Irak csütörtöktől elkezdi hazaszállítani a Belaruszban lévő, hazatérni hajlandó állampolgárait, Lukasenka Münchenbe küldené őket

Szerző: Renczes Ágoston
2021.11.15. 11:58

Lukasenka szívesen hazaküldené a menekülteket, de szerinte azok nem haza, hanem az EU-ba akarnak menni. Irak mindenesetre megpróbálja hazavinni az állampolgárait, az EU külügyminiszterei pedig a Belarusz elleni szankciók meghosszabbításáról és kibővítéséről tárgyalnak.

Irak csütörtöktől elkezdi hazaszállítani a Belaruszban lévő, hazatérni hajlandó állampolgárait, Lukasenka Münchenbe küldené őket

Csütörtöktől Irak repülőjáratokat indít Belaruszból, amikkel „önkéntes alapon” hazatérhetnek a belarusz-lengyel határon rekedt iraki állampolgárok – jelentette be vasárnap éjjel egy tévéműsorban Ahmed al-Szahaf, az iraki külügyminisztérium szóvivője az Euronews tudósítása szerint.

Járatok oda és vissza

Mint arról az Azonnali is írt, a Belaruszba szállított bevándorlók fő kiindulási pontja pont Irak. A bagdadi központi kormány emiatt megbízta a belaruszi, lengyelországi és litvániai nagykövetségeit, hogy győzzék meg a hazatérésől a belaruszban lévő iraki állampolgárokat.

Emellett több közel-keleti ország már korlátozta, hogy a területéről Belaruszba tartó repülőgép-járatokra szíriai, jemeni és iraki állampolgárok ne szállhassanak fel

– így tett vasárnap az Egyesült Arab Emírségek és még pénteken Törökország is.

A belarusz állami légitársaság, a Belavia az utóbbi hónapokban megnövelte a Belarusz és több közel-keleti ország között közlekedő járatainak a számát, azt azonban a cég tagadja, hogy bármi köze lenne a Belarusz és az EU határán kialakult krízishez. A Belavia mindenesetre megerősítette, hogy eleget tesz a Törökország és az Emírségek korlátozásainak is.

Hétfőn az EU által meghozandó szankciók egyik célpontja emiatt pont a Belavia lehet,

ami már eleve nem használhatja az EU-tagállamok légtereit – emiatt sokáig kérdéses volt a cég túlélése, végül Oroszország megsegítette a csőd szélén álló állami légitársaságot.

Az EU-ban újabb szankciókról tárgyalnak

Mint arról az Euronews szintén beszámol, vasárnap történt az első magasabb szintű kapcsolatfelvétel Brüsszel és Minszk között a belarsz-lengyel határon kialakult válság kezdete óta: Josep Borrel, az EU külügyi képviselője Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszterrel egyeztetett; Borrel ezt követően azt írta a Twitteren:

„Meg kell védeni az emberek életét, és engedélyezni kell, hogy a humanitárius szervezetek eljussanak hozzájuk. A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, és meg kell azt szüntetni. Az embereket nem szabad fegyverként használni.”

A belarusz külügyminiszter viszont arról beszélt, hogy az országát célzó szankciók „reménytelenek” és „kontraproduktívak”.

A belarusz ellenzéki blogger, Raman Prataszevics elrablása után kirótt szankciók meghosszabbításáról és szigorításáról tárgyalnak hétfőn az EU külügyminiszterei. Mint a Politico írja, arról, hogy mely személyek és szervezetek szerepelnek majd a végleges szankciós listán, csak hetek múlva születhet döntés, mert az EU nemzetközi partnerekkel működik együtt a lista összeállításában, hogy azon biztosan csak olyanok szerepeljenek, akikkel szemben a szankciók jogilag is teljesen megállják a helyüket.

Borrel egy francia lapnak adott interjújában azt mondta,

szankcionálni fogják a menekültek csempészésében résztvevő légitársaságokat és utazási irodákat, valamint a Lukasenka-kormányzat körülbelül 30 tisztviselőjét.

A Politico látott egy a külügyminiszteri találkozó előtt az EU tagországoknak szétküldött dokumentumot is, amiben Szvjatlana Cihanouszkaja Belaruszból elmenekült ellenzéki vezető azt javasolja, az EU vegye fel a szankciós listára az állami tulajdonú belarusz bankokat, valamint az energia-, acél- és vegyipari vállalkozásokat is.

Lukasenka: Hazaküldenénk a menekülteket, de senki nem akar visszamenni

A belarusz állami hírügynökség, a Belta szerint Lukasenka azt mondta egy hétfői megbeszélésen: Belarusz mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a menekültek összegyűlését a határon és kész visszaküldeni hazájukba azokat, akik letettek arról, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Azonban Lukasenka szerint senki nem akar hazatérni, mindenki az EU-ba szeretne menni.

A Belta arról is ír, hogy Lukasenka kész a Belavia állami légitársasággal Münchenbe küldeni a menekülteket.

A belarusz diktátor ezzel arra a hírre reagált, miszerint Verena Dietl, München SPD-s polgármestere még szerdán azt nyilatkozta, a város menekülteket fogadna be a lengyel-belarusz határról.

„Nem tudjuk tovább nézni, ahogy ezek az emberek perspektíva nélkül és bizonytalanságban maradnak, sőt már az éhségtől és betegségektől kell meghalniuk”

idézi a Süddeutche Zeitung a müncheni polgármestert, aki valóban szeretné elérni a szövetségi kormánynál, hogy a lengyel-belarusz határon rekedt menekülteket szállítsák közvetlenül a bajor fővárosba.

Eközben a lengyel-belarusz határon továbbra is feszült a helyzet. A menekültek a szabad ég alatt táboroznak a határ mentén, néha megpróbálják áttörni a határra felhúzott kerítést. A menekültek között a belaruszok által kiképzett provokatőrök is lehetnek.

A határon kialakult patthelyzetben már legalább tíz menekült vesztette életét.

Emellett hétfőn a belarusz egyenruhások ismét a határhoz tereltek több száz iraki és afgán menekültet Stanisław Żaryn, a lengyel különleges egységét koordináló miniszter szóvivője szerint.

A Twitterére feltöltött képeken az látszik, hogy a lezárt belarusz-lengyel határátkelő belarusz részén több száz ember várakozik, a szóvivő szerint a zöldhatár helyett most itt próbálnak betörni és bejutni az Európai Unió területére.

A határt jelenleg a lengyel határőrök mellett rendőrök és katonák is őrzik, és helikopterek mellett vízágyukkal várják az illegális határátlépésre készülőket, akik a közeli erdőben lévő táborból érkeznek.

Mint azzal az Azonnali több cikkben is foglalkozott, az Európa utolsó diktátorának tartott Alekszandr Lukasenka hibrid háborút folytat az EU ellen: tömegesen szállít közel-keleti menekülteket az belarusz-litván és a belarusz-lengyel határra.

Előző hétfőn patthelyzet alakult ki a lengyel-belarusz határon, amikor a belarusz fegyveresek által a határkerítésre terelt és azt lebontó menekültek a senkiföldjén rekedtek, mert a lengyel határőrök és katonák nem engedték be őket az országba, a belarusz fegyveresek pedig nem engedték vissza őket. Hogy miért indított hibrid háborút Lukasenka az EU ellen, ebben a cikkünkben magyarázzuk el.

NYITÓKÉP: Ministerstwo Obrony Narodowej / Twitter

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek