126 milliárd forint értékben építenek a lengyelek falat a lengyel-belarusz határra Lukasenka hibrid háborúja miatt

Ebből az összegből fog jutni arra is, hogy további terepakadályokat, kamerákat és érzékelőket is telepítsenek a határszakaszra, megakadályozandó a Belarusz és Lengyelország között ragadt menedékkérők belépését az országba.

Csütörtökön 274 igennel, 174 nem ellenében megszavazta a lengyel alsóház, a Szejm azt a törvényjavaslatot, ami alapján

Lengyelország 1,6 milliárd zloty, átszámítva 126 milliárd forint értékben fog falat építeni lengyel-belarusz határra.

A lépésre a tavaly elcsalt elnökválasztást követően erőszakkal hatalmon maradó Alekszandr Lukasenka hibrid háborúja miatt van szükség a lengyel értelmezésben: mint arról az Azonnalin is részletesen írtunk, Lukasenka felfüggesztette az Európai Unióval kötött az illegális bevándorlás elleni szerződést, miután az EU újabb szankciókat vetett ki Lukasenka rezsimjére, amiért a belarusz KGB eltérített egy Athén és Vilnius között közlekedő Ryanair-járatot, hogy elfogják a rezsimellenes újságírót, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

Ezt követően engedte rá Belarusz a lengyelekkel és a litvánokkal közös határszakaszra a közel-keleti bevándorlókat, akiket azonban ott nem fogadtak: mind Lengyelországban, mind Lettországban rendkívüli állapotot vezettek be a megjelenő bevándorlók miatt, és katonákat mozgósítottak a határra, hogy így állíthassák meg az illegális határátlépőket. Továbbá a Belarusszal határos EU-s országok (Lengyelország, Litvánia, Lettország) egyöntetűen le is zárták a határaikat Lukasenkáék elől, aki viszont ugyanezt megtette a fenti államokkal szemben, megerősítve a belarusz határvédelmet.

Így került harapófogóba mintegy 50 afgán és iraki bevándorló Belarusz és az EU között: egyik országba sem juthatnak be és vissza, miközben hiányt szenvednek az olyan alapvető szükségletekben is, mint az étel, ital vagy az orvosi ellátás.

Emiatt szót emelt már az Emberi Jogok Bírósága élelmet, vizet, ruházatot, megfelelő orvosi ellátást és lehetőség szerint ideiglenes szálláshelyet követelve a migránsoknak, akik közül augusztus óta öt főt találtak holtan a lezárt határszakaszok mentén – legutóbb éppen csütörtökön egy 24 éves szíriai férfit.

A lengyel-belarusz határ egyébként eddig sem szenvedett hiányt akadályokban: lengyel oldalról már augusztusban felhúztak ott szögesdrótkerítést a migránsok belépésének megakadályozása érdekében. Igaz, a lengyel médiumokat a szeptember elején kihirdetett szükségállapotra hivatkozva az állam nem engedi tudósítani a határszakaszról – ezt több lengyel szerkesztőség is közös levélben törvénytelennek és a sajtószabadság megsértésének minősítette, követelve, hogy engedjék őket a határon végezni a munkájukat.

A Szejm által csütörtökön megszavazott törvény biztosította 126 milliárd forintos keretből egyébként nemcsak arra fog jutni forrás, hogy szögesdrót helyett már egyenesen falat húzzanak fel a lengyel-belarusz határra,

hanem arra is, hogy további terepakadályokat, kamerákat és érzékelőket is telepítsenek a kérdéses szakaszra. A törvény értelmében az államnak joga lesz – megfelelő kompenzáció fejében – kisajátítani a munkálatokhoz szükséges, de magánkézben lévő területeket.

Maga Lukasenka egyébként egy indulatos CNN-interjúban válaszolt arra a vádra, hogy a migránsokat használja fegyverként arra, hogy bosszút álljon az őt és országát érintő EU-s szankciók miatt. Ahogy a belarusz elnök Matthew Chance, a CNN riporterének fogalmazott:

„Bolondnak néz? Csak a gyengéket érdekli a bosszú. Szerénynek tartom magam, de nem gyengének!”

NYITÓKÉP: Lengyel katonák járőröznek a lengyel-belarusz határszakaszon. Lengyelország Nemzetvédelmi Minisztérium / Twitter