+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. június 4. hétfő, 14:15
Orbán Viktorból mégsem lett sikeres magyar exporttermék, amolyan új puskásöcsi vagy rökkmarika. A Fidesz szlovéniai piacfoglalása elég kudarcosra sikerült, csak a szavazók negyede akar úgy élni, mint a magyarok. Mi várható most Szlovéniában? És mi következik az eredményből a magyarok számára?

Most vasárnap Szlovénia választott: a szavazók 25 százaléka szavazott a Fidesz által támogatott és Habony Árpád által pénzelt Szlovén Demokrata Pártra (SDS). Az SDS-szel szemben álló erők többséget szereztek, egy tisztán jobboldali kormánynak semmi esélye nincs a ljubljanai parlamentben.

 

A pártok erősorrendje alapvetően a várható eredmények szerint alakult: a korrupcióellenes Marjan Šarac Listája 13 százalékot, a szocdemek (SD), a balliberális Modern Közép (SMC) és a radikálbalosok (Levica) egyaránt 9 százalék felett kaptak valamivel. (Tamás Gáspár Miklós kedvenc pártja, a Levica amúgy első lett Ljubljana belvárosi részeiben és Koperben. A szlovén főváros mellett a szlovén tengermellék hagyományosan vörös.)

 

Az EU-párti, jobbközép Új Szlovénia (NSi) 7 százalékot, az opportunista Nyugdíjaspárt kevesebb, mint öt százalékot hozott. Meglepetésre megugrotta a 4 százalékos küszöböt a balliberális volt kormányfő, Alenka Bratušek pártja (SAB) és a fasisztoid-putyinista-antikatolikus Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is. A katolikus Néppárt (SLS) viszont végül idén se tudott bejutni a parlamentbe, ezzel a legrégebbi szlovén párt sorsa eléggé megpecsételődött.

 

Nehézkes koalíciós tárgyalások várhatóak Ljubljanában – de Budapestről nézve (átvitt értelemben, mert konkrétan éppen Fiuméből nézem) a szlovén pluralizmus és várható elhúzódó koalíciós tárgyalások irigylésre méltóak.

 

Janša terve, miszerint a jobboldali pártokkal alkot kormányt, elbukott: egyrészről az egyik szövetségese, az SLS be se jutott a ljubljanai parlamentbe, másrészről a jobboldal a 90 fős parlamentben összesen csak 36 képviselővel rendelkezik. Megbukott persze a jelenlegi balliberális kormánykoalíció is: az ő pártjaik csupán 25 mandátummal rendelkeznek.

 

Az új kormány tehát tényleg új lesz – és újszerű is, ugyanis vélhetően meg kell haladnia a bal-jobb-megosztottságot.

 

Amennyiben Janšának nem sikerül kormányt összehoznia, akkor vélhetően Marjan Šarac, azaz a második helyezett próbálkozhat. Egy felettébb színes és ezért ingatag koalíciót ő össze tudna hozni például a szocdemekkel, Miro Cerar bukott kormányfő balliberálisaival, a kereszténydemokratákkal, a nyugdíjasokkal és Alenka Bratušek liberálisaival, ráadásul a két kisebbségi (olasz és magyar) képviselő is mellé állna. Zágrábban is egy hasonlóan színes koalíció van hatalmon. Bizonyos kérdésekben akár a szélsőbaloldali Levica külső támogatására is számíthatna egy ilyen kormány – főleg azért, mert Janšát éppen a levicások vetik meg leginkább.

 

Jože P. Damijan politikai elemző a ljubljanai Delo napilapnak azonban azt nyilatkozta, hogy Janšát nem lehet teljesen leírni, mert neki ma nagyobb lenne a mozgástere. Noha a centrum és a baloldal együtt képes lenne Janšával szemben biztos többséget alkotni – a pártok közötti különbségek áthidalására nem feltétlenül lehet elég a Janša elleni gyűlölet. Akár valamelyik centrum vagy balközép párt – például a kereszténydemokraták vagy éppen Miro Cerar Modern Közép Pártja – beállhat végül Janša mögé, ha megfelelő posztokat kínálnak nekik.

 

Ezért hangsúlyozta a második helyre befutott Marja Šarac már a választások estéjén, hogy ő csak akkor fog tudni egy Janša-ellenes kormányt alakítani, „ha mindenki tartja a szavát“, azaz tényleg – amint ígérték – nem csábulnak el Janša esetleg kecsegtető ajánlataira.

 

Mindazonáltal még ha végül Janšának sikerülne is kormányt alakítania, azt csak olyan pártokkal tudná megtenni – legyenek ezek akár a kereszténydemokraták vagy a liberálisok vagy a nyugdíjasok –, akik bizonyosan gátjai lesznek bármiféle orbanizációnak.

 

Azaz Janša ugyan győzött és akár még kormányfő is lehet – de Orbán Viktor és Habony Árpád egyértelműen elvesztette a szlovén választásokat.

 

Kell-e a ebből valamint tanulniuk a magyaroknak, már ha a magyar miniszterelnök ennyire bele akart avatkozni az ottani ügyekbe?

 

1. Orbán Viktor jól érez történelmi folyamatokat összeurópai szinten, de ő maga ugyanolyan külső, mesterkélt beavatkozást jelent számos ország számára, mint amit ő Magyarországon elutasítani szokott. Orbán miatt szavaztak végül sokan Janša ellen. Elég volt Magyarország felé mutatni, hogy sokan megértsék: mivé ne akarjanak válni. Ahogy például Szlovákiában is hiába tölti a pénzt Orbán a szerencsétlen Magyar Közösség Pártjába, ott se kellenek az istennek se a helyi bábjai.

 

2. Szlovéniában van erős kritikus közvélemény, amely nem indexes stílusban rötyörészik, hanem tud még elemezni, és nem érzi posztmodernnek attól magát, ha semmit se vesz komolyan. Magyarországon az eltűnt Népszabadság vagy Magyar Nemzet nem ütötte meg a Delo, a Večer vagy a Dnevnik napilapok szintjét. De talán igény se volt rá – és akkor pedig népkarakterológiai okokat kéne most itt felsorolni.

 

3. A balliberalizmushoz Szlovéniában továbbra is sok pozitívum kapcsolódik, és a balliberális tábor képes ma is mobilizálni. Lehet kritizálni a posztjugoszlavista elit kulturális és politikai hegemóniáját – de tény: nekik köszönhetően nem lépett Szlovénia a többi exjugoszláv köztársaság nacionalista útjára. Magyarországon ezzel szemben mára az SZDSZ öröksége lett egyfajta közös nemzeti utálat tágya, holott a velünk élő és immáron kormányon lévő MIÉP sokkal veszélyesebb és roncsolóbb. Szlovéniában az értelmiségi mainstream és a társadalmi közép még mindig egy MIÉP-től tartana jobban.

 

4. Szlovéniában arányos választási rendszer van, amely nem tesz lehetővé olyan torzulásokat, mint a 2012 előtti és utáni magyar választójog. Ha Szlovéniában is a mandátumok többségét egyéni körzetben, egy fordulóban osztanák ki, Janez Janša pártja akár egyedül is parlamenti többséget szerezhetett volna, elvégre – Ljubljana és a tengermellék kivételével – gyakorlatilag minden városban első helyre futott be.

 

De Szlovéniában bölcsebbek voltak a rendszerváltók, és olyan választójogot alkottak, amely pluralizmust és nem gyors kormányalakítást garantál elsősorban. Egyetlen ország sem ment még abban tönkre, hogy nem volt kormánya.

 

5. Szlovéniában – a posztszocialisa térségben egyedüliként – van egy erős baloldali protestmozgalom és balpopulista párt, amely az elégedetlenséget, EU-kritikát konstruktív, antinacionalista irányba tudja terelni.

 

Hogy melyik szlovén párt mit akar, itt foglaltuk össze röviden.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás