+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. augusztus 23. vasárnap, 10:26
Viktor Khrenin szerint az ellenzék együttműködik külföldi titkosszolgálatokkal és céljuk, hogy a rendőri intézkedéseket népirtásnak mutassák be, hogy később ezzel indokolják a megszállást.

Annak ellenére, hogy már két hete tüntetnek Belaruszban Lukasenka rezsimje ellen, amiért a már bizonyítottan elcsalt augusztus 9-i elnökválasztáson újrázott az Európának utolsó diktátorának tartott Aljekszandr Lukasenka, a rezsim szerint még mindig külföldi erők fenyegetik az országot.

 

A belarusz védelmi miniszter szerint ugyanis az ellenzék nyugati titkosszolgálatokkal működik együtt, és azt akarják elérni, hogy külföldi erők beavatkozzanak a belarusz ügyekbe,

 

és akár katonai intervencióval megváltoztassák Belarusz politikai rendszerét. A védelmi miniszter, Viktor Khrenin álláspontját a belarusz köztévén ismerhették meg az emberek, miután egy biztonsági ülés részletét közölték a Belarus-1 televízión.

 

Khrenin úgy véli, hogy nem zárható ki, hogy az ellenzék – vagy ahogy Khrenin hivatkozott rá: „ezek a destruktív erők” – célja, hogy olyan tömeges tüntetéseket provokáljanak ki, ahol akár a tüntetők éles lőfegyvereket is használnak majd. Mindezt azért, hogy később a rendvédelmi szervek fellépését népirtásként mutathassa be külföldön az ellenzék, ami következtében a nyugati szövetségeseik majd lerohannák Belaruszt, megváltoztatva annak politikai rendszerét. 

 

A védelmi miniszter szerint a legkritikusabb helyzet a nyugati régiókban alakulhat ki, ahol már „régóta azon dolgoznak ezek az erők, hogy a lakossággal elhitessék, hogy etnikai és kulturális kapcsolatban állnak a legközelebbi szomszédjainkkal” – véli a miniszter.

 

Annak ellenére, hogy az ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja a napokban arra kérte a nyugati államokat, hogy ne avatkozzanak be az ország belügyeibe, Khrenin szerint pont ezt készíti elő a nyugat.

 

Ugyanis a lengyel és a lett határon is NATO-csapatok mozgósítását vette észre a belarusz hadsereg, illetve 18 amerikai F-16-os vadászrepülő is érkezett Lengyelországba, amiknek a feladata a légi támogatás lehet a kiújuló harcokban – véli a miniszter.

 

Hadkészültségbe helyezték a belarusz hadsereget

 

Ezenkívül felhívta arra is felhívta a figyelmet a védelmi miniszter, hogy a NATO katonái a hadgyakorlatok során többnyire olyan gyakorlatokat és szituációkat végeznek, amely különböző krízishelyzetek megoldására készítik fel őket, és a legtöbb esetben arra, hogyan kell támadni. Ugyan a védelmi miniszter nem fejtette ki, hogy mennyire tartja reálisnak, hogy a NATO valóban megtámadná Belaruszt – hiszen ebben az esetben Oroszország is belépne a harcokba, mivel Belarusz is tagja az Oroszország-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), amely a NATO-hoz hasonlóan kollektív védelmet biztosít a tagok számára –, de szerinte emiatt indokolt a hadkészültség a nyugati régióban.

 

Lukasenka még augusztus 22-én jelentette be, hogy hadkészültségbe helyezte a belarusz hadsereget a nyugati határokon, mondván, Lengyelországban és Litvániában is nőtt a NATO aktivitása. A Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító diktátor úgy fogalmazott, ez volt az eddigi legnehezebb döntése, amit valaha meg kellett hoznia. De Lukasenkát leginkább az zavarja, hogy az alapvetően belső helyzet kezelésénél már a külső veszélyt is figyelembe kell venniük.

 

Lukasenkáék kijelentése azért érdekes, mivel

 

a választások előtt még az volt a narratíva, hogy az ellenzéki politikusok elsősorban az oroszok bábjai,

 

és szerintük amiatt volt Minszkben 33 orosz zsoldos, hogy aláássák az elnökválasztás tisztaságát. Azonban a választások után ez a narratíva megváltozott: immáron a nyugati erők lépnek fel destabilizációs szándékkal Belarusszal szemben, míg Lukasenka Putyintól kér segítséget, hogy megtarthassa hatalmát.

 

A NATO szerint szó sincs ilyesmiről

 

A belarusz hatóságok nyilatkozataira több ország is reagált. A lengyel elnök, a nemrég újraválasztott Andrzej Duda arról beszélt, hogy a nemzetközi jog alapja az államok szuverenitásának és területi integritásának a tiszteletben tartása, amit Lengyelország be is tart. Ezenkívül kijelentette, hogy „szomorúan és meglepődve látjuk, hogy a belarusz hatóságok propagandája szerint Lengyelország meg akarja sérteni ennek az államnak a területi integritását.” Duda szerint Lengyelországnak soha nem volt, és nem is lesz ilyen szándéka.

 

A litván elnök ennél már keményebben fogalmazott. Gitanas Nauséda szerint ugyanis Lukasenkáék célja az egésszel csak az, hogy az ország belső problémáiról eltereljék a figyelmet. Szerinte nincs semmi alapja annak, hogy külső erők fenyegetnék az országát. Az egész csak egy képzeletbeli ellenség.

 

A litván elnök szerint a rezsim jelenleg bármit hajlandó nyilatkozni, hogyha azzal elterelik a figyelmet a belső problémákról.

 

Azonban a legszűkebben a NATO reagált: elmondásuk szerint se Belarusznak, se más országnak nem kell tartaniuk egy intervenciótól, ugyanis a NATO csakis védelmi célokat szolgál.

 

Lukasenka rezsimje ellen azóta tüntetnek a belaruszok, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson újrázott az elnök, miközben a választások egyáltalán nem voltak tiszták, és már bizonyíthatóan csaltak legalább a körzetek harmadában. A békésen demonstráló embereket aztán a karhatalom erőszakkal verte le, azonban hiába a hatalom agresszív válasza, a tüntetések még továbbra is folytatódnak, és egyre többen csatlakoznak a tüntetőkhöz: például a hatalom egyik alapját adó közmédia alkalmazottai is sztrájkba kezdtek. Utóbbi egyik alkalmazottjával, a jelenleg szintén sztrájkoló Olga Szemaskoval korábban itt készítettünk interjút, ahol többek között arról is beszél, hogy milyen belülről a belarusz közmédia.

 

NYITÓKÉP: Viktor Khrenin, a belarusz védelmi miniszter / Belarusz Védelmi Minisztérium

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás