Sikerülhet-e szlovén wannabe Orbánnak megtartania a hatalmát?

2022.04.23. 08:20

Parlamenti választásokkal rajtol a választási szuperév Szlovéniában, ahol a legnagyobb kérdés, hogy sikerülhet-e leváltani a kritikusai szerint orbáni rendszert építő Janez Janšát. De miért gondolják, hogy orbáni rezsimet épít Janša? Van-e esély leváltani Janšát? Egyáltalán ki jöhetne szóba?

Sikerülhet-e szlovén wannabe Orbánnak megtartania a hatalmát?

Április 24-én tartanak parlamenti választásokat Szlovéniában, ahol a legnagyobb kérdés, hogy a legutóbbi választás után kisebbségben maradó, ám a hatalomba hatalmas szerencsével visszatérő Janez Janšának sikerül-e megtartania kormányfői székét. Ráadásul a mostani választás azért is kulcsfontosságú,

mert idén még önkormányzati és elnökválasztást is tartanak délnyugati szomszédunkban, 

a győzteshez való húzás miatt pedig a parlamenti választás könnyen befolyásolhatja, ki örül majd a többi választás végén is.

Bukottnak hitt korrupt politikusból miniszterelnök

Mint ismert, legutóbb 2018-ban tartottak parlamenti választást  délnyugati szomszédunknál, ahol ugyan a legtöbb szavazatot a Janša által vezetett Szlovén Demokrata Párt (SDS) szerezte meg, ám az arányos választási rendszerben ez nem volt elég a kormányalakításhoz, koalíciós potenciálja pedig nem igazán volt a már akkor is orbanizációval vádolt Janšának. Azonban a korábbi balközép pártoknak sem lett meg a többségük, így az egykori humorista, liberális Marjan Šarec alakíthatott kisebbségi kormányt más liberális pártokkal, a szocdemekkel, illetve a szélsőbaloldali Levica külső segítségével.

Amilyen lendülettel érkezett meg a szlovén nagypolitikába Marjan Šarec, olyan hamar távozott is onnan. Már az is sikernek számítana, ha pártja, a Šarec listája bejutna a parlamentbe.

Amilyen lendülettel érkezett meg a szlovén nagypolitikába Marjan Šarec, olyan hamar távozott is onnan. Már az is sikernek számítana, ha pártja, a Šarec listája bejutna a parlamentbe.

Fotó: Európai Unió / Európai Tanács

Azonban ez a projekt sem tartott túl sokáig: 2020 elején szétesett a kormánykoalíció, amiért egy egészségbiztosítással kapcsolatos törvényt nem tudott átvinni a ljubljanai parlamenten Šarec. A kormányfő inkább bejelentette lemondását, részben azon nem titkolt szándékkal, hogy az akkor már 25 százalékra mért Šarec listája (LMŠ) nevű párt az előrehozott választásokon megduplázza mandátumainak a számát. Ám Šarec két szék közül a padlón találta magát,

ugyanis a politikai hullának hitt Janšának végül sikerült összehoznia egy kormánytöbbséget a nyugdíjaspárttal (DeSUS), a jobbliberális Új Szlovéniával (NSi), illetve a Šarec-kormányban résztvevő Modern Centrum Pártjával (SMC).

Ennek oka az volt, hogy Šarecen kívül senki sem volt érdekelt az előrehozott választásban: az ötpárti koalícióból több pártot – például az SMC-t is – a négyszázalékos parlamenti küszöb köré mérték,

ezért nekik alapvetően az volt a céljuk, hogy valahogy túléljenek a 2022-es választásokig, addig hátha sikerül feltornázniuk a támogatottságukat.

Saját magát lábon lövő baloldal, orbanizálódó jobboldal 

A börtönviselt Janez Janšát már a 2018-as választások előtt is orbanizációval vádolták. Egyrészt a Fideszhez közeli üzleti körök pénzt, paripát és fegyvert is adtak a kezébe, amikor a magyar mintát exportálva próbálták kialakítani Jansának a kedvező médiakörnyezetet: felturbózták a korábbi SDS-közeli hetilapját, Janšáék kaptak bulvárlapot és egy hírtelevíziót is, emellett az SDS választási kampányának középpontjában az itthon már ismerős Soros György és a migráció állt.

Miután Šarec lábon lőtte magát, Janša kormányon a kritikusai szerint a tipikus jobboldali-populista playbookot vette elő: például a közmédiát kormánypropagandává akarta alakítani, az ottaniak azonban ellenkeztek, ezért a kormány sokáig visszatartotta a közmédia költségvetésé. Emellett Janša egyre hangosabban és erőszakosan támadta a szabad médiát, ami miatt az Európai Parlament szokásos éves lengyel és magyar sajtószabadságról szóló vitáján legutóbb Szlovénia is szóba került.

Nyomást helyezett aztán az igazságszolgáltatásra alkalmas, ám engedelmes és tapasztalatlan kinevezettekkel, valamint

az adófizetői pénzeket egy új gazdasági elit létrehozására kívánta felhasználni,

ezen gazdasági és társadalmi elitet pedig csak személyes kritériumok alapján válogatta ki Janša.

Szlovén választási kampányok még április elején.

Szlovén választási kampányok még április elején.

Fotó: Slowiki / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)

Azonban mivel Janša egy vékony parlamenti többséggel rendelkező négypárti koalíciós kormány vezetőjeként kívánt ezen útra lépni, ezért eleve kevesebb volt a mozgástere, ráadásul

2021 decemberében az opportunista nyugdíjaspárt, a DeSUS kilépett a kormányból, mert attól tartottak, Janša vezetésével Szlovénia „orbanizálódik”.

Részben emiatt az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal próbálta elmozdítani Janšát a hatalomból, hivatalosan azzal vádolták a jobboldali-populista kormányfőt, hogy a vezetésével Szlovénia autoriter fordulatot vett, és nem veszi figyelembe az olyan alkotmányban rögzített elveket, mint a hatalommegosztást, a sajtószabadságot vagy az emberi jogokat.

Azonban mivel az immáron DeSUS-szal kiegészített ellenzéknek nem volt meg a buktatáshoz szükséges többség a 90 fős parlamentben – csak 42 szavazata volt, ráadásul a DeSUS nem minden képviselője akarta megbuktatni Janšát –, így a kezdeményezés elbukott.

Egyébként nem csak a szlovén pártok gondolják úgy, hogy Janša egy autoriter úton indult el: az amerikai Freedom House nemrég azt állapította meg éves jelentésében, hogy

2021-ben Szlovéniában jobban esett vissza a demokrácia, mint bármilyen más országban,

bár még mindig a konszolidált demokráciák közé sorolják.

Janša, hogy nemzetközi és hazai hírnevén javítson, az utóbbi időben olykor-olykor látványosan kilépett abból a szerepből, ahová ellenfelei és kritikusai teszik, miszerint Orbán Viktor leghűségesebb szövetségese, és a magyar miniszterelnök kitartott keze az EU-ban.

Több esetben is ellenkezően viselkedett, mint a magyar kormányfő, például amikor Peking ellen többször is felszólalt, ráadásul látványosan közeledni kezdett a vitatott hovatartozású Tajvan felé, vagy hogy Ukrajnát jóval látványosabban támogatja, mint magyar kollégája: a szlovénok állítólag még tankot is adnak majd Zelenszkijnek. Emellett Janša március 15-én lengyel és cseh kollégáival együtt ellátogatott az akkor még bőven ostromlott Kijevbe is. Otthon azzal próbálta javítani a róla kialakult képet, hogy

a választás előtt egy héttel olyan szórólapokat kezdtek el osztani, ahol az EU, illetve uniós tagállamok vezetői pozitív véleményt fogalmaznak meg róla.

Janez Janša szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes és Petr Fiala cseh miniszterelnök Kijevben még 2022. március 15-én.

Janez Janša szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes és Petr Fiala cseh miniszterelnök Kijevben még 2022. március 15-én.

Fotó: Janez Janša / Facebook

A választás előtti legutolsó televíziós vitán pedig leginkább kormányának sikereit sorolta, miközben a köztévén közvetített vitában a műsorvezető legnagyobb kihívóját, Robert Golobot támadta állítólagos kétes pénzügyei miatt.

Részben a moderálás, részben pedig amiatt, hogy számukra kevés idő jutott, a legtöbb ellenzéki párt elnöke egyszerűen csak kivonult a vita közepén,

egyikük ráadásul még el is esett, miközben a pódiumról lelépett.

A szlovénok csalódtak a politikában

A szlovén politikára – részben az arányos választási rendszer miatt – jellemző, hogy időközönként lecserélődnek a pártok, és helyettük új szereplők jelennek meg. Ez nincs idén másképp sem, hiszen

a választás egyik esélyese a mindössze tavaly májusban alapított Szabadság Mozgalom (Svoboda!),

amit a legutóbbi közvélemény-kutatások fej-fej mellett mérnek Janša SDS-ével – előbbit 21,1, utóbbit 21,7 százalékpontra mérik, miközben például a 2018-as választás után kormányt alakító Šarec pártját – ugyan hibahatáron belül, de – a bejutási küszöb alá, 3,7 százalékpontra mérik. 

A Robert Golob által vezetett Svoboda! alapvetően egy liberális-zöld párt, kampányukban leginkább a klímaválságot és a demokrácia helyzetét hangsúlyozták, de megreformálnák az egészségügyet és az oktatást is.

Robert Golob 1999-ben még államtitkár volt a gazdasági minisztériumban, 2011 és 2014 között a Pozitív Szlovénia nevű baloldali-zöld párt alelnöke volt, majd Alenka Bratušek pártjában politizált. Hosszú kihagyás után csak idén januárban tért vissza a politikába, jelenleg neki van a legnagyobb esélye leváltani Janšát.

Robert Golob 1999-ben még államtitkár volt a gazdasági minisztériumban, 2011 és 2014 között a Pozitív Szlovénia nevű baloldali-zöld párt alelnöke volt, majd Alenka Bratušek pártjában politizált. Hosszú kihagyás után csak idén januárban tért vissza a politikába, jelenleg neki van a legnagyobb esélye leváltani Janšát.

Fotó: Gibanje Svoboda / Facebook

Rajtuk kívül még a Tanja Fajon vezette Szociáldemokratákat, a kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi), és néhány közvélemény-kutatás a radbalos Levicát méri a négyszázalékos küszöb fölé.

Így nagy valószínűséggel nyugdíjba vonulhat az előző ciklusban bejutott nyugdíjaspárt, a DeSUS – ami egyébként eddig 1996 óta minden kormánynak a tagja volt –, nem jut be a parlamentbe az ezúttal más pártokkal pártszövetségben induló SMC, a Šarec listája, illetve az euroszkeptikus-szélsőjobboldali Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is parlamenten kívüli párttá válik,

Ugyanakkor a legtöbb közvélemény-kutatásban viszonylag magas azok száma, akik vagy nem tudják, kire szavazzanak, vagy egyszerűen nem akarnak elmenni választani.

A ljubljanai székhelyű Közel-Kelet és Balkán Tanulmányok Nemzetközi Intézete elemzése szerint Szlovénia 1991-ben kiharcolt függetlensége óta a legnagyobb kihívással szembesül a szlovén demokrácia, mivel a Svoboda és az SDS között annyira kiélezett a harc, hogy a kisebb pártoknak szinte esélyük sincs a bekerülésre. Az írásban úgy fogalmaznak,

a Janša-kormánynak sikerült a szlovén politikai kultúrát a legalacsonyabbra süllyeszteni,

és attól tartanak, Janša nem is fogja elfogadni a választás eredményeit, amennyiben veszít.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Janez Janša szlovén kormányfő még 2018-ban az SDS kampánygyűlésén. FOTÓ: SDS / Facebook

KAMPÁNYOS KÉP FORRÁSA: Slowwiki / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek