Ezzel persze nem mindenki ért egyet, a miniszterelnöknek tanácsot adó szakértői konzílium nagy része lemondott. Az egészségügyi miniszter arra számít, hogy februárban minden oltatlan megfertőződik, és azzal vége is lesz a járványnak.

A belarusz diktátor szerint ezért is fontos a belarusz-orosz közös hadgyakorlat februárban. Emellett a hivatalos belarusz narratíva szerint már nem Lukasenka, hanem a nyugati országok robbantották ki a migrációs válságot a lengyel-belarusz határon.

Szerinte inkább Lengyelország az oka, hogy a turówi barnaszénbánya miatt elharapódzott a viszony a két ország között, az otthoni politikusok szerint viszont inkább Lengyelország érdekeit kellene képviselnie.

2021-ben is számtalan turbulencia mutatta, hogy a V4-ek egysége csak mítosz, pedig lehet, hogy lenne értelme a szorosabb együttműködésnek. Mutatjuk, mik voltak a legfontosabb események a V4 másik harom országában, amik valamilyen módon hatással voltak az együttműködésre.

Kedden V4-ek plusz Törökország, majd V4-ek plusz Türk Tanács csúcstalálkozó is lesz, miközben egy tervezett V4 plusz Németország esemény egyelőre elmarad – értesült diplomáciai forrásból az Azonnali. Az unión kívüli orientáció egyre kevésbé tetszik Orbán Viktor cseh, lengyel és szlovák partnereinek.

A már megszokottnak tekinthető forgatókönyv szerint a magyar média maximum két kérdést tehet majd fel az Emmanuel Macron látogatását követő hétfő esti sajtótájékoztatón – tudta meg az Azonnali. A francia elnök útját egyébként Párizsban kezdték el előkészíteni magyar részről, nagy meglepetés nem várható.

Timothy Garton Ash legújabb cikke szerint Olaf Scholz frissen beiktatott német kancellárra a legkeményebb kihívások keletről várnak – köztük a magyar demokrácia helyzete.

A brit egységek bevetéséről azután döntöttek, hogy novemberben egy felderítőcsapat felmérte, leginkább milyen segítséget nyújthat Nagy-Britannia Lengyelországnak.

Utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét az Európai Bíróság a jogállami mechanizmussal kapcsolatban – javasolja a testület egyik szakértője. Holé Katalin, az ELTE oktatója szerint ugyanakkor a főtanácsnok érvelésében vannak vitatható elemek.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és az az Európai Néppárt elnöke közös sajtótájékoztatón udvarolta körbe egymást Varsóban.

A belarusz elnök elmondása szerint mindent megtesz, amit a menekültek szeretnének, még ha az rossz is a lengyeleknek vagy a litvánoknak, de abban nem tud segíteni, hogy Németországba utazzanak, ezért háborút mégsem indíthat.

Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját december 20-tól Lengyelországban, hogy így enyhítsenek az üzemanyagárak emelkedésén.

Lukasenka szívesen hazaküldené a menekülteket, de szerinte azok nem haza, hanem az EU-ba akarnak menni. Irak mindenesetre megpróbálja hazavinni az állampolgárait, az EU külügyminiszterei pedig a Belarusz elleni szankciók meghosszabbításáról és kibővítéséről tárgyalnak.

Úgy néznek ki, mint a sima bevándorlók, de a feladatuk a minél durvább provokációk végrehajtása lehet a lengyel határőrség ellen. Fokozódik a helyzet a bialowezai erdőben.

Mateusz Morawiecki az orosz elnököt tartja Lukasenka megbízójának. Az orosz külügy szerint azonban mindenről a Nyugat tehet, és felszólította az EU-t, fizessen Belarusznak a menekültek feltartóztatásáért.

A hétfőn a belarusz-lengyel határra terelt tömeg még mindig nem jutott át a határon, miközben a belarusz határőrök sem engedik vissza őket az országukba. Eközben a belaruszok immáron Litvánia felé is szállítanak Irakból és Afganisztánból származó migránsokat.

Újabb nagy ütközet a Belarusz és EU közötti hibrid háborúban, miután a belaruszok több ezer migránst kísértek és tereltek a lengyel határ mellé. Jelenleg patthelyzet alakult ki: a migránsok se Lengyelországba nem tudnak bejutni, a belarusz határőrök pedig nem engedik visszafordulni őket.

A rendelkezés már elfogadása előtt nagy tiltakozást váltott ki 2020-ban, most visszavonását követelik a tragédia után.

A védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak szerint emiatt arra van szükség, mert nő a nyomás a határon. A hétvégén 60-70 ember próbált illegálisan bejutni Lengyelországba a határőrség szerint.

A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.

Ebből az összegből fog jutni arra is, hogy további terepakadályokat, kamerákat és érzékelőket is telepítsenek a határszakaszra, megakadályozandó a Belarusz és Lengyelország között ragadt menedékkérők belépését az országba.

Addig romlott a héten a cseh-lengyel viszony, hogy a lengyel kormányfő azért bojkottálta Orbán demográfiai csúcsát, mert azon ott volt a cseh kollégája is. A háttérben azonban egy sokkal komolyabb probléma áll: mihez kezdjen Lengyelország a környezetszennyező szénbányáival, ha egyszer azok tízezreknek adnak munkát?

Miért haldoklik a sci-fi napjainkban? Miért sorvad el a jövő? Mi értelme annak, hogy az európai írók az amerikai piacra próbálnak betörni? Magyarországra érkezik Jacek Dukaj, Lengyelország egyik legismertebb sci-fi írója: interjúztunk vele!

Aljakszandar Lukasenka belarusz diktátor folytatja a bevándorlók behozatalát és a lengyel és litván határ felé való küldését. A Lengyelországban bevezetett szükségállapot miatt a határsáv a médiának ugyanúgy tiltott terület lett, mint Magyarországon, de a független média ezt nem akarja annyiban hagyni.

A szakdolgozók attól félnek, hogy az alacsony átoltottság miatt újra hatalmas lesz rajtuk a nyomás egy újabb hullám esetén – ráadásul rossz fizetésért.

Idén augusztusban közel háromezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelországba Belarusz felől, míg tavaly egész évben 122 illegális határátlépőt regisztráltak a lengyel hatóságok. A lengyel kormány szükségállapotot vezet be, de ez nem fog segíteni azon a közel 30 iraki állampolgáron, akik jelenleg a belarusz-lengyel határ közötti senki földjén vesztegelnek már több hete.

Lengyelországban nemrég az Alkotmánybíróság egyik döntése kimondta, a jobboldali kormány igazságügyi reformja területén az Európai Bíróság döntései nem alkalmazhatóak. Mi történik valójában a lengyel parlamenttel és bíróságokkal? Maciej Taborowskit, az ország helyettes ombudsmanját kérdeztük.

Jelenleg úgy tűnik: szeptember 26-a után is sugározhat a többségben amerikai tulajdonú TVN24 Lengyelországban. Az elmúlt hetekben több vezető kormánypárti politikus hátrál ki a törvény mögül.

Mint az a bírósági döntésben szerepel, ez nem azt jelenti, hogy az EU-s tagállamok engedjék is be az afgán és iraki bevándorlókat a határaikon belülre.

Monika Szczygielska, Afganisztánban tanított angolt önkéntesként. Amikor a tálibok már Kabulba is bevonultak, úgy döntött, ideje otthagyni az összeomlófélben lévő konfliktuszónát. Az Azonnalinak részletesen mesélt arról, hogyan sikerült afgán férjével együtt kijutnia az országból. Interjú!

A határ mindkét oldalán katonák álltak fel: a lengyelek nem hajlandóak beengedni Lengyelország területére a Belaruszból érkező bevándorlókat, míg a belaruszok nem engedik vissza őket. A felek egymásra mutogatnak, miközben 50 ember élelem és fedél nélkül várakozik már közel két hete. Lukasenka hibrid háborúja pedig politikai feszültségeket okoz Lengyelországban.

A csehek háromszor fordultak, a lengyelek száz katonát is küldtek és három géppel segítik az evakuálást. A magyar külügy szerint csütörtök reggel két magyar gép is elindult az Afganisztánban rekedt magyarokért és a korábban a magyar csapatokat segítető afgánokért. Így állnak Közép-Európa országai a mentőakcióikkal.

Miközben épp az iraki bevándorlók útját engyengették a belarusz-litván határon, a belarusz határőrök is illegálisan átlépték a határt. Miután ezt a litván kollégáik jelezték nekik, távoztak az országból.

Permanens válságperiódust eredményezhet az, hogy a lengyel kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) áterőltette a Szejmen a legnagyobb ellenzéki televízió ellehetetlenítését. Lengyel elemzők szerint azonban még így is valószerűtlen forgatókönyv az előrehozott választás.

Így már összesen három országba érkeznek iraki bevándorlók Belaruszból. Közben a litván parlament elfogadta a törvényt, ami megkönnyíti a határkerítés építését a belarusz-litván határra.

A Szejmben nem volt meg az elegendő kormánypárti szavazat a Jog és Igazságosság pártjának.

Az amerikai csatornák elleni szigorításnak indult, kormányválsággal végződött: menesztették a korábban az EU-vétót ellenző Jarosław Gowint miniszterelnök-helyettesi posztjáról, miután kritizálta a médiatörvényt, ezzel oda a koalíció többsége.

Majdnem az összes szomszédunk és a többi V4-es ország is küldött már segítséget a tűzvésszel küzdő Görögországnak. A Katasztrófavédelem szerint Magyarország is összeállított egy kontingenst, de a görögöknek egyelőre nincs szükségük magyar segítségre.

Nemcsak Litvániában, Lengyelországban is megnőtt a többnyire Irakból és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma. A két ország szerint a Lukasenka-rezsim így visel hibrid háborút az EU ellen. Időközben a belarusz határőrség szerint Litvánia provokál.

Július elején Donald Tusk, a veterán jobbközép-liberális politikus átvette pártja vezetését és ezzel bekövetkezett régóta latolgatott visszatérése. A Polgári Platform (PO) kongresszusán elmondott beszéde alapján azonban nem biztos, hogy van igazi elképzelése arról milyen alternatívát állítana szembe a kormányzó konzervatív PiS-szel. A politikus a polarizáció felpörgetésében és az ellenzéki szavazók felrázásban bízik. Ez részben be is vált, mivel július óta újra a PO a legnépszerűbb ellenzéki párt. Viszont valószínűbb, hogy a visszatérés kevésbé csodafegyver, mint inkább a status quo bebetonozása az ellenzéki térfélen.

A két edzőnek így távoznia kellett az olimpiai faluból, ügyüket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fegyelmi bizottsága vizsgálja.

Varsóban tartott sajtótájékoztatót Kriszcina Cimanouszkaja, a disszidált belarusz futó. A 24 éves atléta elmesélte, hogy őt soha sem érdekelte a politika és nagymamája kérésére döntött úgy, hogy nem fog hazautazni Belaruszba.

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint lehet nemzeti forrásból előfinanszírozni a helyreállítási terv programjait, de ahhoz, hogy ezeket utólag az EU biztosan kifizesse, nem ártana előbb el is fogadni a magyar helyreállítási tervet.

A 21 Kutatóközpont és a lengyel Projekt: Polska új kutatása szerint baráti, családi körben inkább kerüljük a politikai témákat. A megosztottság ugyanis akkora, hogy sokan lenézéstől, kiközösítéstől és fizikai erőszaktól tartanak, ha politika kerül szóba.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.

A miniszter a Kormányinfón arról is beszámolt az Azonnalinak: nem valószínű, hogy a Fidesz és a román szélsőjobboldali AUR egy pártcsaládba kerül a jövőben.