+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 16. szerda, 18:05
Mindezt az oroszok külső hírszerzésének igazgatója, Szergej Nariskin osztotta meg. Szerinte a belarusz ellenzéki aktivistákat is külföldön képezték ki.

Annak ellenére, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin megígérte Aljekszandr Lukasenkának, hogy Oroszország nem szól bele a belarusz eseményekbe, mivel azt a belaruszok belügyének tartja, szerdán az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (SVR RF) igazgatója, Szergej Nariskin egy közleményt adott ki, amiben azt részletezi, hogy

 

a belarusz tüntetéseket az USA és a nyugati államok pénzelik, méghozzá legalább 20 millió dollár értékben.

 

A rövid közleményben Nariskin arra nem tér ki, hogy ezt mi bizonyítja, de szerinte a nyomok egészen a nyugatig vezetnek. Nariskin ezt azért gondolja, mert a tüntetések már a legelejétől jól szervezettek voltak, így azokat szerinte külföldről koordinálták. „A nyugat már jóval a választás előtt elkezdte a felkészülést. 2019-ben és 2020 elején csak az Egyesült Államok 20 millió dollár körüli összeget juttatott el különböző civil szervezeteknek, hogy azok majd kormányellenes tüntetéseket szervezzenek” – állítja az SVF igazgatója.

 

Az orosz tophírszerző szerint a pénzt elsősorban azért kapták a belaruszok, hogy kiépítsenek egy független bloggereket és politikai aktivistákat összefogó hálózatot, akik közül sokakat külföldön – elsősorban Lengyelországban, Litvániában és Ukrajnában – amerikai oktatók képezték ki arra, hogyan kell erőszakmentes tüntetéseket szervezni.

 

Nariskin ezért úgy véli, hogy az Egyesült Államok akciója egy rosszul álcázott kísérlet egy újabb színes forradalomra,

 

és egy alkotmányellenes puccs megszervezésére, aminek szerinte semmi köze nincs a belaruszok érdekeihez.

 

Az orosz titkosszolgálati vezető állítása szerint az ellenzék korábbi elnökjelöltjét, Szvjatlana Tihanovszkaját és más ellenzéki aktivistákat is az amerikaiak mentorálták, őket ugyanis később a nép vezetőinek szánták. Tihanovszkaja egyébként korábban kijelentette, hogy a tüntetések nem nyugatpártiak, és azoknak nincs oroszellenes vetülete. Ugyanakkor a korábbi elnökjelölt a múlt héten már az ENSZ-től kért segítséget a belarusz helyzet megoldásában. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli beszédében üzent nekik, mondván az EU a belarusz nép oldalán áll.

 

Nariskin állításai azonban még így is visszafogottak a belarusz védelmi miniszter, Viktor Khrenin kijelentéseihez képest: Khrenin még augusztus végén tényként állította azt, hogy

 

a tüntetéseket azért szervezik külföldi erők, hogy a médiában a rendőrségi fellépéseket népirtásnak állíthassák be, amit utána logikus módon egy NATO-intervenció követne.

 

Khrenin akkor külön megemlítette Litvániát és Lengyelországot, szerinte elsősorban onnan mozgatják a szálakat. 

 

Belaruszban a tüntetések azután indultak el, hogy augusztus 9-én a bizonyítottan elcsalt választásokat hivatalosan Aljekszandr Lukasenka nyerte meg, méghozzá fölényesen, a szavazatok közel 80 százalékát megszerezve. Mármint a rezsim verziója szerint. A tüntetéseken a rendőrök nagyon agresszívan bánnak a többnyire békés tüntetőkkel, akik ennek ellenére már hatodik hete tüntetnek rendületlenül. Az Európa utolsó diktátorának tartott Lukasenka szerint azonban még nem történt komolyabb összeütközés a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetéseket pedig hétvégi kis sétáknak tartja. 

 

NYITÓKÉP: Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának igazgatója. Forrás: Kreml

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás