Migránsokkal vív hibrid háborút Lukasenka az EU ellen

Szerző: Illés Gergő
2021.08.05. 18:25

Irakiakat reptet Belaruszba, ahonnan továbbküldi őket Litvánia felé. És bár az EU csütörtökön megnyert egy fontos csatát, fel kell készülni arra, hogy a belarusz diktátor hosszú távon is menedékkérőkkel zsarolja majd Európát.

Migránsokkal vív hibrid háborút Lukasenka az EU ellen

Augusztus 9-én lesz az elcsalt belarusz elnökválasztás egyéves évfordulója. Egy éve a belaruszok lényegében az országot évtizedek óta uraló Aljakszandr Lukasenkáról tartottak „népszavazást”.

A hivatalos eredmények bár Lukasenka négyötödös győzelmét hozták ki – míg a legkomolyabb ellenzéki jelöltnek, Szvjatlana Cihanouszkajának csupán 10 százalékot adtak –, az egyes, kiszivárgott szavazóköri eredmények egészen más képet mutattak. A folytatás ismert:

az interneten terjedő, sorozatos választási csalások és a hivatalos „eredmények” ellen már a választás éjjelén óriási tömegtüntetések indultak,

melyet a Lukasenkához hű karhatalmi szervek először vérbe fojtottak, majd a tömeg méretét látva egy időre hátrahőköltek.

Az ezt követő tüntetéssorozat hozott euforikus pillanatokat – láttunk Lukasenkát kifújoló gyári dolgozókat, háborítatlanul vonuló többszázezres tömeget Minszk utcáin, és röhejbe fulladó titkosszolgálati próbálkozásokat arra, hogy a tüntetéssorozatot a nyugat ármánykodásaként állítsák be.

Tavaly ősz közepére azonban hamar felülkerekedtek a tüntetőkön a rohamrendőrök és a Lukasenka-hű erők, azóta pedig Belarusz már sokkal kevésbé szolgál euforikus hollywoodi forradalmi pillanatokkal, semmint inkább nyomasztó egyéni tragédiákkal.

Gondoljunk csak a Belaruszba akarata ellenére majdnem hazatoloncolt belarusz olimpikonra – aki végül szerencsésen Varsóban kötött ki –, a májusban Minszk felé eltérített Ryanair-gépre, vagy éppen az Ukrajnából belarusz emigránsokat segítő aktivistára, Vitalij Sisovra, akit kedd reggel egy fára felakasztva találtak meg az ukrán hatóságok – bár a körülmények még tisztázatlanok, Sisov barátnője szerint kizárt, hogy párja öngyilkosságot követett volna el.

Sisov esete pedig csak még morbidabbá válik, ha belegondolunk, hogy a belarusz köztévén már „Júdás-érdemrend” néven hónapok óta fut egy olyan műsorblokk, ahol ismert ellenzékiek – Belarusz „árulóinak” – fotói mellé helyeznek akasztófakötelet. A műsor előképe a Nagy Péter cár által kibocsájtott, akasztott embert ábrázoló Júdás-érdemrend, melyet a cár a nagy északi háborúban a cári erők helyett a svédekkel szövetségre lépő Ivan Mazepa kozák hetmannak szánt „ajándékul”.

Itt épp Aljakszandra Heraszimenya világbajnok belarusz úszónőből lett a nép ellensége. A visszavonult úszónő már Litvániában él, és a Lukasenka-rezsim éles kritikusa.

Itt épp Aljakszandra Heraszimenya világbajnok belarusz úszónőből lett a nép ellensége. A visszavonult úszónő már Litvániában él, és a Lukasenka-rezsim éles kritikusa.

Fotó: SZTV / Youtube

Ilyen felfokozott hangulatban pedig már szinte észrevétlenné válik, hogy az elmúlt hetekben

Lukasenka intenzív hibrid háborút visel az Európai Unió, pontosabban annak egyik tagállama, a Lukasenkát legélesebben kritizáló Litvánia ellen.

A belarusz-iraki turizmus furcsa fellendülése

A Ryanair-gép emlékezetes, minszki eltérítése után az Európai Unió kemény, szektorális szankciókat jelentett be Belarusz ellen. A szankciók hírére a belarusz külügy azonban sokatmondóan reagált: felfüggesztették az EU-val kötött, az illegális bevándorlás elleni szerződést, Lukasenka pedig dacosan ki is jelentette:

„Ezelőtt mi állítottuk meg a drogokat és a migránsokat. Most majd maguk fogják megenni, megfogni őket.”

Ezt követően a semmiből Európa felé igyekvő közel-keleti migránsok kezdtek feltűnni a belarusz-litván határon. Vilnius hamar sosem látott illegális migrációs nyomással nézett szembe – Ingrida Šimonytė miniszterelnök beszámolója szerint csütörtökig már 4110 illegális migránst tartóztattak le a határon, míg tavaly egész évben 81-en próbálták meg a határsértést.

Csak szerdán 321 illegális határátlépőt azonosítottak, vagyis egy nap alatt a 2020-as határsértők négyszeresét.

A belarusz-litván út sosem számított a közel-keleti menedékkérők fő tranzitútvonalának Nyugat-Európa felé, az illegális határátlépések megugrása mögötti prózai magyarázat pedig egész egyszerűen az, hogy Lukasenka közel-keleti bevándorlókkal zsarolja Európát.

Menekülttábor Litvániában 2021 júliusában. 

Menekülttábor Litvániában 2021 júliusában. 

Fotó: Gabrielius Landsbergis / Twitter

A bevándorlók jó kétharmada ugyanis Irakból érkezik, Irak nemzeti légitársasága pedig júliusban indította újra a koronavírus miatt ideiglenesen leállított Bagdad-Minszk-járatot. A kapcsolat olyannyira gyümölcsözőnek bizonyult, hogy a legutóbbi időkben már heti négyszer fordultak járatok a két főváros között, sőt, hétfőn Baszra, Szulejmánijja, Erbíl és Nedzsef is feltűnt az Iraqi Airways Minszk felé repülhető kapcsolatainak listáján.

Litvánia hamar kapcsolt:

  • A 679 kilométer hosszú belarusz-litván határszakaszon drótkerítést kezdett emelni. Azt a litván miniszterelnök is elismerte, hogy a kerítést nehéz lesz lenyomni az unió torkán – elvégre is, mikor 2015-ben Magyarország próbálkozott hasonlóval a déli határon, azt Jean-Claude Juncker „rossz üzenetnek” és „nem hosszútávú megoldásnak” nevezte. Nem úgy a litván esetben, mikor Ylva Johansson belbiztonsági uniós biztos jelen helyzetben „jó ötletnek” nevezte a kerítésépítést, persze kifizetni ahogyan a magyar kerítést, úgy ezt sem fogja az unió. A munka még korántsincs készen: jelenleg csak körülbelül 140 kilométeren van kész a határzár.
  • Vilnius és az EU is aktívan tárgyalt az irakiakkal, hogy állítsák le a járatokat. Ebben pedig az unió csütörtökre tudott szemmel látható eredményt elérni, legalább tíz napra, augusztus 15-ig felfüggesztették ugyanis az Iraqi Air Minszkbe tartó járatait. Az irakiakkal július közepe óta folyamatosan tárgyaló Litvánia ezzel leginkább időt nyert, végleges megoldást viszont a kerítés felépüléséig nehéz lesz találni.
  • Kedd óta a litvánok már automatikusan visszapasszolják a határon átkelő migránsokat. Teszik ezt azzal az indoklással, hogy Belarusz – ahonnan a menedékkérők érkeznek – már „biztonságos országnak” számít, így a Minszkbe érkező irakiaknak nem kell Litvániába szökniük, hogy menedékjogot kérjenek. Ezt tetézi, hogy a litván menekülttáborokban egyszerűen elfogyott a hely.

Embertelen diplomáciai pingpong – emberekkel

Úgy tűnhet tehát, hogy az idő nem Lukasenka kezére játszik, aki csak ideig-óráig tudta fegyverként használni a közel-keleti bevándorlókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diktátornak ne lennének még kártyák a kezében.

Az egyiket már ki is játszotta – röviddel a litvánok illegális bevándorlókat visszafordító döntése után bejelentette a lett, litván, lengyel és ukrán határszakaszok teljes lezárását. „A labda az ő térfelükön pattog. De addig a pontig eljutni, hogy embereket öljenek vagy félholtakat dobjanak át a területünkre… nos, lehet őket náciknak, meg mindennek hívni” – mondta a belarusz diktátor.

Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy a belarusz hatóságok szerint a litván oldalról egy súlyos állapotban lévő iraki menedékkérőt fordítottak vissza Belarusz felé, aki „a határőrök karjaiban halt meg”. Litvánia a vádakat provokációnak, Grimm-meséknek nevezte.

A határ lezárása a gyakorlatban annyit jelent, hogy hiába fordítja vissza Litvánia a menedékkérőket, őket – noha van érvényes belarusz vízumuk

– a belarusz határőrök már nem engedik vissza az országba. Ezzel könyörtelen csapdahelyzet jön létre – a litvánok az újonnan érkezőket nem fogadják be, ahogyan Belarusz sem.

Vilnius eközben a belarusz határőröket azzal gyanúsítja, hogy a migránsokat ők viszik ki közvetlenül a határra, majd onnan szélnek eresztik őket Litvánia felé. Bizonyítékul közzé is tettek egy, a Frontex által rögzített videofelvételt, melyen az látható, hogy migránsok egy csoportját kíséri a határra egy, a belarusz határőrség által használt terepjáró.

Ha az iraki út bezárul, majd jönnek máshonnan

Lukasenka kezében van azonban egy még erősebb kártya is – az, hogy nem csak Irakból szeretnének sokan Európába jutni, hanem a világ minden tájáról. Hiába hálálkodik ugyanis egyelőre Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter Iraknak a repülőjáratok felfüggesztéséért, azt a litván kormány is tudja, hogy

Lukasenka bármelyik pillanatban kinézhet egy másik, jobb sorsra érdemes országot, ahonnan többezer Európába tartó menedékkérőt passzolhatna át a litvánoknak.

Miután Belarusz egy sor afrikai országgal és Pakisztánnal is vízumliberalizációba kezdett, fennállhat a veszélye annak is, hogy ezentúl iraki helyett pakisztáni vagy afrikai bevándorlók szivárognak majd Európába Belaruszon keresztül. Landsbergis külügyminiszter szerint a jelenlegi ütem szerint nyár végére akár tízezer illegális határátlépést is regisztrálhatnak, a helyzet pedig súlyosbodhat is, ha a beígért vízumliberalizáció után valóban elindulna egy Iszlámábád-Pakisztán légi kapcsolat.

Vilnius tehát az iraki bevándorlók kérdésében egy csatát ideiglenesen megnyert – de könnyen lehet, hogy fel kell készülni arra, hogy Lukasenka hosszú távon is illegális bevándorlókkal zsarolja majd az Európai Uniót.

BORÍTÓKÉP: Aljakszandr Lukasenka sajtószolgálata

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek