Oroszország kész megvédeni Belaruszt az EU-s szankcióktól

2021.05.31. 17:23

Az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködéssel foglalkozó főigazgatója szerint a nyugat elhamarkodott kijelentéseket tett a gépeltérítés és Prasztaszevics elrablása kapcsán.

Oroszország kész megvédeni Belaruszt az EU-s szankcióktól

„Úgy gondolom, hogy meg fogjuk védeni a szövetségesünket, Belaruszt. Amit a nyugat művel Belarusz ellen, az abszolút negatív érzelmeket okoz, mivel

először meg kellene vizsgálni, hogy mi történt, és csak utána kéne kigondolni, hogy mit reagáljanak rá, hogy ne tegyenek elhamarkodott kijelentéseket”

– így kommentálta a belebegtetett EU-s szankciókat, illetve a kialakult diplomáciai bonyodalmakat Dmitrij Biricseveszki, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködési főosztálynak igazgatója.

A belarusz hatóságok még május 23-án térítettek el egy Athén és Vilnius között közlekedő járatot, hogy őrizetbe vegyék a belarusz Nexta nevű médium alapítóját, Raman Prasztaszevicset és orosz barátnőjét, Szofja Szapegát.

A gépnek hivatalosan azért kellett kényszerleszállást végrehajtania Minszkben, mert a belarusz hatóságok szerint a Hamasz bombákat helyezett el a gépen, azonban miután a több órán át tartó vizsgálat után nem találtak rajta bombát, a Ryanair repülőgépe továbbhaladhatott Vilniusba – csak éppen Raman Prasztaszevics és barátnője nélkül.

A gépeltérítését mind a 27 EU-tagállam elítélte, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács május 24-én megállapodott abban, hogy újabb szankciókat fog kivetni Belaruszra a gépeltérítés miatt, aminek kialakítását a szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsra bízza.

Gazdaságilag megrendülhet Belarusz a szankcióktól

Ugyan még a szankciókat nem fogadták el, azonban a Tanács az ET felszólítására vélhetően az alábbi szankciókról fog határozni:

+ Személyek és entitások elleni szankciók – ide tartozik például a fegyverembargó, különböző személyek kitiltása az EU-ból, illetve természetes és jogi személyek vagyonának a befagyasztása. Az EU itt már meglévő kereteket, akár az ún. Magnyitszkij-törvényt is alkalmazhatná.

+ Célzott gazdasági szankciók – ehhez viszont új kereteket kellene alkotnia az EU-nak, illetve gondosan odafigyelnie, hogy csak olyan gazdasági szankciókat vessen ki, ami a rezsimet érintik kényesen, míg a belarusz állampolgárokat nem. Ehhez az EU-nak új keretrendszert kellene kidolgoznia,  hiszen az eddigi szankciós politikán ezek kívül estek. A német külügyminiszter, Heiko Maas például a Belarusz számára igencsak fontos kálium- és foszfátipart sújtaná szankciókkal.

+ Repülési tilalom Belarusz felett, illetve a Belaruszban regisztrált gépek nem léphetnek be az EU légterébe. Ez egyrészt a belarusz gazdaságot is rosszul érinti, hiszen a légtérhasználati díjaktól, illetve a tranzitutazásoktól így elbúcsúzhat a rezsim, emellett megnehezíti a belarusz emberek életét is.

A BELARUSZ LÉGTERET MÁR ÍGY IS ELKERÜLIK AZ EURÓPAI GÉPEK, PEDIG A SZANKCIÓK MÉG NEM LÉPTEK ÉLETBE. AZ EURÓPAI TANÁCS ELNÖKE, A BELGA CHARLES MICHEL MÁR ÍGY IS ELDICSEKEDETT MÁJUS 25-ÉN AZ EREDMÉNYEKKEL. FOTÓ: CHARLES MICHEL / TWITTER

Mint korábban elemzésünkben írtuk:

ha az EU szeretné, akár kétvállra is fektethetné a belarusz gazdaságot, és ezzel Lukasenka rezsimjét is,

ugyanakkor ez kétélű fegyver: az esetleges szigorú gazdasági szankciókkal az EU Belaruszt végleg Oroszországhoz lökheti, ezenkívül e szankciók egy része már nemcsak a rezsimet, hanem a belarusz állampolgárokat is érintheti, ami miatt nemcsak geopolitikai, hanem morális okok is felmerülhetnek a nagyon szigorú szankciók ellen.

Az orosz külügyminisztérium most ezeket a belebegtetett szankciókat bírálta, de Biricseveszki azt is hozzátette, hogy

Moszkva védelmezni és segíteni fogja Belaruszt, hogyha az EU újabb szankciókat vezetne be.

Moszkva egyébként a 2020. augusztusi elnökválasztások óta folyamatosan védelmezi Belaruszt. Miután a posztszovjet államot 26 éve vasmarokkal irányító Aljekszandr Lukasenka elcsalta az elnökválasztást, óriási tüntetéshullám indult el országszerte, követelve egy új, ezúttal fair és tiszta választás lebonyolítását.

Lukasenka sokáig úgy tűnt, hogy békülékeny hangvétellel hajlandó demokratizálni az országot, azonban azóta inkább a hatalmának bebiztosításán dolgozik. A rezsimtől független, azt kritizáló médiumokat vagy betiltják, vagy pedig folyamatosan vegzálják: a Nextát még 2020 októberében próbálták betiltani, míg a legnagyobb független internetes portál, a Tut.by szerkesztőségén idén május 18-án ütöttek rajta, amiért a hatóságok szerint a kiadó nem fizet adót, Prasztaszevics letartóztatása után pedig Lukasenka törvényben engedélyezte az internet azonnali korlátozását.

Újabb orosz pénz érkezik Minszkbe

Míg korábban Lukasenka nyugat és kelet között folytatott hintapolitikát hol az egyik, hol a másik félnek engedve, az augusztusi választás óta a rezsim külpolitikája szinte csak Oroszországra számíthat.

LUKASENKA ÉS PUTYIN HAJÓKÁZIK MÁJUS 29-ÉN A HIVATALOS TALÁLKOZÓJUK UTÁN EGY NAPPAL. FOTÓ: KREML

A választások után Moszkva ígéretet tett, hogy ha Belaruszt egy esetleges katonai támadás érné, Lukasenka segítségére sietnek, de a választások után egy hónappal egy egymilliárd dolláros (közel 284,9 milliárd forintos) orosz kölcsönről is megegyezett Lukasenka és Putyin. 

Ezt a hitelt végül 2020 végén kezdték el folyósítani, és eddig csak a felét kapták meg, azonban még június végéig megkapják a másik felét is.

A május 28-i találkozón ezenkívül a felek beszéltek arról is, hogyan lehetne szorosabbá fűzni a belarusz-orosz gazdasági kapcsolatokat: az EU-s légtérzár miatt kényes helyzetbe került belarusz állami légitársaság, a Belavia újabb járatokat indítana Oroszországba, illetve ismét felmerült az Unióállam kérdése (Szojuznoje Goszudarsztva, tehát szó szerinti fordításban Szövetségi Állam), aminek a megalakításáról még 1996-ban állapodtak meg a felek. Ez elméletben csak egy szorosabb gazdasági együttműködésként indult, azonban az 1996-os megállapodás további lépcsőfokokat határoz meg a gazdasági mellett a politikai integrációra is.

Ugyanakkor az integráció kérdésében nincs lefektetve pontos menetrend, de mint azt Aleszija Rudnyik, belarusz politilógus az Azonnalinak elmondta: Oroszországnak nem is érdeke, hogy egy föderális államot hozzon létre Belarusszal. Putyin érdeke leginkább az, hogy szorosabb kapcsolatot tartson fent a két ország között.

Ugyanígy látja Rácz András, külpolitikai elemző is. Rácz az Azonnali podcastjában, a Helyzetben arról is beszélt, hogy Oroszország érdeke, hogy a NATO és Oroszország között Belarusz egy pufferállamként működjön, és a politikai és gazdasági válságban lévő Belaruszt csak Oroszország húzhatja ki a bajból.

Miért Belarusz, és nem Fehéroroszország? Ezért. Mi történt Belaruszban tavaly nyár óta? Összefoglaltuk. Mi történik, ha az EU most nem csap oda keményen Belarusznak? Szakértővel kibeszéltük.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljekszandr Lukasenka belarusz elnök a május 28-i találkozójukon. FORRÁS: Kreml

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek