Lukasenka azzal fenyegetőzik, hogy az uniós áruk nem haladhatnak át Belaruszon

A belarusz diktátor így vágna vissza az Európai Uniónak a belebegtetett szankciókért.

Még május 24-én döntött úgy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, hogy újabb szankciókat vetnek ki Belaruszra, amiért egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot a belarusz diktátor, Aljekszandr Lukasenka parancsára eltérítettek a belarusz hatóságok, hogy őrizetbe vehessék a rezsimellenes bloggert, Raman Prataszevicset és barátnőjét.

Az Európai Tanács május 24-én arra kérte a tagállami szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsát, hogy dolgozzák ki a szankciókat, amiből június 4-én már meg is hozták az elsőt, ami alapján kitiltották a belarusz repülőket az Európai Unió tagállamainak légteréből, majd június 24-én már gazdasági szankciókat is kivetettek az Európa utolsó diktatúrájának tartott Belaruszra.

Belarusz ellencsapásra készül

A hírnek nyilvánvalóan nem örült a Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító Lukasenka, ugyanakkor, hogy erőt mutasson, a diktátor ellenszankciókat tervez bevezetni az EU egészére: egyrészt Litvánia szerint Lukasenka célja, hogy közel-keleti bevándorlókkal árassza el Európát (az ügyről bővebben itt írtunk), másrészt július 6-án Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy

Belaruszban betiltják az uniós termékek Belaruszon keresztüli tranzitját, ami miatt így a kereskedőknek más útvonalon kellene eljuttatni az elsősorban Oroszországba és Kínába tartó rakományaikat.

„Először: egy lépést sem tehetnek a belarusz piacon. Másodszor: egy lépést sem tehetnek Belaruszon keresztül” – fenyegetőzött Lukasenka egy belarusz kormányülésen a Reuters információ szerint.

„Ugyanezt kell megcsinálni a németekkel. Hadd szállítsák termékeiket Kínába és Oroszországba Finnországon keresztül! Vagy Ukrajnán át” – véli Lukasenka, ugyanakkor arról már nem beszélt, hogy miért pont a németeket akarná büntetni, illetve az egész unióra vonatkoznának-e a belebegtetett tiltások.

A belarusz miniszterelnök, Roman Golovcsenko azonban már kicsit bővebben beszélt a lehetséges ellenszankciókról. A belarusz állami hírügynökségnek elküldött közleményében úgy fogalmazott, hogy

az elsőszámú céljuk, hogy a belarusz cégek és iparágak ne érezzék meg az EU-s szankciókat,

és ugyan nem akarnak kereskedelmi háborúba kezdeni az EU-val, de nem félnek határozott lépéseket meghozni, ha a Belaruszra nehezedő nyomás továbbra sem csökken. Emellett Golovcsenko nyugalomra intve a belaruszokat elmondta, hogy szerinte a belarusz állampolgárok semmit sem vesznek majd észre ezekből – bár arról, hogy ezt miként érnék el, nem beszélt. 

Emellett a belarusz miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy nyugaton a „józan ész érvényesül”, és megszűnik a szerintük nyomásgyakorlásra használt uniós szankciópolitika. A belarusz miniszterelnök azt is elmondta, hogy

Belarusz nyitott a párbeszédre, hogy megvitassák az összes problémát, azonban csak abban az esetben, ha egyenlő félként tárgyalnak, és az EU nem diktátumot erőltetne Belaruszra.

Azonban ez a feltétel nem valószínű, hogy teljesülni fog, ugyanis az EU-nak adekvát választ kellett adnia a belarusz gépeltérítésre.

Az uniós szankciók megroppanthatják Belaruszt

Az Európai Unió már régóta szankciókat vetett ki Belaruszra, amiért a Lukasenka egy elnyomó, erőszakos rezsimet épített ki 26 éves elnöksége alatt. A sokáig nyugat és Oroszország között hintapolitikát folytató diktátor a 2010-es évek második részében közeledett a nyugati országokhoz, azonban a 2020 augusztusi elcsalt elnökválasztás miatt Lukasenka külpolitikailag elszigetelődött, és már csak Oroszországra számíthat, ugyanis a nyugati államok az elcsalt elnökválasztás, illetve az azután kirobbant tüntetések miatt a nyugati országok Lukasenka kihívóját, Szvjetlana Cihanouszkaját támogatták.

Lukasenka parancsára a belarusz hatóságok 2021. május 23-án eltérítettek a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, hogy elfogják a rezsimellenes Nexta alapítóját és újságíróját, Raman Prataszevicset. Mivel a Ryanair ír fapados légitársaság, és két EU- és NATO-tagállam fővárosa között közlekedő járatot parancsolt le Lukasenka, ezért a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács újabb szankciók kidolgozására kérte fel az Európai Unió Tanácsát még május 24-én:

• célzott gazdasági szankciók, melyek tartalmára az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen tesz majd javaslatot;
• személyek és entitások elleni szankciók életbeléptetése a gépeltérítés felelősei ellen;
• a belarusz légtérhasználat tiltására való felszólítás az EU-ban bejegyzett légitársaságok számára;
• illetve az uniós légtérhasználat és repülőtérhasználat tiltása a Belaruszban bejegyzett légitársaságok számára.

A Tanács már ezekben a szankciókban meg is állapodott, és mint azt Rácz András, Belarusz- és Oroszország-szakértő az Azonnalinak elmondta:

a légtérhasználat tiltása kvázi a Belarusz állami légitársaság, a Belavia csődjét fogja jelenteni, és a gazdasági szankciókkal nehéz helyzetbe hozhatja Lukasenka diktatúráját.

Ezért nem véletlen, hogy Lukasenka május 28-án Szocsiban orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal részben arról tárgyalt, hogy miként lehetne megmenteni a belarusz légitársaságot, és ennek eredményeképp megállapodtak, hogy a későbbiekben több orosz városba lesz közvetlen repülőjárat Minszkből.

Oroszország ezenkívül május 31-én jelezte, hogy a belebegtetett uniós gazdasági szankcióktól kész megvédeni Belaruszt,

és szerintük az EU elhamarkodott döntést hoz az újabb szankciók kivetésével. Ugyanezt az ígéretüket június 10-én is megismételték.

Arról, hogy az EU mennyire adekvát választ adott a gépeltérítésre, az erről szóló elemzésünkben bővebben írtunk, míg arról, hogy ez mennyire roppanthatja meg Lukasenka rezsimjét, Rácz András Belarusz- és Oroszország-szakértővel az Azonnali podcastjában, a Helyzetben beszélgettünk.

NYITÓKÉP: BPT / Twitter