+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 26. szerda, 10:50
A balliberális szlovén kormánykoalíció januári összeomlása után még az előrehozott választások kiírása tűnt a legvalószínűbbnek. Egészen eddig: Orbán legközelebbi szlovén szövetségesével, Janez Janšával nemcsak a helyi nyugdíjaspárt, de a szlovén Bajnai is lepaktált. Mutatjuk, mi történik Ljubljanában!

Mindeddig nagyon valószínűtlennek látszott, mégis visszatérhet a hatalomba Orbán Viktor legkedvesebb szlovén barátja, Janez Janša: a jobbpopulista Szlovén Demokrata Párt (SDS) ugyanis

 

a többpárti balliberális kormány koalíciójának felbomlása, majd bukása után tudott annyi képviselőt maga mellé csábítani, hogy meglegyen a kormányalakításhoz szükséges többsége

 

minderről a szlovén Svet24 hírportál írt kedden este.

 

Eddig esélye sem volt, most mégis megint itt van

 

A Marjan Šarec vezette balliberális ötpárti koalíció még január végén bukott meg Ljubljanában egy egészségbiztosítással kapcsolatos törvény miatt. Miután a kulcsfontosságú törvényt Šarec a parlamenten nem tudta átverni, bejelentette lemondását, és arra szólította fel a parlamentet: írjanak ki előrehozott választásokat, mivel a jelenlegi koalícióval nem voltak teljesíthetők az emberek elvárásai.

 

A koalícióban Šarec pártja mellett részt vettek a szocdemek, Miro Cerar technokrata-liberális miniszterelnök Modern Centrum Pártja (SMC), Alenka Bratušek pártja, valamint a szocdem-opportunista Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS).

 

A parlamenten kívül, a közvélemény-kutatásokban ugyanakkor olyan helyzet állt elő, hogy miközben Šarec pártja megduplázta támogatottságát, a többiek összeestek: Cerar SMC-je például 3-4 százalékon áll csak, de a bejutási küszöbön egyensúlyoz a nyugdíjaspárt is. Így

 

több egykori koalíciós partner hirtelen ellenérdekelté vált az előrehozott választásokban,

 

számukra inkább az lett volna a kifizetődő, ha a parlament kihúzza a menetrend szerint 2022-ben tartandó választásokig, ellenkező esetben könnyen kieshettek volna.

 

Eközben a parlamenti patkó másik oldalán ugrásra készen várt az Orbán Viktorral a végsőkig szimpatizáló, emiatt szinte komplett kampányát lemásoló Janez Janša és az SDS. Janšáék egészen eddig abban az érdekes helyzetben voltak, hogy hiába volt az SDS-é messze a legnagyobb parlamenti frakció, a baloldal és a liberálisok rendre összeálltak ellenük, hogy nehogy a szélsőségesnek tartott és a baloldal dominálta szlovén médiakörnyezetben elég ellenségesen kezelt Janša kaparintsa meg a kormányrudat.

 

Inkább Janša, mint egy új választás?

 

Ez a rendszer egészen eddig működött, a kormány összeomlása ugyanakkor újraosztotta a lapokat: egy új választás esetén Janša és Šarec fej-fej mellett hajthatnának az első helyért, míg a többi párt tíz százalék alatt nézhetné őket. Ilyen helyzetben tehát a választásban ellenérdekelt pártok inkább összeállnak Janšával, mintsem, hogy rábólintsanak egy új választásra.

 

Így történt, hogy az SDS-szel a parlamentben nemcsak a jobbliberális Új Szlovénia (NSi) állt össze, hanem az opportunista nyugdíjaspárt DeSUS,

 

valamint a leginkább és legegyszerűbben a szlovén Bajnai Gordonként jellemezhető technokrata Miro Cerar pártja, az SMC is.

 

A kilencvenfős szlovén parlamentben a többséghez 46 fő szükséges, így a 26 fős Janša-frakció mellett az SMC 10, az NSi 7, a DeSUS pedig 5 képviselőt tesz a többséghez, ezzel pedig már kijön az új kormány többsége. Ha mind az SDS, mind a három további párt támogatja Janša miniszterelnökségét, Borut Pahor államfő várhatóan szerdán találkozik is a leendő miniszterelnökkel. Ha viszont ez nem történik meg, Pahor arról tájékoztatja majd a parlamentet, hogy nem jelöl ki miniszterelnök-jelöltet, ez pedig várhatóan előrehozott választásokat jelenthet.

 

Persze a leggyengébb láncszem a koalícióban nyilván a Cerar-féle SMC lehetne, az exminiszterelnök Šarec pedig dolgozik is rajta, hogy szétbontsa az új koalíció többségét. Úgy tudni, egyes SMC-s politikusokat Šarec pártja megkeresett azzal, hogy ha a kormány ellen szavaznak, akkor a választások alkalmával majd befutó listás helyet kapnak.

 

Beérik Orbán szlovén terve

 

Ha viszont összejön a koalíció, immár harmadjára is Janez Janša lesz Szlovénia miniszterelnöke: a politikus 2004 és 2008, valamint 2012 és 2013 között vezette már az országot, de korrupciós ügyek miatt börtönben is ült már fél évet. Igaz, az eredetileg kétéves letöltendőt nem töltötte ki, mert az alkotmánybíróság szerint jogellenes volt a börtönbüntetés kiszabása.

 

HOL VANNAK NAGYOBB BIZTONSÁGBAN AZ EURÓPAIAK? HÁT PERSZE, HOGY BUDAPESTEN, NEM PÁRIZSBAN, ÁLLÍTJA EGY SDS-HIRDETÉS 2018-BÓL.

 

Mindenesetre egy Janša-miniszterelnökség a lehető legjobb forgatókönyv az ő hatalomra kerülésén már több éve munkálkodó Orbán Viktor számára. A 2018-as szlovén választások idején délnyugati szomszédunk volt ugyanis annak a kísérleti nyula, hogy az orbánizmus exportálható-e külföldre is: és bár eleinte úgy tűnt, a projekt bebukott, lehet, hogy mégis érdemes volt kivárni, míg a balos és liberális pártok leszalámizzák egymást, és nem marad más Janšán kívül.

 

Ahogyan arról az Azonnali is részletesen írt, Fideszhez köthető üzleti körök ugyanis aktív médiaterjeszkedésbe kezdtek Szlovéniában. Leginkább a Nova24 tévé feletti hatalomátvételt vállalják fel,

 

a televízióban ugyanis egy Londonban, Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított cég, a magát visegrádi hírügynökségnek nevező V4NA pénze is benne van,

 

amelynek igazgatóságában Schatz Péter is ott ül. A tévén felül a fideszesek besegítettek még a Demokracija című SDS-közeli hetilap megújításába, de a legnagyobb innováció talán a Ripost mintájára elkészített, Škandal24 néven futó janšaista bulvárlap.

 

Több szlovén értelmiségi emiatt tart is a Janša-kormánytól, mondván, hogy az ex- és (várhatóan) leendő miniszterelnök orbanizálná az országot, leépítené a jogállamot, felszámolná a független médiát és ezzel Szlovénia Magyarországgal kerülne egy szégyenpadba az EU-n belül. Ám hiába írtak alá csomóan egy Janša-ellenes nyílt levelet egy hete, úgy tűnik: újra jöhet a szlovén Orbán.

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor Janšával 2017-ben / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás