A független képviselő szerint a mutyigyanús zuglói parkfenntartási szerződésnek is köszönhető, hogy a kerület roppant elhanyagolt módon néz ki.

Miközben Európa és a világ az Oroszország által indított ukrajnai háborúval van elfoglalva, egy több éve húzódó uniós projektről már régóta nem esik szó: mégpedig a balkáni bővítésről. De mi lehet a hat balkáni ország jövője, mikor csatlakozhatnak – ha egyáltalán csatlakozhatnak – az EU-hoz és milyen problémákkal kell szembenézniük az országoknak? Németh Ferenc Balkán-kutató elemzése.

Ugyan a Szerb Haladó Párt közel 70 mandátumot vesztett, bár ez inkább annak köszönhető, hogy legutóbb az ellenzék el se indult a választáson.

Az ukrajnai háborút a világon mindenhol figyelemmel kísérik, de valószínűleg az egyik legkitüntetettebb figyelem a Balkánról érkezik, ahol sok ország eleve Kelet és Nyugat között lavírozott a háborúig. Milyen hatással lehet a háború a Balkánra? Lesznek-e harcok a Balkánon? És egyáltalán: milyen szerepet tölt be 2022-ben a geopolitikai térképen a térség? Németh Ferenc Balkán-szakértővel jártunk utána mindennek.

Az orosz külügy már megint provokációt lát.

Nagyjából 4000 albánt fosztottak meg adminisztratív eszközökkel a szavazati jogától is.

Koszovó külügyminisztere amerikai katonai bázist is akarna, miközben Milorad Dodik Lavrovval telefonált.

Az EUFOR attól tart, a nemzetközi helyzet romálsa a Balkánra is kihathat. 2004 óta először növelték a katonai jelenlétet.

A Newborn szobor az ország függetlenségére emlékszik, de minden évben kap valami aktualitást is.

Éttermek és hotelek sokasága fog bezárni egyszerűen azért, mert drága a villany és a benzin. A kormány hitelt ajánl.

Szerbiában csütörtökön, Montenegróban pénteken követelték az oltatlansága miatt karanténba került sportoló beengedését Ausztráliába.

Az elzárt falvakba független sajtót juttató szervezet igazán díszes közegbe került a legfontosabb Balkánnal foglalkozó portálon.

Az Európai Parlament a héten elfogadott jelentésében vízummentességet kér a koszovói állampolgároknak, de közben elismeri, hogy rengeteg probléma van még a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával.

Néhány nappal ezelőtt a boszniai szerb parlamentben tettek egy komoly lépést afelé, hogy szétszakítsák az országot. Az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság szerb vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről. Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen sokan emlékeznek még, milyen az, amikor a Balkánon nem értenek egyet. Vajon mi történik Boszniában? És mit keres ott Orbán Viktor?

2021-ben háromszor is parlamenti választásokat tartottak Bulgáriában, mivel a 2020 nyarán indult politikai válság miatt mindig megosztott parlament lett a választások vége. Az új kormány egyelőre biztos lábakon áll, igaz, sok a megoldandó probléma és nagyok az ideológiai különbségek is a kormánypártok között. Mi fog történni Bulgáriában, hogy végre lett rendes kormánya?

Edi Rama veszélyes vizekre evezett, ennél sokkal kevesebb is elég volt már katonai erők mozgósításához a környéken.

A szavazatok 66,72 százalékával kényelmesen újrázott az eddigi államfő. Ugyanakkor a munkájának a neheze még csak most jön, hiszen valahogy össze kéne verbuválnia egy színes koalíciót, hogy Bulgáriának május óta legyen végre egy nem átmeneti kormánya is.

Év végére talán stabil kormányt tudnak alapítani az idei harmadik választáson győztes pártok Bulgáriában, ahol az új koalíció egyik legfontosabb teendője a korábbi politikai garnitúra korrupciós ügyeit fedező legfőbb ügyész eltávolítása lesz. De sikerülhet-e Bulgáriának maga mögött hagynia a permanens belpolitikai válságot?

Idén harmadjára tartanak parlamenti választást Bulgáriában, mivel a 7 milliós balkáni országban már közel egy éve állandó politikai válság van. A választást két, a Harvardon tanult, a korábbi átmeneti kormányban szerepet vállaló politikus fémjelezte Folytatjuk a Változást! nyerte. Vajon sikerül nekik véget vetni a belpolitikai válságnak?

A Balkan Insight oknyomozó portál cikkének szerzője bejutott egy 11 000 fős chatcsoportba, ahol a szert már oltások ellen javasolják dilettánsok és orvosok egyaránt.

Kiállnak az EU és a NATO, illetve az alacsony adók mellett, bal- és jobboldali egyesítést hirdetnek, párt bejegyzésére azonban már nincs idejük a novemberi választásokig. Két népszerű korábbi miniszter új formációval száll versenybe az idén harmadjára megtartott bolgár voksoláson.

Idén harmadjára is parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, miután két választás nem volt elég, hogy sikerüljön bármilyen pártnak kormányt alakítania. Azonban a bolgár politikai válságnak a legnagyobb károsultját nem Bulgáriában kell keresni, hanem a szomszédban.

Az egyház lényegében megbuktatta az egyházi tulajdonra pályázó szocdem elnök pártját, aki azonban azzal vádolja a lakosság többségét lefedő egyházat, hogy az ország függetlenségét ássa alá, ezért arra buzdította a tüntetőket, hogy zavarják meg az új vallási vezető beavatását.

A magyarországi pártok általában határozott igennel reagáltak arra a kérdésre, hogy legyen-e EU-tagállam Szerbia. Többen még abban az esetben is támogatják Szerbia uniós csatlakozását, ha Koszovóval nem rendeződött a határvita. De mit gondolnak róla pontosan? Videónkból kiderül!

A hatalmon lévő Radev újrázna, egyelőre még nem akadt kihívója. Az kérdéses, tartatják-e a voksot egyszerre az ország egyre mélyülő politikai krízise miatt idén harmadjára is megrendezett parlamenti választásokkal.

Ha valaki Azonnali-olvasó, vagy csak simán érdeklik az olyan dolgok, mint az újságírás, a politika, Közép-Európa, a Balkán meg ezek egymáshoz való viszonya, azonnal nézze meg a Novine című horvát sorozatot.

Ezúttal a Bolgár Szocialista Pártot bízta meg Rumen Radev bolgár elnök azzal, hogy – bár nincs rá túl sok esély – próbáljon meg kormányt alakítani, hogy elkerülje: idén harmadszor is választást tartsanak az Európai Unió legszegényebb országában.

Aleksandar Vučić 2020 után 2022-ben ismét megszavaztatja Szerbiát, az ellenzékkel pedig két csatornán keresztül is folytat tárgyalásokat arról, milyen körülmények teljesülése esetén állnának el a bojkottól. A nacionalista Dveri párt mondja el, mit akarnak a kormánytól.

Az egyik legsúlyosabb szerb bűnbanda vezére, Veljko Belivuk azt állítja, számos szívességet tett Aleksandar Vučić államfőnek. Vajon mennyi igaz az állításokból, mi lesz ennek a következménye a kormányra nézve? Rastislav Dinić szerb politikai elemzőt kérdeztük.

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és a járvány miatt 2022-re előrehozott választáson a köztük és a hatalom között közvetíteni próbáló Európai Parlamentben van minden reményük.

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

Vučićék szerint ez egyfajta ajándék lesz a nyugdíjasoknak az államtól azért cserébe, hogy a nyugdíjasok korábban megértették az állam nehéz anyagi helyzetét. A jó példa tehát ragadós: Magyarországon az Orbán-kormány is gondol a nyugdíjasokra a 13. havi nyugdíj visszavezetésével – hivatalosan persze ennek sincs köze a jövő évi parlamenti választáshoz.

A koronavírus-járvány előtt a Mária-jelenések miatt zarándokhellyé vált Međugorje falujába ezrével érkeztek a hívők és a turisták – most viszont alig látni őket az utcákon, a helyi vállalkozások bezárnak vagy a csőd szélén táncolnak, és aki teheti, inkább gyorsan elköltözik.

Három hónapon belül másodjára is nekifutnak a kormányalakításnak Bulgáriában, miután a korrupcióval megvádolt Bojko Boriszov kénytelen volt lemondani miniszterelnöki posztjáról. A választáson győzedelmeskedő korábbi műsorvezető, Szaniszlav Trifonov egy „most vagy soha” ajánlathoz kéri a parlamenti pártok támogatását.

Horvátország 2023-tól szeretné bevezetni a közös európai fizetőeszközt. A horvát kormány már el is döntötte, hogy mi és ki lesz látható a horvát euróérmeken. Az emberek is mondhattak véleményt, Dubrovnik látképére ők mondtak nemet. De mi lesz akkor ahelyett? És miért forrong már most a szerb média a horvátok döntése ellen?

Az élővizek védelme végül óriási többséget hozott létre a jobboldali szlovén kormányfő ellen, így most a szlovén kormány szuverenitására alapozó retorikája is kihívót kapott: a klímapolitikát.

Szlavi Trifonov két évtizeden át vezette Bulgária legnépszerűbb late night show-ját, múlt vasárnap pedig újonnan berobbant populista pártja aratott győzelmet a parlamenti választásokon. Mutatjuk, ki az a bolgár showman, aki felkavarja a bolgár politika állóvizét!

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Június 22-e a fasizmus elleni nemzeti ünnep Horvátországban. Először emlékeztek meg jobb- és baloldali politikusok közösen, Andrej Plenković kormányfő pedig egyértelműen kijelentette: a partizánok a horvát szabadságért harcoltak. Zoran Milanović baloldali államfő azonban mégis beszólt neki. Eközben Zágrábban ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra.

A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

Az exit-poll eredmények alapján a négy legnagyobb horvát városból hármat megszerzett a baloldal és a liberális tábor. Zágrábban a szavazatok majdnem 70 százalékával az újbaloldali Tomislav Tomašević az új városvezető.

Vasárnap tartják a horvát megyei és városi helyhatósági választások második fordulóját. A legnagyobb figyelem a fővárost kíséri, ahol az újbaloldal és a szélsőjobboldal jelöltje áll egymással szemben, és az újbalos jelölt akár a szavazatok több, mint kétharmadával lehet polgármester. A választások azonban pártja, a Možemo számára másutt is főpróbát jelentenek – ezzel sikeresen tudott a horvát újbaloldal országosan is megjelenni.