Kaczyński valamire készül: a lengyel kormány is áttenné az önkormányzati választások időpontját

Ugyan a parlamenti és önkormányzati ciklusok hossza miatt Lengyelországban csak 2023 őszén fogják megtartani a parlamenti és – elméletileg – az önkormányzati választásokat, a legnagyobb kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) már 2022. június elején kampányüzemmódba kapcsolt.

Bár Jarosław Kaczyński egy koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese, a PiS pártelnökeként szakított az elmúlt évek gyakorlatával, s egyben bejelentette: országjáró körútra indul. A jelekből úgy tűnik: megkezdődött a választási kampányra való felkészülés.

2022. június 4-én a Varsó agglomerációjában található Markiban került sor a Jog és Igazságosság nagygyűlésére, melyre – a korábbi gyakorlattól ellentétben – nem hívták meg a párt két koalíciós szövetségesének elnökeit. A rendezvényen Jarosław Kaczyński egy közel egyórás, programbeszédnek is beillő felszólalást tartott, melynek célja kettős volt: összefoglalni a 2015 óta tartó PiS-vezette kormányzat legfontosabb lépéseit és eredményeit, illetve a következő időszakra kijelölni az irányt nemcsak a párt, hanem az általa vezetett koalíció számára is.

A beszéd két fő elemre épült: az elsősorban a párt fő szavazóbázisát adó, a nem nagyvárosi középosztályt alkotó lengyelségnek biztosított szociális és egyéb programok kiemelésére, illetve a „biztonság” mint fogalom nagyon tág értelmezésére – beleérve ebbe a biztonság- és külpolitikai aspektusokat is. Az említett programok listája nem rövid: beletartozik például a minimum négy gyereket nevelő-felnevelt szülő szociális támogatása, a lakástámogatás, a nyugdíjkorhatár csökkentése (!), a nyugdíjasoknak biztosítandó gyógyszertámogatás, illetve a gyereknevelési támogatások. A kijelölt cél, hogy a nem a nagyvárosokban élő lakosság a lehető legkisebb mértékben vándoroljon vagy külföldre, vagy költözzön be az országon belül nagyobb városokba –s azért, hogy ez teljesüljön, az anyagi kiadások mellett Kaczyński a kisebb települések közszolgáltatási rendszerének fejlesztését is kiemelte (pl. posta- és hivatalfejlesztés, buszcsatlakozások biztosítása, iskolák szélessávú internettel történő ellátása). Mindezeken túl a lengyel kormány már ez év július elsejétől két intézkedést vezet be: a személyi jövedelemadó 17-ről 12 százalékra történő csökkentését, illetve az egészségügyi dolgozók tervezett fizetésemelését.

A pártelnöki programbeszéd másik fő eleme a biztonságról szólt – a katonain kívül kiterjesztve ezt a belbiztonságra (belügyi modernizálási programmal számolnak), a gazdasági-energetikai biztonságra, a munkahelyek megtartására, illetve az egészségügyi rendszerre is. A veterán politikus a demonstratív szempontból a közönség soraiban ülő bányászok előtt kijelentette: a bányászat megvédése mellett az energetikai biztonságban a cseppfolyósított földgáznak és a norvég betáplálásnak is kiemelt szerepe lesz, s szintén kitért az infrastrukturális fejlesztések (új légikikötő, vízi, vasúti és közúti beruházások) fontosságára. Külpolitikai szempontból érdekesség, hogy kétszer kritizálta Németországot, s erősen utalt arra:

a lengyel külpolitika egyik eszköze a következő időszakban a Berlin kárára történő térnyerés lesz.

Kaczyński három fő témát említett a következő időszakra nézve: a COVID jelentette kihívást (munkahely-védelmi és gazdasági növekedési szempontból), a jelenleg zajló háborúval és Belarusszal összefüggésben a katonai biztonságot, illetve az infláció elleni fellépést. Utóbbit a társadalomban még meglévő, a ’80-as évekre visszamenő történelmi tapasztalatok miatt sem akarják félvállról venni, s egy Kaczyński által nem nagyon részletezett, bankokkal kötendő („)megállapodás(”) életbe lépésével jár – ez a felvett hitelek kamatjai növekedéséből fakadó esetleges lakossági (háztartási) eladósodáshoz kapcsolódik.

Négy nappal később a PiS elnöke elkezdte a nagygyűlésen bejelentett országjáró körútját – egy, szintén a fővároshoz közeli településre látogatva (tőle függetlenül Mateusz Morawiecki miniszterelnök is rendezvényeken kezdett megjelenni). A sochaczewi eseményt követőket már az első percben meglepetés érte: Kaczyński beszédének első percében kötött útilaput a koalíciós partner Republikánus Párt által jelölt, pontosan az önkormányzati kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter, Michał Cieślak lábára – hozzátéve, hogy utódja jelölésének joga nem a republikánusokat, hanem a kormánykoalíciót (!) illeti. (Cieślak nem kis botrányt okozott: egy, az inflációra panaszkodó postai alkalmazottat megpróbált kirúgatni.) Kaczyński szavait követően a politikus kevesebb, mint másfél órán (!) belül lemondott.. A koalíció belső „ügyeinek” rendbetétele után a beszéd a Markiban elmondottakat egy rövid, de célzott, ellenzéket (és személyesen Donald Tuskot is) támadó résszel egészítette ki.

Ez tette egyértelművé: a választásokkal kapcsolatban a PiS valamire készül. A párt főtitkára június 9-én bejelentette: olyan törvénytervezetet készítenek elő, mely

a 2023 őszére tervezett önkormányzati választást 2024 tavaszára halasztaná el.

A dokumentum még ebben a félévben kerülhet a parlament alsóháza elé. (A lépést az teszi különösen izgalmassá, hogy még 2018-ban pont a mostani koalíció hosszabbította meg az önkormányzati ciklust négyről öt évre.) Kaczyński maga pedig egy június 14-i rádióinterjúban végig feltételes módban, de a választókerületek számának (gyökeres) megváltoztatásáról is beszélt.

Cieślak esete mutatja: a koalíció és a PiS nem engedheti meg magának, hogy nagyobb támadási felület maradjon ellenük – ennek az eddigi lengyel megnyilvánulások alapján magyar vonatkozásai is lehetnek (Sochaczewben Kaczyńskit az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontról kérdezte a közönség).  A jelenlegi helyzetben a PiS a magyar kormánnyal szembeni belpolitikai álláspontját az is meghatározza, hogy politikai ellenfeleit azok oroszbarátságának hangsúlyozásával vádolja.

Ezért nem kizárt az, hogy témaként Magyarország a következő időszakban is fel fog merülni. 

Itt azonban az esetleges lengyel megszólalások tónusára érdemes majd odafigyelni (a mostani pármondatos említéshez képest április elején Kaczyński sokkal erőteljesebben nyilvánult meg Budapesttel kapcsolatban).

Más kérdés, hogy – egy valószínűsíthető, az EU-val történő kiegyezés árnyékában – a lengyel kormány hány konfliktust vállal be, s kivel teszi ezt: a pártelnök utalt arra, hogy az infláció elleni fellépés egy részét a bankokra fogják hárítani.

A választások időzítéséről valószínűleg az országjárás után fognak döntést hozni. Az ellenzék nincsen annyira jó állapotban – kérdés azonban, hogy a PiS helyi politikusai hogyan látják egy országos megmérettetés esélyeit. Egy azonban biztos: Kaczyński újfent komoly jelzést küldött: hiába pusztán miniszterelnök-helyettes a kormányban, a koalícióban mindenkinek hozzá kell igazodni.