Belarusz kommandós alakulatok képezhetik ki a lengyel-belarusz határon balhézók egy részét

Úgy néznek ki, mint a sima bevándorlók, de a feladatuk a minél durvább provokációk végrehajtása lehet a lengyel határőrség ellen. Fokozódik a helyzet a bialowezai erdőben.

Az ottani háborúk iraki és afgán veteránjait képzik ki a belarusz belügyi erők, hogy a jelenleg a lengyel határon kialakított krízis alatt provokációkat hajtsanak végre,

értesült az EUObserver hírportál helyi forrásokból. Az újságot minderről Pavel Latuska, Lukasenka volt párizsi nagykövete informálta őket a belarusz kormányban fenntartott bizalmas kapcsolatai révén.

Feketeöves bajkeverők

Latuska arról beszélt, a végső cél az, hogy ezeket a speciális képzésben részesített és katonai tapasztalattal rendelkező férfiakat zavarkeltés céljából átcsempésszék az EU területére is. A francia nagyköveti cím előtt Latuska a rezsim kulturális minisztere is volt és varsói nagykövetként is szolgált, a 2020-as belarusz elnökválasztás után hagyta el megbízatását és fordult szembe Lukasenkával. Ezt követően Varsóba szökött át a megtorlás elől.

A volt nagykövet arra figyelmeztetett, a helyzet emiatt különösen veszélyes, a belarusz elnök célja ugyanis, hogy a szankciós rezsimből úgy törjön ki, hogy helyi konfliktust kezdeményez a határon, amit a világ felé megpróbál „humanitárius krízisként” eladni, amiért kizárólag Európa felel.

Thousands of refugees, asylum seekers have been left stranded in dire conditions at the Belarus-Poland border as many face gruelling conditions from low temperatures overnight and a lack of food and medical attention pic.twitter.com/xlzw5Na3Ct

— TRT World (@trtworld) November 12, 2021

Latuska arról is beszélt, hogy az afgán és iraki háborús veteránokat ehhez speciálisan értő kommandósok válogatták ki július és szeptember között, az afgánok pedig – noha hasonlíthatnak a határra terelt sima bevándorlókra, valójában Tádzsikisztánból érkezhettek.

Azóta pedig egy Opsza falu közelében lévő bázison az Oszam – azaz a Belarusz Állami Határbizottság Speciális Aktív Műveletek alosztálya – képzi ki őket, a speciális erők a hírhedt Marjina Horka brigádja segítségével. A brigád még a szovjet időkben szerzett magának kétes hírnevet, amikor az afganisztáni, 1979-es megszállás után ott voltak aktívak.

Latuska szerint a „munkát” az orosz katonai hírszerzés, a GRU tanácsadói is segítik.

A volt diplomata figyelmeztetett, noha csak pár tucat ilyen, speciálisan kiképzett emberről lehet szó, szerinte ezek viszont „fegyveres akciókra készülnek” a lengyelek ellen.

Értesüléseihez a ma már Lukasenka-ellenes belarusz aktivista Latuska hozzátette, sem konkrét bizonyítékokkal, sem dokumentumokkal nem tud szolgálni hozzájuk,

mert elmondása szerint a titkos minszki kapcsolatai már ezen információk átadásával is „az életüket kockáztatják”. 

A new aerial video shows the updated situation at the Poland-Belarus border near Kuznica. Migrants' tents insulated with trees, formations of Polish military police and a Polish soldiers’ dugout with a flag (to celebrate the Independence Day perhaps?) pic.twitter.com/vZOtU9RG9V

— Tadeusz Giczan (@TadeuszGiczan) November 12, 2021

Az EUObserver megkérdezte az értesülésekről a minszki külügyminisztériumot is, azonban semmiféle választ nem kaptak tőlük.

Aljakszandr Lukasenka eközben úgy nyilatkozott, a határon rostokoló emberek szerinte „nem akarnak elmenni” sátortáboraikból és mindenáron az EU-ba akarnak jutni.

Irak és az iraki kurd kormány is segítséget ajánlott a krízis megoldásához

Miközben a nemzetközi sajtó a lengyel-belarusz és a lengyel-litván határra figyel, közel-keleti újságírók a most két tűz közé került bevándorlók egyik fő kiindulási pontján, Iraki Kurdisztánban is riportot készítettek a helyzetről.

Az Agence France Presse helyi tudósítójának egy iraki kurdisztáni, erbili taxisofőr például azt mondta,

a helyzet annyira kilátástalan Irakban, hogy őt még az erőszak kockázata és a halálos veszély sem zavarja, el kíván jutni Németországba.

Azt már nem volt hajlandó elárulni, hogy mindezt Belaruszon keresztül teszi-e majd meg.

„Három testvérem van, mindegyik diplomás, de egyikük sem kap munkát, mert nem valamelyik helyi párt tagjai”

– mondta el, utalva ezzel a Barzani-rezsim alatti helyzetre, aminél szerinte minden jobb.

Noha sok légitársaság az EU szankciós fenyegetése után megszüntette járatait Bagdad, Isztambul, illetve Minszk között, illetve Törökországban ezekre a járatokra már tilos iraki, jemeni és afgán állampolgárokat felvenni,

még így is számos repülő indul útnak azokkal az emberekkel akik az immár olcsóbb, körülbelül 3-4000 amerikai dollárba kerülő belarusz turistavízummal és repülőjeggyel felvértezve próbálnak az EU-ba jutni.

A helyzetre már reagált a bagdadi központi kormány is. Musztafa al-Kádzimi iraki miniszterelnök bejelentette, összesen 200 000 dollárt szánnak arra, hogy Minszkből repülővel hozzák vissza azokat az irakiakat hazájukba, akiket erre rá tudnak bírni.

Eközben Necsirván Barzani, a kurdisuztáni régió miniszterelnökének kormánya pedig bejelentette, új programot indítanak, hogy az ifjúság körében óriási munkanélküliséget mérsékeljék és őket helyben jobb lehetőségekhez juttassák.

NYITÓKÉP: Bevándorlók várakoznak Minszk központjában azokra a buszokra, amik a belarusz-lengyel határra szállítják majd őket. Ezrével érkeznek repülővel Irakból és Törökországból is. FOTÓ: Will Vernon / Twitter