Orbán elvesztette a szlovén választást

Techet Péter

Szerző:
Techet Péter

2018.06.04. 14:15

Orbán Viktorból mégsem lett sikeres magyar exporttermék, amolyan új puskásöcsi vagy rökkmarika. A Fidesz szlovéniai piacfoglalása elég kudarcosra sikerült, csak a szavazók negyede akar úgy élni, mint a magyarok. Mi várható most Szlovéniában? És mi következik az eredményből a magyarok számára?

Most vasárnap Szlovénia választott: a szavazók 25 százaléka szavazott a Fidesz által támogatott és Habony Árpád által pénzelt Szlovén Demokrata Pártra (SDS). Az SDS-szel szemben álló erők többséget szereztek, egy tisztán jobboldali kormánynak semmi esélye nincs a ljubljanai parlamentben.

A pártok erősorrendje alapvetően a várható eredmények szerint alakult: a korrupcióellenes Marjan Šarac Listája 13 százalékot, a szocdemek (SD), a balliberális Modern Közép (SMC) és a radikálbalosok (Levica) egyaránt 9 százalék felett kaptak valamivel. (Tamás Gáspár Miklós kedvenc pártja, a Levica amúgy első lett Ljubljana belvárosi részeiben és Koperben. A szlovén főváros mellett a szlovén tengermellék hagyományosan vörös.)

Az EU-párti, jobbközép Új Szlovénia (NSi) 7 százalékot, az opportunista Nyugdíjaspárt kevesebb, mint öt százalékot hozott. Meglepetésre megugrotta a 4 százalékos küszöböt a balliberális volt kormányfő, Alenka Bratušek pártja (SAB) és a fasisztoid-putyinista-antikatolikus Szlovén Nemzeti Párt (SNS) is. A katolikus Néppárt (SLS) viszont végül idén se tudott bejutni a parlamentbe, ezzel a legrégebbi szlovén párt sorsa eléggé megpecsételődött.

Nehézkes koalíciós tárgyalások várhatóak Ljubljanában – de Budapestről nézve (átvitt értelemben, mert konkrétan éppen Fiuméből nézem) a szlovén pluralizmus és várható elhúzódó koalíciós tárgyalások irigylésre méltóak.

Janša terve, miszerint a jobboldali pártokkal alkot kormányt, elbukott: egyrészről az egyik szövetségese, az SLS be se jutott a ljubljanai parlamentbe, másrészről a jobboldal a 90 fős parlamentben összesen csak 36 képviselővel rendelkezik. Megbukott persze a jelenlegi balliberális kormánykoalíció is: az ő pártjaik csupán 25 mandátummal rendelkeznek.

Az új kormány tehát tényleg új lesz – és újszerű is, ugyanis vélhetően meg kell haladnia a bal-jobb-megosztottságot.

Amennyiben Janšának nem sikerül kormányt összehoznia, akkor vélhetően Marjan Šarac, azaz a második helyezett próbálkozhat. Egy felettébb színes és ezért ingatag koalíciót ő össze tudna hozni például a szocdemekkel, Miro Cerar bukott kormányfő balliberálisaival, a kereszténydemokratákkal, a nyugdíjasokkal és Alenka Bratušek liberálisaival, ráadásul a két kisebbségi (olasz és magyar) képviselő is mellé állna. Zágrábban is egy hasonlóan színes koalíció van hatalmon. Bizonyos kérdésekben akár a szélsőbaloldali Levica külső támogatására is számíthatna egy ilyen kormány – főleg azért, mert Janšát éppen a levicások vetik meg leginkább.

Jože P. Damijan politikai elemző a ljubljanai Delo napilapnak azonban azt nyilatkozta, hogy Janšát nem lehet teljesen leírni, mert neki ma nagyobb lenne a mozgástere. Noha a centrum és a baloldal együtt képes lenne Janšával szemben biztos többséget alkotni – a pártok közötti különbségek áthidalására nem feltétlenül lehet elég a Janša elleni gyűlölet. Akár valamelyik centrum vagy balközép párt – például a kereszténydemokraták vagy éppen Miro Cerar Modern Közép Pártja – beállhat végül Janša mögé, ha megfelelő posztokat kínálnak nekik.

Ezért hangsúlyozta a második helyre befutott Marja Šarac már a választások estéjén, hogy ő csak akkor fog tudni egy Janša-ellenes kormányt alakítani, „ha mindenki tartja a szavát“, azaz tényleg – amint ígérték – nem csábulnak el Janša esetleg kecsegtető ajánlataira.

Mindazonáltal még ha végül Janšának sikerülne is kormányt alakítania, azt csak olyan pártokkal tudná megtenni – legyenek ezek akár a kereszténydemokraták vagy a liberálisok vagy a nyugdíjasok –, akik bizonyosan gátjai lesznek bármiféle orbanizációnak.

Azaz Janša ugyan győzött és akár még kormányfő is lehet – de Orbán Viktor és Habony Árpád egyértelműen elvesztette a szlovén választásokat.

Kell-e a ebből valamint tanulniuk a magyaroknak, már ha a magyar miniszterelnök ennyire bele akart avatkozni az ottani ügyekbe?

1. Orbán Viktor jól érez történelmi folyamatokat összeurópai szinten, de ő maga ugyanolyan külső, mesterkélt beavatkozást jelent számos ország számára, mint amit ő Magyarországon elutasítani szokott. Orbán miatt szavaztak végül sokan Janša ellen. Elég volt Magyarország felé mutatni, hogy sokan megértsék: mivé ne akarjanak válni. Ahogy például Szlovákiában is hiába tölti a pénzt Orbán a szerencsétlen Magyar Közösség Pártjába, ott se kellenek az istennek se a helyi bábjai.

2. Szlovéniában van erős kritikus közvélemény, amely nem indexes stílusban rötyörészik, hanem tud még elemezni, és nem érzi posztmodernnek attól magát, ha semmit se vesz komolyan. Magyarországon az eltűnt Népszabadság vagy Magyar Nemzet nem ütötte meg a Delo, a Večer vagy a Dnevnik napilapok szintjét. De talán igény se volt rá – és akkor pedig népkarakterológiai okokat kéne most itt felsorolni.

3. A balliberalizmushoz Szlovéniában továbbra is sok pozitívum kapcsolódik, és a balliberális tábor képes ma is mobilizálni. Lehet kritizálni a posztjugoszlavista elit kulturális és politikai hegemóniáját – de tény: nekik köszönhetően nem lépett Szlovénia a többi exjugoszláv köztársaság nacionalista útjára. Magyarországon ezzel szemben mára az SZDSZ öröksége lett egyfajta közös nemzeti utálat tágya, holott a velünk élő és immáron kormányon lévő MIÉP sokkal veszélyesebb és roncsolóbb. Szlovéniában az értelmiségi mainstream és a társadalmi közép még mindig egy MIÉP-től tartana jobban.

4. Szlovéniában arányos választási rendszer van, amely nem tesz lehetővé olyan torzulásokat, mint a 2012 előtti és utáni magyar választójog. Ha Szlovéniában is a mandátumok többségét egyéni körzetben, egy fordulóban osztanák ki, Janez Janša pártja akár egyedül is parlamenti többséget szerezhetett volna, elvégre – Ljubljana és a tengermellék kivételével – gyakorlatilag minden városban első helyre futott be.

De Szlovéniában bölcsebbek voltak a rendszerváltók, és olyan választójogot alkottak, amely pluralizmust és nem gyors kormányalakítást garantál elsősorban. Egyetlen ország sem ment még abban tönkre, hogy nem volt kormánya.

5. Szlovéniában – a posztszocialisa térségben egyedüliként – van egy erős baloldali protestmozgalom és balpopulista párt, amely az elégedetlenséget, EU-kritikát konstruktív, antinacionalista irányba tudja terelni.

Hogy melyik szlovén párt mit akar, itt foglaltuk össze röviden.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől
Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek