnyire békés tüntetőkkel, akik ennek ellenére már hatodik hete tüntetnek rendületlenül. Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka szerint azonban még nem történt komolyabb összeütközés a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetéseket pedig hétvégi kis sétáknak tartja. 

 

NYITÓKÉP: Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának igazgatója. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás