+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 16. szerda, 18:05
Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Annak ellenére, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin megígérte Aljekszandr Lukasenkának, hogy Oroszország nem szól bele a belarusz eseményekbe, mivel azt a belaruszok belügyének tartja, szerdán az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SVR RF) igazgatója, Szergej Nariskin egy közleményt adott ki, amiben azt részletezi, hogy

 

a belarusz tüntetéseket az USA és a nyugati államok pénzelik, méghozzá legalább 20 millió dollár értékben.

 

A rövid közleményben Nariskin arra nem tér ki, hogy ezt mi bizonyítja, de szerinte a nyomok egészen a nyugatig vezetnek. Nariskin ezt azért gondolja, mert a tüntetések már a legelejétől jól szervezettek voltak, így azokat szerinte külföldről koordinálták. „A nyugat már jóval a választás előtt elkezdte a felkészülést. 2019-ben és 2020 elején csak az Egyesült Államok 20 millió dollár körüli összeget juttatott el különböző civil szervezeteknek, hogy azok majd kormányellenes tüntetéseket szervezzenek” – állítja az SVF igazgatója.

 

Az orosz tophírszerző szerint a pénzt elsősorban azért kapták a belaruszok, hogy kiépítsenek egy független bloggereket és politikai aktivistákat összefogó hálózatot, akik közül sokakat külföldön – elsősorban Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában – amerikai oktatók képezték ki arra, hogyan kell erőszakmentes tüntetéseket szervezni.

 

Nariskin ezért úgy véli, hogy az Egyesült Államok akciója egy rosszul álcázott kísérlet egy újabb színes forradalomra,

 

és egy alkotmányellenes puccs megszervezésére, aminek szerinte semmi köze nincs a belaruszok érdekeihez.

 

Az orosz titkosszolgálati vezető állítása szerint az ellenzék korábbi elnökjelöltjét, Szvjatlana Tihanovszkaját és más ellenzéki aktivistákat is az amerikaiak mentorálták, őket ugyanis később a nép vezetőinek szánták. Tihanovszkaja egyébként korábban kijelentette, hogy a tüntetések nem nyugatpártiak, és azoknak nincs oroszellenes vetülete. Ugyanakkor a korábbi elnökjelölt a múlt héten már az ENSZ-től kért segítséget a belarusz helyzet megoldásában. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli beszédében üzent nekik, mondván az EU a belarusz nép oldalán áll.

 

Nariskin állításai azonban még így is visszafogottak a belarusz védelmi miniszter, Viktor Khrenin kijelentéseihez képest: Khrenin még augusztus végén tényként állította azt, hogy

 

a tüntetéseket azért szervezik külföldi erők, hogy a médiában a rendőrségi fellépéseket népirtásnak állíthassák be, amit utána logikus módon egy NATO-intervenció követne.

 

Khrenin akkor külön megemlítette Litvániát és Lengyelországot, szerinte elsősorban onnan mozgatják a szálakat. 

 

Belaruszban a tüntetések azután indultak el, hogy augusztus 9-én a bizonyítottan elcsalt választásokat hivatalosan Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá fölényesen, a szavazatok közel 80 százalékát megszerezve. Mármint a rezsim verziója szerint. A tüntetéseken a rendőrök nagyon agresszívan bánnak a többnyire békés tüntetőkkel, akik ennek ellenére már hatodik hete tüntetnek rendületlenül. Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka szerint azonban még nem történt komolyabb összeütközés a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetéseket pedig hétvégi kis sétáknak tartja. 

 

NYITÓKÉP: Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának igazgatója. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás