Lukasenka akkor hajlandó előrehozott elnökválasztást tartani, ha az USA is így tesz

Azonban Lukasenka elmondta, hogy Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal szerinte visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Annak ellenére, hogy az elcsalt elnökválasztás után a Belaruszt immáron 27. éve vasmarokkal irányító Aljekszandr Lukasenka békülékeny hangvételben elmondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben új elnökválasztást tartanak, már másképp látja Belarusz vezetője. 

Míg korábban ezt az új alkotmány elfogadásához kötötte, immáron hallani sem akar róla, csak egy feltétellel:

„Ezt hivatalosan is kijelentem, benne vagyok a választásban, amit követelnek. Túl leszek rajta, annak ellenére, hogy mi függetlenek és szuverének vagyunk. Amint az Egyesült Államok előrehozott elnökválasztást hirdet, ugyanazon a napon Belaruszban is választásokat fogunk tartani” – mondta Lukasenka, aki ezután azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy ott elcsalták a novemberi elnökválasztást.

„Megtörölték a lábukat az akkor hivatalban lévő elnökön, akit még mindig nem engedtek vissza a Twitterre, ahonnan már régóta ki van tiltva. Mégis miféle szólásszabadság ez?” – teszi fel a kérdést Lukasenka, aki emellett úgy véli, hogy a Donald Trumpra leadott levélszavazatokat egyszerűen érvénytelenítették.

Azonban nemcsak az elnökválasztás, hanem a Kapitólium ostroma, illetve a rendőri brutalitás miatt is kritizálta az Egyesült Államokat. „Miért lőtték le a nőt? Mennyi embert öltek már meg [az amerikai rendőrök]?” – teszi fel a kérdést, majd ezután érvelésének csúcspontjaként eljut oda, hogy

„Nem azt akarom mondani, hogy az Egyesült Államokban a rendőrök helytelenül jártak el az amerikai demokráciának a fellegvára, a Parlament (sic!) védelménél. De akkor miért mondják azt, hogy mi helytelenül cselekedtünk, amikor a hazánk védtük? És ezek után még azt követelik, hogy tartsunk előrehozott választásokat!” – érvelt Lukasenka, majd hozzátette:

Lukasenka emellett az Európai Unióról is értekezett: szerinte az Európai Unió kettős mércével ítéli meg a Belaruszban, illetve az Egyesült Államokban történteket – azaz véleménye szerint az elcsalt amerikai választásokat, illetve a túlzott rendőri erőszakot a Kapitólium ostrománál –, és az EU az egyesült államokbeli eseményekről már nem hajlandó véleményt nyilvánítani, „mert nekik is (az EU-nak – szerk.) csontvázak vannak a szekrényükben”. (Valójában az EU vezetői a Kapitólium ostromára is reagáltak.)

Ezenkívül Lukasenka azt is elmagyarázta, hogy Belaruszban miért nem lehet levélben szavazni:

amivel „nem csak belénk törölték volna a lábukat, de el is pusztítottak volna minket” – zárta gondolatait Belarusz elnöke.

Lukasenka azután értekezett az amerikai demokrácia állapotáról, illetve az amerikai politikai életről, miután korábbi kihívója, a választás után másnap Litvániába száműzött

A kongresszusi meghallgatásán online résztvevő korábbi elnökjelölt ezenkívül felszólította az Egyesült Államokat, hogy Európai Unióval közösen mediátorként segítsék a belarusz ellenzék és a rezsim kommunikációját, illetve a szankciók mellett segítsék az ellenzéki belarusz civilszervezeteket is – ahogy Cihanouszkaja szerint az Európai Unió is teszi.

Belaruszban még akkor alakult ki politikai válság, amikor az augusztus 9-i elnökválasztásoknak hirtelen tétje lett. Míg a választások előtt pár hónappal lefutott mérkőzésnek tűnt, azonban később két, a rezsimhez hű politikus is bejelentette indulását, de végül a választási hatóság különböző okokra hivatkozva eltiltotta őket az indulástól.

Ekkor került képbe Szvjatlana Cihanouszkaja, aki csak azért indult el az elnökválasztáson, hogy a valódi elnöki ambíciókkal bíró férjét, az azóta is börtönben lévő Szjarhej Cihanouvszkijt bizonyos mentelmi jogok illessék meg, ugyanis kampányfőnökének férjét jelölte ki. Miután a rezsim nem engedte indulni a két legerősebb jelöltet, a két kampány beállt Cihanouszkaja mögé, akinek sikerült Belarusz történetének legnagyobb ellenzéki tüntetését, közel 65 ezer embert az utcára szólítania egy kampányeseménye alatt.

A választásokat azonban csalással a Belaruszt 27. éve vasmarokkal irányító Lukasenka nyerte, aki ugyan egy időben békülékenyebb hangot ütött meg, de egy pillanatra sem kívánt lemondani hatalmáról. Belarusz jelenlegi helyzetéről ebben a cikkben írtunk részletesebben.

NYITÓKÉP: Aljekszandr Lukasenka az augusztus 16-i tüntetésen, Minszkben. Forrás: Tut.by