Idén harmadjára is parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, miután két választás nem volt elég, hogy sikerüljön bármilyen pártnak kormányt alakítania. Azonban a bolgár politikai válságnak a legnagyobb károsultját nem Bulgáriában kell keresni, hanem a szomszédban.

Az egyház lényegében megbuktatta az egyházi tulajdonra pályázó szocdem elnök pártját, aki azonban azzal vádolja a lakosság többségét lefedő egyházat, hogy az ország függetlenségét ássa alá, ezért arra buzdította a tüntetőket, hogy zavarják meg az új vallási vezető beavatását.

A magyarországi pártok általában határozott igennel reagáltak arra a kérdésre, hogy legyen-e EU-tagállam Szerbia. Többen még abban az esetben is támogatják Szerbia uniós csatlakozását, ha Koszovóval nem rendeződött a határvita. De mit gondolnak róla pontosan? Videónkból kiderül!

A hatalmon lévő Radev újrázna, egyelőre még nem akadt kihívója. Az kérdéses, tartatják-e a voksot egyszerre az ország egyre mélyülő politikai krízise miatt idén harmadjára is megrendezett parlamenti választásokkal.

Ha valaki Azonnali-olvasó, vagy csak simán érdeklik az olyan dolgok, mint az újságírás, a politika, Közép-Európa, a Balkán meg ezek egymáshoz való viszonya, azonnal nézze meg a Novine című horvát sorozatot.

Ezúttal a Bolgár Szocialista Pártot bízta meg Rumen Radev bolgár elnök azzal, hogy – bár nincs rá túl sok esély – próbáljon meg kormányt alakítani, hogy elkerülje: idén harmadszor is választást tartsanak az Európai Unió legszegényebb országában.

Aleksandar Vučić 2020 után 2022-ben ismét megszavaztatja Szerbiát, az ellenzékkel pedig két csatornán keresztül is folytat tárgyalásokat arról, milyen körülmények teljesülése esetén állnának el a bojkottól. A nacionalista Dveri párt mondja el, mit akarnak a kormánytól.

Az egyik legsúlyosabb szerb bűnbanda vezére, Veljko Belivuk azt állítja, számos szívességet tett Aleksandar Vučić államfőnek. Vajon mennyi igaz az állításokból, mi lesz ennek a következménye a kormányra nézve? Rastislav Dinić szerb politikai elemzőt kérdeztük.

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és a járvány miatt 2022-re előrehozott választáson a köztük és a hatalom között közvetíteni próbáló Európai Parlamentben van minden reményük.

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

Vučićék szerint ez egyfajta ajándék lesz a nyugdíjasoknak az államtól azért cserébe, hogy a nyugdíjasok korábban megértették az állam nehéz anyagi helyzetét. A jó példa tehát ragadós: Magyarországon az Orbán-kormány is gondol a nyugdíjasokra a 13. havi nyugdíj visszavezetésével – hivatalosan persze ennek sincs köze a jövő évi parlamenti választáshoz.

A koronavírus-járvány előtt a Mária-jelenések miatt zarándokhellyé vált Međugorje falujába ezrével érkeztek a hívők és a turisták – most viszont alig látni őket az utcákon, a helyi vállalkozások bezárnak vagy a csőd szélén táncolnak, és aki teheti, inkább gyorsan elköltözik.

Három hónapon belül másodjára is nekifutnak a kormányalakításnak Bulgáriában, miután a korrupcióval megvádolt Bojko Boriszov kénytelen volt lemondani miniszterelnöki posztjáról. A választáson győzedelmeskedő korábbi műsorvezető, Szaniszlav Trifonov egy „most vagy soha” ajánlathoz kéri a parlamenti pártok támogatását.

Horvátország 2023-tól szeretné bevezetni a közös európai fizetőeszközt. A horvát kormány már el is döntötte, hogy mi és ki lesz látható a horvát euróérmeken. Az emberek is mondhattak véleményt, Dubrovnik látképére ők mondtak nemet. De mi lesz akkor ahelyett? És miért forrong már most a szerb média a horvátok döntése ellen?

Az élővizek védelme végül óriási többséget hozott létre a jobboldali szlovén kormányfő ellen, így most a szlovén kormány szuverenitására alapozó retorikája is kihívót kapott: a klímapolitikát.

Szlavi Trifonov két évtizeden át vezette Bulgária legnépszerűbb late night show-ját, múlt vasárnap pedig újonnan berobbant populista pártja aratott győzelmet a parlamenti választásokon. Mutatjuk, ki az a bolgár showman, aki felkavarja a bolgár politika állóvizét!

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Június 22-e a fasizmus elleni nemzeti ünnep Horvátországban. Először emlékeztek meg jobb- és baloldali politikusok közösen, Andrej Plenković kormányfő pedig egyértelműen kijelentette: a partizánok a horvát szabadságért harcoltak. Zoran Milanović baloldali államfő azonban mégis beszólt neki. Eközben Zágrábban ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra.

A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

Az exit-poll eredmények alapján a négy legnagyobb horvát városból hármat megszerzett a baloldal és a liberális tábor. Zágrábban a szavazatok majdnem 70 százalékával az újbaloldali Tomislav Tomašević az új városvezető.

Vasárnap tartják a horvát megyei és városi helyhatósági választások második fordulóját. A legnagyobb figyelem a fővárost kíséri, ahol az újbaloldal és a szélsőjobboldal jelöltje áll egymással szemben, és az újbalos jelölt akár a szavazatok több, mint kétharmadával lehet polgármester. A választások azonban pártja, a Možemo számára másutt is főpróbát jelentenek – ezzel sikeresen tudott a horvát újbaloldal országosan is megjelenni.

Szabad az út minden védettségi igazolvánnyal rendelkezőnek Szerbiába. Nincs tengerpartja, nem EU-tag, alig ír róla a magyar sajtó, fura a kapcsolatuk az oroszokkal és a kínaiakkal: ezek miatt is lehet, hogy a környéken talán ez a leginkább ismeretlen ország. Az Azonnalin hét olyan úticélt mutatunk, ami miatt érdemes elnézni hozzájuk már ezen a hétvégén is!

Zágrábért a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal küzdhet meg egymással. Ennek megfelelően magas ideológiai hőfokon zajlik már most a két jelölt között a vita. A szélsőjobboldali Škoro csak abban bízhat, hogy az összes többi kieső jelölt szavazói őt választják – de erre már csak azért is kevés esélye van, mert még a jobbközép se állt ki mellette.

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

A vasárnapi horvát helyhatósági választások legnagyobb meglepetése lett, hogy Zágrábban az újbaloldali jelölt már majdnem az első fordulóban elhozta a győzelmet. A második fordulóban a szélsőjobboldali jelölt lesz a kihívója, de neki se matematikailag, se politikailag nincs sok esélye. A helyhatósági választásokon visszaszorult a konzervatív kormánypárt, a szociáldemokratákkal szemben pedig az újbaloldal nőhet fel új ellenzéki erőként.

Az exit poll szerint a horvát fővárosban az újbaloldal akár az első fordulóban is már megszerezeheti a polgármesteri posztot. Tomislav Tomašević a felmérés szerint több, mint 48 százalékot kapott.

Vasárnap tartanak városi és megyei helyhatósági választásokat Horvátországban. A legnagyobb figyelem a zágrábi polgármester-választást kíséri, ahol a szavazatok akár 40 százalékát is elhozhatja az első fordulóban az újbaloldal jelöltje. Marad-e Fiume is vörös? És lesz-e Split liberális? Vasárnap ez is kiderülhet.

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Athénnak a nevüket adták, Szófia a nyelvüket kéri: Észak-Macedónia még korábbi nevét is feladta, hogy az Európai Unió tagjává válhasson, Bulgária viszont a nyelv és a történelem átfedései miatt vétózza Szkopje csatlakozási tárgyalásainak indítását. Csakhogy Szófia éppen belpolitikai válságba sodródik, ezalatt pedig esély sincs a vétó feloldására. Így bénítja meg egy belpolitikai válság az EU bővítési politikáját.

1921-ben egy isztriai bányában fellázadtak a munkások és összetűzésbe kerültek a helyi olasz fasisztákkal. A lázadók még egy köztársaságot is kikiáltottak, amit száz éve ezen a napon vertek le. Az olasz és a horvát baloldali emlékezetpolitikában az első antifasiszta lázadásként illik rá emlékezni.

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Szerbiában látszólag sikeresen halad az oltás, még a külföldieknek is marad ingyenes oltóanyag. Ennek oka azonban az, hogy az országban a Vučić-rezsim a járvány kezdetén annyira felpörgette az oltásellenességet, hogy csak kevés szerb állampolgár regisztrált oltásra, az országban viszont halmokban áll a nemsokára lejáró oltóanyag. Rastislav Dinić, niši politikai elemző mondja el az Azonnalinak, miért inkább a kudarc jele a külföldiek beoltása, mint bármiféle sikeré.

A vajdasági Magyar Mozgalom elnöke, Sövény Ferenc szerint a Fidesz csak kihasználja a határon túli magyarokat, érdemben nem foglalkozik a problémáikkal. A vajdasági politikus szerint magyarként érdemes Szerbiába menni oltatni, a kettős állampolgárság miatt is fogy a határon túli magyarság, a magyar ellenzék pedig csak azért mutogat a határon túlra, hogy saját sikertelenségét palástolja. Interjú!

Zoran Milanović horvát államelnök nagyon bedühödött a horvátországi szerbek parlamenti képviselőjére, amiért az nem szavazta meg jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére. A szerb politikus szerint Milanović mindent gyűlöl, ami Horvátországtól keletre van. A jobbközép kormánypárt már Milanović elmozdítását is felvetette. De mi a célja a szocdem államelnöknek a kirohanásaival?

A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.

Mert ott már eléggé előrehaladt az oltási program. Észak-Macedóniában azonban a konteók is szélsebesen terjednek a járvánnyal kapcsolatban egy új felmérés szerint, ezért éppen ott nehezebb oltani is, ráadásul elég vakcina sincsen.

A horvát fővárosban májusban lesz polgármester-választás. A szélsőbaloldal jelöltje a felmérésekben már annyira vezet, hogy az első fordulóban egymaga több szavazatot kapna, mint az őt követő három másik jelölt együtt. A második fordulót is nagy többséggel húzná be. Így Zágráb lenne az első kelet-európai főváros, amelynek irányítását átvehetné az újbaloldal.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.