+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2018. augusztus 1. szerda, 17:49
Kívülről támogatja a baloldali szlovén koalíciós kormányt a szélsőbaloldali Levica. Elemzők szerint a Marjan Šarec kormányfő pártja által vezetett koalíciót és a Levicát leginkább a választáson első helyet megszerző Janez Janšától, illetve az orbanizációtól való félelem tarthatja össze.

A június elejei parlamenti választások egyetlen eredményt hoztak délnyugati szomszédunknál:

 

a választók többsége nem kért az Orbán Viktor által favorizált jelöltből, Janez Janšából.

 

(A szlovén választásokat itt, eredményét pedig itt elemeztük.)

 

Az eddigi balközép kormány azonban szintén nem kapta meg a többség bizalmát, így a választásokon második helyezett liberális Marjan Šarec, akinek saját nevét viselő pártja tizenhárom százalékot szerzett, hat-hét párttal is tárgyalóasztalhoz kényszerült ülni, hogy többséget szerezhessen az új ljubljanai parlamentben. Egyedül Janez Janša Demokrata Pártját (SDS) és az antikatolikus-fasiszta Nemzeti Pártot (SNS) zárta ki, mindenki mással, tehát balközép, szélsőbaloldali és jobbközép erőkkel egyaránt tárgyalt.

 

Miután a jobbközép, EU-párti Új Szlovénia (NSi) végül nemet mondott arra, hogy egy főleg baloldali pártokból álló kormány része legyen,

 

Marjan Šarec a szélsőbaloldali Levica (Baloldal) párt felé fordult. A baloldali egyetemi világból létrejött párt, amely ma Közép-Európa egyetlen sikeres újbaloldali pártja

 

– amely mind a szlovén Tengermelléken, mind Ljubljana belvárosában kiugróan jól szerepelt – azonban kemény feltételeket támasztott. Többek között minden privatizációt azonnal leállítanának, számos bankot államosítanának, csökkentenék a katonai kiadásokat, növelnék az oktatási és tudományos büdzsét, és népszavazást tartanának az ország NATO-tagságáról, mivel azt a Levica ellenzi.

 

Utóbbi követeléstől végül elálltak – de tegnap estére, amikor a párt elnöksége tárgyalta a koalíció témáját, a többi téma tekintetében az elnökség nem érzett elég garanciát. A Levica ezért nem lép be a Marjan Šarec vezette, várhatóan ötpárti kormányba – de azt kívülről támogatni fogja. 

 

Az új szlovén kisebbségi kormány melletti egyetlen érv gyakorlatilag az, hogy ne kerülhessen hatalomra Janez Janša.

 

Ez a Levicának is fontos, elvégre a párt kifejezetten Janšával és Szlovénia esetleges orbanizácójával szemben határozza meg magát. Mindazonáltal a szélsőbaloldaliak még egy belső népszavazást is tartanak a kormány támogatásáról, márpedig a párton belüli fundamentalisták már a kisebbségi kormány elfogadását is árulásnak érzik. 

 

Ha a Levica végül igent mond a külső támogatásra, augusztus közepén állhat fel Marjan Šarec kormánya, amelynek eszerint a kormányfőjelölt liberális pártja mellett a Szociáldemokraták (SD), az eddigi kormányfő Miro Cerar Modern Közép Pártja (SMC), a baloldali Nyugdíjaspárt (DeUS) és a balliberális Alenka Bratušek volt kormányfő mozgalma lesz a része. Bratušek szerint egyértelmű, hogy Szlovénia többsége baloldali kormányt akar, éppen ezért sajnálja, hogy a Levica végül nem akar ennek részévé válni. 

 

A ballliberális Delo napilap kommentárja szerint az új kormány a Levica nélkül is felettébb heterogén lesz, főleg, hogy a politikai újonc Šarec nézetei továbbra is elég homályosak. A lap szerint ma egyedül a Janšától való félelem tarthatja össze az ötpárti kormányt és a külső támogatást ígérő Levicát. 

 

NYITÓKÉP: Marjan Šarec Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

Szerintük legalább annyit érdemelnének a nyugat-balkáni régió népei, hogy az Európai Unió világosan mondja meg, mi a helyzet pontosan.

„Ez itt a finn-svéd határ. Negyven éve nem történt itt semmi.” Miért is jó az, hogy az EU dögunalmas?

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Bangóné Borbély Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégednének meg.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás