+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. december 18. péntek, 11:49
A pohár a magyar és lengyel vétó melletti kiállás és az állami hírügynökség forrásainak megvonása miatt telhetett be. A koalíció többi tagja a járvány miatt felelőtlennek tartja a nyugdíjasokat, a baloldali ellenzék üdvözli a döntést.

Kilép a Janez Janša miniszterelnök vezette négypárti szlovén kormánykoalícióból a Nyugdíjaspárt (DeSUS), miután a párt legfőbb döntéshozó testülete megszavazta a pártelnök Karl Erjavec erről szóló indítványát – számol be róla a Slovenia Times.

 

A szlovén törvényhozás 90 fős, ebben 46 szavazat szükséges a többséghez. A kormánypártoknak eddig 48 képviselője volt, a DeSUS ebbe ötöt adott:

 

oda tehát többség a Nyugdíjaspárt kiválásával, ha a képviselők tartják magukat a pártvezetés határozatához.

 

Nem biztos azonban, hogy mindenki így tesz: Erjavec egyik leghangosabb párton belüli kritikusának, Robert Polnarnak a pártból történő kizárásáról ugyanis a koalícióból való kilépéssel együtt döntöttek a DeSUS-nál.

 

„A koalíciós megállapodással kapcsolatban nincsenek jelentős gondjaink, sokkal inkább azokkal az ügyekkel, amelyek nem ehhez kapcsolódnak. Különösen az ideológiai kérdésekkel és a médiába történő beavatkozással” – mondta Erjavec, aki ezután világosan jelezte: kihez szeretné, ha közelebb kerülne Szlovénia, és kihez nem.

 

„Nagy nyomás nehezedik minden fontos társadalmi rendszerre. Nem akarjuk, hogy Szlovénia »orbanizálódjon«, és nem akarunk autokratikus berendezkedést” – fogalmazott.

 

Ezután a pártelnök azt hangsúlyozta, hogy Szlovéniának vissza kellene térnie a franciák és németek által kijelölt útra, hogy az EU „magországaihoz” tartozhasson.

 

ERJAVEC MINISZTERELNÖKKÉNT IS EL TUDJA MAGÁT KÉPZELNI FOTÓ: KARL ERJAVEC / FB 

 

Habár a DeSUS kilép a koalícióból, a párt két miniszterét nem hívja vissza: így a mezőgazdaságért felelős Jože Podgoršek és az egészségügyi miniszter Tomaž Gantar sorsáról Janez Janša miniszterelnök fog dönteni.

 

Erjavec indítványát a DeSUS 47 döntéshozója közül 37-en támogatták, míg a pártelnök kijelölt miniszterelnöki ambícióit 40-en.

 

De miért „orbanizálódik” Szlovénia?

 

Erjavec megjegyzései Szlovénia „orbanizálódásáról” csak azért meglepőek, mert

 

Janša korábban sem rejtette véka alá, hogy jó kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnökkel, sőt, előszeretettel alkalmazott Magyarországon a Fidesz által bejáratott módszereket.

 

A szlovén kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az azt vezető miniszterelnök – az egyébként 2013-ban korrupció miatt két év börtönre ítélt – Janša már régóta élvezi Orbán Viktor támogatását. A 2018-as szlovéniai választás előtt Orbán Viktor személyesen is kampányolt az SDS mellett, de a Fidesz a pénzt sem sajnálta szövetségese támogatására.

 

A Fideszhez közel álló üzleti körök balkáni médiaterjeszkedéséről az Azonnali is beszámolt. Egy szlovén tényfeltáró lap szerint 2018 augusztusában például négymillió eurónyi összeg jutott ilyen célokra, ebből másfél millió maradt Szlovéniában, a többi pedig Észak-Macedóniába ment tovább.

 

Janša emellett a magyar kormánypárti médiához hasonló propagandát épített fel magának, és a Fidesz témáit is örömmel honosította:

 

így jelent meg Szlovéniában a sorosozás és a migránsozás is.

 

Mindez azonban 2018-ban nem segítette győzelemhez Janšát. 2020 januárjában viszont összeomlott a balliberális kormánykoalíció, és bár eleinte az előrehozott választás tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek, végül az SDS-szel a Nyugdíjaspárt és a jobboldali-liberális Új Szlovénia (NSi) is megegyezett, így kormányt tudtak alakítani.

 

Ez a koalíció azonban még a baloldalinál is hamarabb bomlik: alig tíz hónapot bírtak ki egymással.

 

Az utolsó csepp

 

Janša miniszterelnökként is hűséges maradt magyar szövetségeséhez: a magyar és a lengyel kormány által belengetett EU-s költségvetési vétó ügyében is Orbán Viktornak adott igazat – bár addig már nem ment el, hogy csatlakozzon a fenyegetőzéshez. Mindenesetre a kormánykoalícióban nem örültek a baráti gesztusnak. A balkáni fideszes médiaterjeszkedést pedig az EP-ben védte az SDS.

 

Orbánhoz hasonlóan Janša inkább Donald Trump újraválasztásának örült volna novemberben: olyannyira, hogy elhamarkodottan gratulált is a republikánus elnöknek az újraválasztásához.

 

Janša az MTVA és az MTI működését is megirigyelte, és a szlovén hírügynökségre is rátette volna a kezét. Mikor ez nem sikerült neki, bejelentette: a kormány inkább nem ad több pénzt a finanszírozására

 

– mindez novemberben történt, és úgy tűnik, a korábbi ügyekkel együtt ez már sok volt a Nyugdíjaspártnak.

 

 

Bizalmi szavazás jöhet a kormányról

 

A miniszterelnök és a megmaradt koalíciós partnerei egyaránt azt hangsúlyozzák: a járványhelyzetben stabil kormányra van szükség. Janša a Facebook-oldalán jelezte, hogy nehéz is olyan párttal együtt dolgozni, amely saját elképzeléseihez sem tartja magát – utalva ezzel a Nyugdíjaspárt két miniszterének helyzetére, akiknek egyébként pártjuk alapokmánya szerint most le kellene mondania, és nem a miniszterelnökre hagyni a döntést.

 

Težko je sodelovati z nekom, ki se niti lastnega statuta ne drži. Lep primer (ne)vladavine prava in pravil. Kadri...

Gepostet von Janez Janša am Donnerstag, 17. Dezember 2020

 

A miniszterelnök szerint kormánybuktatás helyett most mindenkinek a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére kellene koncentrálnia. Erjavec egyébként az egészségügyi miniszter sorsáról szóló döntést éppen a járványhelyzetre hivatkozva hagyja Janšára.

 

Egy másik koalíciós partnerpárt, az NSi elnöke, Matej Tonin viszont nem aggódik: szerinte a kormánynak még így is 47 képviselője és „stabil” többsége van.

 

A baloldali ellenzéki pártok, amelyek az általuk Alkotmányos Koalíciónak (KUL) nevezett szövetségbe tömörültek, üdvözlik a DeSUS döntését. A szociáldemokrata SD-t vezető Tanja Fajon a szlovén sajtónak azt mondta: „Tisztában vagyok vele, hogy a DeSUS-nak nehéz döntést kellett meghoznia, de a párt bizonyította, hogy az értékeit többre tartja, mint a politikai számításokat”.

 

A KUL négy pártja várhatóan még idén benyújt egy bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amelyet abszolút többséggel kell elfogadnia a parlamentnek, hogy megbukjon a Janša vezette koalíció.

 

Ha úgy alakul, a következő miniszterelnököt akár a DeSUS is adhatja:

 

Erjavec ugyanis bejelentkezett a pozícióra.

 

 

NYITÓKÉP: Karl Erjavec a Nyugdíjaspárt támogatóival 2019-ben FOTÓ: Karl Erjavec / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás