Invázió vagy nem? A Nyugat egyelőre rágódik, mit lépjen arra, hogy Putyin katonákat küldött Donbászba

Az EU külügyminiszterei délután döntenek a szankciókrál, a magyar kormány azt mondja, nem fogja elgáncsolni a közös fellépést.

Hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot, majd bejelentette, hogy Oroszország általa békefenntartóknak nevezett katonákat küld a területre. Orosz katonák már hétfő este be is léptek a területre, a Reuters tudósítója orosz tankokat látott Donyeckben, az angol nyelvű orosz állami hírcsatorna, az RT egy videót is közzétett, amin lángoló harci járművek láthatók, ezeket állítólag a Donbászba belépő orosz katonák lőtték ki, a videó pedig az RT állítása szerint az FSZB-től, az orosz belföldi titkosszolgálattól származik.

Miközben tehát orosz katonák léptek a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó területekre,

a Nyugat egyelőre nem alakított ki egységes álláspontot arról, hogy minderre hogyan reagáljon, és egyelőre arról sem, hogy Oroszország lépését minek nevezze.

A Politico a Biden-adminisztráció egy magas rangú tisztviselőjét idézi, aki azt mondta,

az orosz csapatok bevonulása Donbászba önmagában nem jelent új lépést, hiszen Oroszországnak az elmúlt nyolc évben volt ott hadereje,

ezért ő kerülte az invázió kifejezést.

Biden elnök még hétfő este egy rendeletben szabott ki szankciókat a két szakadár köztársaságra, de ezeknek egyébként is alig volt kapcsolatuk az USA-val, valszínűleg nem különösebben fog nekik fájni, ha amerikai cégek nem vihetnek hozzájuk beruházásokat.

A republikánusok ennél komolyabb szankciókat követelnek, szerintük azzal, hogy az oroszok békefenntartóknak nevezett katonái beléptek Ukrajna területére,

elkezdődött az invázió, és a szankciók teljes listáját életbe kell léptetni,

amik többek között „egyszer és midnenkorra véget vetnek” az Északi Áramlat 2 földgázvezetéknek is.

Nem nevezné pusztán inváziónak az orosz lépést Josep Borrell, az EU külügyi képviselőjére sem.

„Nem mondanám, hogy egy teljes értékű invázió, de az orosz csapatok Ukrajna földjén vannak”

– idézi Borrellt a Politico. A lap azt is írja, Borrell kedd délutára rendkívüli tanácskozásra hívta az EU külügyminisztereit Párizsba, hogy az unió közös válaszáról hozzanak döntést. Ezek szankciók lesznek, a mértékükről a tanácskozáson döntenek majd,

Borrell biztos benne, hogy egyhangú döntés születik majd.

Az uniós közös fellépést rendre gáncsoló magyar kormány egyelőre olyan jelzéseket küld, hogy ezúttal nem lesznek kerékkötők (igaz, csak a nem kötelező érvényű nyilatkozatokat vétózzák meg, az összes Oroszország, illetve Belarusz elleni szakciót megszavazták eddig): Orbán Viktor Facebook-oldalán még hétfőn este megjelent egy poszt, miszerint egyeztetett az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről.

„Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak”

– fogalmaz a rövid közleményben a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az egyeztetések folyamatosak.

Szijjártó Péter külügyminiszter is arról posztolt kedd reggel, hogy „a tegnap esti fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése és folyamatos az egyeztetés a lehetséges lépésekről.

Magyarország ebben a kérdésben soha sem törte meg az uniós egységet.

Mindezzel párhuzamosan a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk”.

A miniszter nem pontosította, mi lenne az „ez a kérdés”, amiben Magyarország „soha sem törte meg az uniós egységet”, mindenesetre ezt eddig Ukrajnával kapcsolatban is rendszeresen megtette.

De mi is történt február 21-én? Összefoglaltuk!

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-i televíziós beszéde közben, ahol bejelentette, Oroszország de jure elismeri a két szakadár államot. FOTÓ: Kreml