A török elnök sem adja könnyen magát.

Rétvári Bence éppen hétfőn ismételte el a parlamentben sokadszor azt a kormányzati állítást, hogy „Magyarország nem engedi, hogy a területén keresztül fegyvert szállítsanak Ukrajnába”.

Az oroszok egyelőre nem reagáltak a lépésre.

Azt mondja, a NATO-nak Oroszország meggyengítése a célja.

A március 31-én megrendezett donorkonferencián megegyeztek az Ukrajnát fegyverrel is támogató országok, hogy nem teljesítik Volodimir Zelenszkij legfontosabb kérését, de tüzérségi lövegeket, lövedékeket és páncélozott járműveket is küldenek Ukrajnába.

Máris diplomáciai csörtét okozott, hogy a bolgár pénzügyminiszter, Aszen Vaszilev bejelentette, nem hosszabbítanak az orosz Gazprommal.

Egyelőre közös nyilatkozat született, de valószínűleg szövetség alakul. Az ország harmadik legnagyobb pártját nem hívták meg.

A magyar miniszterelnök már megint a Türk Tanács találkozóján épített hidakat. Szemben az uniós tárgyalásai előtt, most nem minősíthette partnereit, úgyhogy összeszedtük, melyik nagyformátumú politikusnak milyen kapcsolata van a szabadság- és politikai jogokkal.

Honnan jött és merre tart a Türk Tanács, mit jelent türk véreinknek a magyar Kurultáj, és megéri-e egy lassan mélyülő szervezetben megfigyelővé válni? Minden, amit tudni akartál a Türk Tanácsról és Magyarország részvételéről benne.

Lukasenka szívesen hazaküldené a menekülteket, de szerinte azok nem haza, hanem az EU-ba akarnak menni. Irak mindenesetre megpróbálja hazavinni az állampolgárait, az EU külügyminiszterei pedig a Belarusz elleni szankciók meghosszabbításáról és kibővítéséről tárgyalnak.

Az elfogadás kölcsönös, ez segíti a nemzetközi utazásokat, ám abból kimaradtak a keleti vakcinák, amit mindhárom ország használ. Közben az EU afrikai vakcinagyártása került kritikák alá.

Pár nappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meg fogja-e vétózni a további működését az egyetlen olyan útnak, amelyen keresztül az ENSZ még humanitárius segítséget nyújthat a háborútól sújtott Szíria lakosainak. A határozatot, amelyet végre sikerült elfogadni, azonban Oroszország és az Egyesült Államok eltérően értelmezi.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni a dolog”.

Ki tudja miért, de az évek óta külföldön élő Sedat Peker, a török maffia legmagasabb rangú, körözött keresztapája éppen a hetekben kezdett videósorozatban megvádolni vezető török állami figurákat korrupcióval és gyilkosságban való részvétellel. Mindenki tudja róla, hogy valóban rálátott mindenre, ami a szervezett bűnözés és az állam között történt, mégsem maga a rendszer lehet a célpontja, hanem leginkább Süleyman Soylu török belügyminiszter elit köre. Erdoğan viszont egyelőre Peker ellen ígér bosszút és kiáll Soylu mellett, kérdés, hogy meddig.

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

A feministák szerint Charles Michel ráadásul szánalmasan beleesett a „diktátor” török elnök csapdájába, aki kevesebb széket készített ki a találkozóra. Az ügyet még rendkívüli uniós értekezleten is tárgyalják.

A 2013-as kormányellenes tüntetések ikonikus helyszínét, a Gezi parkot szemelte ki magának a török elnök, elvette azt Isztambul ellenzéki önkormányzatától, és egy vallásos muszlim alapítványnak adta oda. Régebben még oszmán hatású bevásárlóközpontot tervezett a ritka belvárosi zöldpark helyére, most felújíthatja ezt az álmot is.

„Nem akarok beteg lenni, nem szeretem a kórházakat, nincsen szükségem orvosra, hála neked, Tayyip” – éneklik a gyerekek az elnök tiszteletére.

„Jöttek, és szemtelenül beledörgölték a kozmopolita nézeteiket az arcunkba, miközben az azeriek öltek minket. Nem vagyunk elég egzotikusak ahhoz, hogy a nemzetközi baloldal is támogasson minket” – mondja az Azonnalinak Apo Sahagian Izraelben élő örmény zenész, aki a 2020 őszén kirobbant hegyi-karabahi háború során Dél-Örményországban önkénteskedett, de többször járt a konfliktuszónában is.

Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!

Ciprus eddig vétózta a felségvizeire beúszkáló török hajók miatt a Lukasenka-rezsim elleni szankciókat. Kiderül, ki tudja-e engesztelni valamivel a többi 26 EU-tagállam.

Már évek óta úsznak be török hadihajók és fúróhajók görög és ciprusi vizekre, hogy az ottani földgázkészleteket tárják fel. A héten viszont a görög-török konfliktus olyan szinten eszkalálódott, hogy vannak, akik már egy fegyveres konfliktust sem tartanak kizártnak. De mit akar Ankara a görög és ciprusi partoknál, és mi Törökország „kék hazája”, amit magának követel a Földközi-tengeren? Elmagyarázzuk!

Legalább húsz városban tartanak az ellenzéki tüntetések: volt, ahol a rohamrendőrök visszavonultak, volt olyan is, ahol átálltak a tüntetőkhöz. Eközben Lukasenka orosz források szerint Törökországba utazott, Tihanovszkaja biztos a győzelmében.

Többek között erről beszél az Azonnalinak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzője. De mi maradt a törököknél Atatürk örökségéből? Hogyan folytat kulturális térfoglalást az Erdoğan-rezsim? Kinek szól az Hagia Sophia mecsetesítése? És miért érdeke a kormánynak, hogy ez a lehető legtovább maradjon a közbeszédben? Nagyinterjú!

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból. Ez legalábbis a török kormány terve.

A török kormány szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a Twitter „propagandagépezet”.

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Az egyik valaha élt legnagyobb török focista ma Törökország ellenségének számít, pedig maga Recep Tayyip Erdoğan hívta korábban a pártjába. Az Azonnali elmeséli, hová tűnt Hakan Şükür.

A még mindig csak 31 éves focista rövid átmenetben változott a multikulti szimbólumából a multikulti bukásának a szimbólumává. Németországnak való hátat fordításában benne van az erősödő populizmus, a képmutató baloldal, de még a 2015-ös menekültválság hatása is.

A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

Erdoğan vagy Putyin? Oszmán vagy Habsburg elnyomás? Kint voltunk a kurdok melletti tüntetésen, és kiderítettük, miért felelős Orbán Viktor is a kurdok elnyomásáért.

A francia elnök szerint át kell gondolni Európa pozícióit, mert az USA már egy olyan üzleti vállalkozásként tekint a NATO-ra, amire Franciaország nem bólintott rá.

Hogy éli meg Erdoğan aggresszióját a budapesti kurd és török közösség? A török döneresekben dolgozók elmesélték az Azonnalinak, milyen volt üldöztetésben felnőni, és mit szólnak hozzá, hogy új hazájukban Erdoğan szívesen látott vendéggé vált.

Azért nem fiatalosabb a Fidesz, „mert nem vagyunk fiatalok”, a Fidesz csak arra mondta, hogy hazaáruló, „aki tényleg hazaáruló volt”, az okostelefon „egy tömegpusztító fegyver”, a migráció veszélyeinek megértéséhez elég elolvasni az Egri csillagokat, a szellemi szabadság pedig még a 80-as években is nagyobb volt az ELTE-n, mint most – maratoni, háromórás előadást tartott az NKE campusán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mi pedig ott voltunk, hogy minderről tudósítsunk nektek!

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslata a koalíciós partnert is meglepte: a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült az ötletről.