+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 21. csütörtök, 07:25
Janez Janšának Orbánék hiába hoztak létre médiabirodalmat és hiába tolt Janša is Soros-ellenes hazugságkampányt, a Fidesz szlovéniai szövetségese zuhanórepülésben van. Miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

Amint arról az Azonnali is beszámolt: Szlovénia lett volna az orbánizmus exportjának tesztországa.

 

A Fideszhez köthető üzleti körök a magyar modellt akarták a délnyugati szomszédunknál meghonosítani: pártmédia és idegenellenes plakátok.

 

A Janez Janša, egykori kommunista újságíró vezette Demokrata Párt (SDS) volt kiszemelve: felturbózták az unalmas hetilapját, kapott bulvárnapilapot és hírtelevíziót, valamint sorosozós és menekültezős plakátokat és szövegeket. Hogy ami Magyarországon mint szellemi fekete lyukban működik, Szlovéniában nem kell a többségnek, kiderült a tavaly nyári választásokon is.

 

Hiába futott be akkor még elsőnek – bár a szavazatok egynegyedét se megszerezve – az SDS, többséget a Janša-ellenes erők kapták. Marjan Šarec egykori komikus liberális pártja három másik liberális párttal és a szocdemekkel – valamint a szélsőbal külső támogatásával – alakított kormányt a ljubljanai (laibachi) parlamentben.

 

Janša abban bízott: a kormány túlságosan instabil lesz, elvégre a legfőbb összekötő erő a tőle való félelem. És azt gondolta: ha a pártmédiájában kellőképpen nyomatja a menekültellenességet, akkor orbáni sikereket érhet el.

 

Azonban ennek teljes ellentéte történt: Orbán börtönviselt szlovén szövetségese szabadesésben zuhan a közvélemény-kutatásokban, miközben

 

a liberális kormánypárt kevesebb mint egy év alatt megháromszorozta a népszerűségét.

 

Már egy korábbi felmérés is egyértelműen mutatta ezt a tendenciát, ott Janša már a harmadik helyre szorult vissza a szocdemek mögött.

 

Most egy újabb felmérés mutatta, hogy nem egyetlen intézet félreméréséről volt szó.

 

Ha most vasárnap lennének a választások Szlovéniában, a liberális Marjan Šarec kormánypártja ezen új felmérés szerint már negyvenegy százalékot kapna. Csak januárhoz képest ez tizenhat százalékpontos népszerűség-növekedés.

 

Janša pártja tizenöt százalékkal – azaz huszonhat százalékponttal lemaradva a legnagyobb kormánypárt mögött – áll a második helyen.

 

A harmadikak a szocdemek, akik majdnem beérték Janša pártját.

 

A FRISS SZÁMOK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Vissza a liberális 90-es évekbe

 

Šarec növekedésének egyik oka, hogy a többi liberális párt – azaz Miro Cerar és Alenka Bratušek volt kormányfők törpepártjai – összeesett, gyakorlatilag a szlovén balliberális szavazóréteg, amely délnyugati szomszédunknál minden választáson többségben volt, Marjan Šarec mögött állt össze.

 

Šarecnek eleve az a célja, hogy Cerar és Bratušek csatlakozzék hozzá, ezzel egy majdnem ötven százalékos nagy liberális erő jönne létre. Gyakorlatilag a posztkommunista, mára már megszűnt Liberális-Demokrata Párt (LDS) – a sikeres szlovén rendszerváltás letéteményesének – 90-es évekbeli hegemóniáját tudná ezzel Šarec visszaállítani. Kulturális értelemben a ljubljanai (laibachi) és tengermelléki baloldali és liberális értelmiség hegemóniája eleve nem is szűnt meg soha.

 

Šarec sikerét azonban nem csak a meglévő kulturális háttér magyarázza, hanem kormányának alapvetően sikeres és viták nélküli működése. Eközben az SDS folyamatosan radikalizálódik, az orbáni hangnem pedig nem működik a szlovénoknál. Ennek az is az oka, hogy délnyugati szomszédunknál van azoknak is alternatívájuk, akik ugyan nem balliberálisok, de Janšával se értenek egyet: a vidéki-katolikus Néppárt (SLS) és a mérsékelt konzervatív Új Szlovénia (NSi) szólítja meg az SDS-szel kritikus jobboldaliakat.

 

De miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás