Miért haldoklik a sci-fi napjainkban? Miért sorvad el a jövő? Mi értelme annak, hogy az európai írók az amerikai piacra próbálnak betörni? Magyarországra érkezik Jacek Dukaj, Lengyelország egyik legismertebb sci-fi írója: interjúztunk vele!

Aljakszandar Lukasenka belarusz diktátor folytatja a bevándorlók behozatalát és a lengyel és litván határ felé való küldését. A Lengyelországban bevezetett szükségállapot miatt a határsáv a médiának ugyanúgy tiltott terület lett, mint Magyarországon, de a független média ezt nem akarja annyiban hagyni.

A szakdolgozók attól félnek, hogy az alacsony átoltottság miatt újra hatalmas lesz rajtuk a nyomás egy újabb hullám esetén – ráadásul rossz fizetésért.

Idén augusztusban közel háromezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelországba Belarusz felől, míg tavaly egész évben 122 illegális határátlépőt regisztráltak a lengyel hatóságok. A lengyel kormány szükségállapotot vezet be, de ez nem fog segíteni azon a közel 30 iraki állampolgáron, akik jelenleg a belarusz-lengyel határ közötti senki földjén vesztegelnek már több hete.

Lengyelországban nemrég az Alkotmánybíróság egyik döntése kimondta, a jobboldali kormány igazságügyi reformja területén az Európai Bíróság döntései nem alkalmazhatóak. Mi történik valójában a lengyel parlamenttel és bíróságokkal? Maciej Taborowskit, az ország helyettes ombudsmanját kérdeztük.

Jelenleg úgy tűnik: szeptember 26-a után is sugározhat a többségben amerikai tulajdonú TVN24 Lengyelországban. Az elmúlt hetekben több vezető kormánypárti politikus hátrál ki a törvény mögül.

Mint az a bírósági döntésben szerepel, ez nem azt jelenti, hogy az EU-s tagállamok engedjék is be az afgán és iraki bevándorlókat a határaikon belülre.

Monika Szczygielska, Afganisztánban tanított angolt önkéntesként. Amikor a tálibok már Kabulba is bevonultak, úgy döntött, ideje otthagyni az összeomlófélben lévő konfliktuszónát. Az Azonnalinak részletesen mesélt arról, hogyan sikerült afgán férjével együtt kijutnia az országból. Interjú!

A határ mindkét oldalán katonák álltak fel: a lengyelek nem hajlandóak beengedni Lengyelország területére a Belaruszból érkező bevándorlókat, míg a belaruszok nem engedik vissza őket. A felek egymásra mutogatnak, miközben 50 ember élelem és fedél nélkül várakozik már közel két hete. Lukasenka hibrid háborúja pedig politikai feszültségeket okoz Lengyelországban.

A csehek háromszor fordultak, a lengyelek száz katonát is küldtek és három géppel segítik az evakuálást. A magyar külügy szerint csütörtök reggel két magyar gép is elindult az Afganisztánban rekedt magyarokért és a korábban a magyar csapatokat segítető afgánokért. Így állnak Közép-Európa országai a mentőakcióikkal.

Miközben épp az iraki bevándorlók útját engyengették a belarusz-litván határon, a belarusz határőrök is illegálisan átlépték a határt. Miután ezt a litván kollégáik jelezték nekik, távoztak az országból.

Permanens válságperiódust eredményezhet az, hogy a lengyel kormányt vezető Jog és Igazságosság (PiS) áterőltette a Szejmen a legnagyobb ellenzéki televízió ellehetetlenítését. Lengyel elemzők szerint azonban még így is valószerűtlen forgatókönyv az előrehozott választás.

Így már összesen három országba érkeznek iraki bevándorlók Belaruszból. Közben a litván parlament elfogadta a törvényt, ami megkönnyíti a határkerítés építését a belarusz-litván határra.

A Szejmben nem volt meg az elegendő kormánypárti szavazat a Jog és Igazságosság pártjának.

Az amerikai csatornák elleni szigorításnak indult, kormányválsággal végződött: menesztették a korábban az EU-vétót ellenző Jarosław Gowint miniszterelnök-helyettesi posztjáról, miután kritizálta a médiatörvényt, ezzel oda a koalíció többsége.

Majdnem az összes szomszédunk és a többi V4-es ország is küldött már segítséget a tűzvésszel küzdő Görögországnak. A Katasztrófavédelem szerint Magyarország is összeállított egy kontingenst, de a görögöknek egyelőre nincs szükségük magyar segítségre.

Nemcsak Litvániában, Lengyelországban is megnőtt a többnyire Irakból és Afganisztánból érkező illegális bevándorlók száma. A két ország szerint a Lukasenka-rezsim így visel hibrid háborút az EU ellen. Időközben a belarusz határőrség szerint Litvánia provokál.

Július elején Donald Tusk, a veterán jobbközép-liberális politikus átvette pártja vezetését és ezzel bekövetkezett régóta latolgatott visszatérése. A Polgári Platform (PO) kongresszusán elmondott beszéde alapján azonban nem biztos, hogy van igazi elképzelése arról milyen alternatívát állítana szembe a kormányzó konzervatív PiS-szel. A politikus a polarizáció felpörgetésében és az ellenzéki szavazók felrázásban bízik. Ez részben be is vált, mivel július óta újra a PO a legnépszerűbb ellenzéki párt. Viszont valószínűbb, hogy a visszatérés kevésbé csodafegyver, mint inkább a status quo bebetonozása az ellenzéki térfélen.

A két edzőnek így távoznia kellett az olimpiai faluból, ügyüket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fegyelmi bizottsága vizsgálja.

Varsóban tartott sajtótájékoztatót Kriszcina Cimanouszkaja, a disszidált belarusz futó. A 24 éves atléta elmesélte, hogy őt soha sem érdekelte a politika és nagymamája kérésére döntött úgy, hogy nem fog hazautazni Belaruszba.

Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök szerint lehet nemzeti forrásból előfinanszírozni a helyreállítási terv programjait, de ahhoz, hogy ezeket utólag az EU biztosan kifizesse, nem ártana előbb el is fogadni a magyar helyreállítási tervet.

A 21 Kutatóközpont és a lengyel Projekt: Polska új kutatása szerint baráti, családi körben inkább kerüljük a politikai témákat. A megosztottság ugyanis akkora, hogy sokan lenézéstől, kiközösítéstől és fizikai erőszaktól tartanak, ha politika kerül szóba.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.

A miniszter a Kormányinfón arról is beszámolt az Azonnalinak: nem valószínű, hogy a Fidesz és a román szélsőjobboldali AUR egy pártcsaládba kerül a jövőben.

A Párbeszéd a hozzá hasonló minipártokkal közös levelében azt írja, meg kell vizsgálni a jogállamisági feltételeket Magyarországon és Lengyelországban, és a jogsértéseket az EU költségvetésének szemszögéből is értelmezni kell.

A PiS-es oktatásügyi miniszter, Przemysław Czarnek szerint a magyar törvény jó arra, hogy fellépjen az „LMBT-ideológiával” szemben.

Az év elején életbelépett jogállamisági mechanizmus révén az EU-költségvetés következő hétéves szakaszában a kifizetéseket az Európai Bizottság a tagállamok jogállamiságához kötheti. Ez ellen Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál, Ursula von der Leyen pedig megígérte: a döntésig biztos nem kezdeményez jogállamisági eljárásokat. Ezzel azonban az Európai Parlament többsége nem ért egyet – a jobbközéptől a szélsőbalig terjedő frakciók indítványára ezért beperelnék magát a Bizottságot. Gyorsaságra azonban itt se számítsunk.

A családok ügye az illiberális kelet-európai kormányok kezében eszközzé vált értékeik népszerűsítésében: a családi értékek előmozdítása ugyanis sokkal emészthetőbb koncepciónak bizonyulhat mindenki számára, mint a melegellenesség. De teljes egyetértés így sincs mindenben a visegrádi kormányok között.

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Az Orbán Viktorhoz képest kevésbé jó angolú Karácsony Gergely kapcsán felmerült, hogy vajon alkalmas-e egy magas kormányzati pozícióra egy olyan jelölt, aki nem nagyon beszél angolul. Holott Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

Új lendületet kapott a felső-sziléziai autonómiamozgalom egy fiatal szociáldemokrata EP-képviselő személyében. Az általa irányított, jelenleg is folyó lengyelországi népszámlálással kapcsolatos kampány egyik fő célja, hogy minél többen vállalják felső-sziléziai identitásukat, aminek létezését az éppen aktuális hatalom a legkülönbözőbb történelmi korokban próbálta megkérdőjelezni. Most sincs másképp.

A Political Capital közép-európai kutatása rámutat: túlzottan is széles értelemben használjuk az oltásellenes kifejezést. A kutatás szerint legalább öt árnyalata van a koronavírus elleni vakcinákról folytatott közgondolkodásnak.

Az amerikai civil szervezet szerint Magyarországon és Lengyelországon romlott leginkább a demokrácia az elmúlt években, és már a környező ország vezetői is importálnák a média bekebelezéséről szóló magyar médiamodellt.

Kommunista szalámitaktika, EU-s pénzekből fizetett propaganda, baloldali véleményterror. Többek között ezekkel a jelzőkkel írták le a magyar EP-képviselők a magyar média helyzetét az Európai Parlamentben. A vitán szóba került a lengyel és a szlovén helyzet is, ahol több EP-képviselő szerint is az orbáni taktikával akarják elhallgattatni a független médiumokat.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek. A két ország között volt már abortuszturizmus: amíg Dánia 1973-ban nem liberalizálta a saját abortusztörvényét, dán nők jártak abortuszt csináltatni a szocialista Lengyelországba.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

Mivel az EU-s gyógyszerhatóság még nem engedélyezte, ezért a Lengyelországba utazásnál egyelőre nem szünteti meg a karanténkötelezettséget, ha valaki a kínai Sinopharm vakcinával volt beoltva, de Andrzej Duda elnök már puhatolózó tárgyalásokat kezdett a beszerzésről.

Szlovákia számára fontos a szorosabb európai integráció, és Európa-párti V4-et szeretne.

Több mint 40 lengyel médium döntött úgy, hogy 24 órán keresztül adásszünetet tartanak, hogy így tiltakozzanak az új lengyel médiatörvény-javaslat ellen, ami közel egymilliárd złoty bevételtől fosztaná meg a médiapiacot. Szerintük a kormány ki akarja őket véreztetni a koronavírus-járványra hivatkozva.

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével akkor már nem lehet, ha a magzat súlyos sérülése vagy betegsége vélelmezhető az orvos szerint. Országszerte tüntetések törtek ki, csütörtökre máris újakat hirdettek meg a szervezők.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

Rendkívül zavarja őket, hogy a Pfizer szállítmányai akadoznak, de az sem tetszik a kormánynak, hogy a németek még lekötöttek maguknak plusz 30 milliót Pfizer-oltóanyagot azon felül, mint amit az EU rendelt nekik.