Edi Rama veszélyes vizekre evezett, ennél sokkal kevesebb is elég volt már katonai erők mozgósításához a környéken.

A szavazatok 66,72 százalékával kényelmesen újrázott az eddigi államfő. Ugyanakkor a munkájának a neheze még csak most jön, hiszen valahogy össze kéne verbuválnia egy színes koalíciót, hogy Bulgáriának május óta legyen végre egy nem átmeneti kormánya is.

Év végére talán stabil kormányt tudnak alapítani az idei harmadik választáson győztes pártok Bulgáriában, ahol az új koalíció egyik legfontosabb teendője a korábbi politikai garnitúra korrupciós ügyeit fedező legfőbb ügyész eltávolítása lesz. De sikerülhet-e Bulgáriának maga mögött hagynia a permanens belpolitikai válságot?

Idén harmadjára tartanak parlamenti választást Bulgáriában, mivel a 7 milliós balkáni országban már közel egy éve állandó politikai válság van. A választást két, a Harvardon tanult, a korábbi átmeneti kormányban szerepet vállaló politikus fémjelezte Folytatjuk a Változást! nyerte. Vajon sikerül nekik véget vetni a belpolitikai válságnak?

A Balkan Insight oknyomozó portál cikkének szerzője bejutott egy 11 000 fős chatcsoportba, ahol a szert már oltások ellen javasolják dilettánsok és orvosok egyaránt.

Kiállnak az EU és a NATO, illetve az alacsony adók mellett, bal- és jobboldali egyesítést hirdetnek, párt bejegyzésére azonban már nincs idejük a novemberi választásokig. Két népszerű korábbi miniszter új formációval száll versenybe az idén harmadjára megtartott bolgár voksoláson.

Idén harmadjára is parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, miután két választás nem volt elég, hogy sikerüljön bármilyen pártnak kormányt alakítania. Azonban a bolgár politikai válságnak a legnagyobb károsultját nem Bulgáriában kell keresni, hanem a szomszédban.

Az egyház lényegében megbuktatta az egyházi tulajdonra pályázó szocdem elnök pártját, aki azonban azzal vádolja a lakosság többségét lefedő egyházat, hogy az ország függetlenségét ássa alá, ezért arra buzdította a tüntetőket, hogy zavarják meg az új vallási vezető beavatását.

A magyarországi pártok általában határozott igennel reagáltak arra a kérdésre, hogy legyen-e EU-tagállam Szerbia. Többen még abban az esetben is támogatják Szerbia uniós csatlakozását, ha Koszovóval nem rendeződött a határvita. De mit gondolnak róla pontosan? Videónkból kiderül!

A hatalmon lévő Radev újrázna, egyelőre még nem akadt kihívója. Az kérdéses, tartatják-e a voksot egyszerre az ország egyre mélyülő politikai krízise miatt idén harmadjára is megrendezett parlamenti választásokkal.

Ha valaki Azonnali-olvasó, vagy csak simán érdeklik az olyan dolgok, mint az újságírás, a politika, Közép-Európa, a Balkán meg ezek egymáshoz való viszonya, azonnal nézze meg a Novine című horvát sorozatot.

Ezúttal a Bolgár Szocialista Pártot bízta meg Rumen Radev bolgár elnök azzal, hogy – bár nincs rá túl sok esély – próbáljon meg kormányt alakítani, hogy elkerülje: idén harmadszor is választást tartsanak az Európai Unió legszegényebb országában.

Aleksandar Vučić 2020 után 2022-ben ismét megszavaztatja Szerbiát, az ellenzékkel pedig két csatornán keresztül is folytat tárgyalásokat arról, milyen körülmények teljesülése esetén állnának el a bojkottól. A nacionalista Dveri párt mondja el, mit akarnak a kormánytól.

Az egyik legsúlyosabb szerb bűnbanda vezére, Veljko Belivuk azt állítja, számos szívességet tett Aleksandar Vučić államfőnek. Vajon mennyi igaz az állításokból, mi lesz ennek a következménye a kormányra nézve? Rastislav Dinić szerb politikai elemzőt kérdeztük.

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és a járvány miatt 2022-re előrehozott választáson a köztük és a hatalom között közvetíteni próbáló Európai Parlamentben van minden reményük.

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

Vučićék szerint ez egyfajta ajándék lesz a nyugdíjasoknak az államtól azért cserébe, hogy a nyugdíjasok korábban megértették az állam nehéz anyagi helyzetét. A jó példa tehát ragadós: Magyarországon az Orbán-kormány is gondol a nyugdíjasokra a 13. havi nyugdíj visszavezetésével – hivatalosan persze ennek sincs köze a jövő évi parlamenti választáshoz.

A koronavírus-járvány előtt a Mária-jelenések miatt zarándokhellyé vált Međugorje falujába ezrével érkeztek a hívők és a turisták – most viszont alig látni őket az utcákon, a helyi vállalkozások bezárnak vagy a csőd szélén táncolnak, és aki teheti, inkább gyorsan elköltözik.

Három hónapon belül másodjára is nekifutnak a kormányalakításnak Bulgáriában, miután a korrupcióval megvádolt Bojko Boriszov kénytelen volt lemondani miniszterelnöki posztjáról. A választáson győzedelmeskedő korábbi műsorvezető, Szaniszlav Trifonov egy „most vagy soha” ajánlathoz kéri a parlamenti pártok támogatását.

Horvátország 2023-tól szeretné bevezetni a közös európai fizetőeszközt. A horvát kormány már el is döntötte, hogy mi és ki lesz látható a horvát euróérmeken. Az emberek is mondhattak véleményt, Dubrovnik látképére ők mondtak nemet. De mi lesz akkor ahelyett? És miért forrong már most a szerb média a horvátok döntése ellen?

Az élővizek védelme végül óriási többséget hozott létre a jobboldali szlovén kormányfő ellen, így most a szlovén kormány szuverenitására alapozó retorikája is kihívót kapott: a klímapolitikát.

Szlavi Trifonov két évtizeden át vezette Bulgária legnépszerűbb late night show-ját, múlt vasárnap pedig újonnan berobbant populista pártja aratott győzelmet a parlamenti választásokon. Mutatjuk, ki az a bolgár showman, aki felkavarja a bolgár politika állóvizét!

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Aleksandar Vučić vasmarokkal fogja Szerbiát, ellenfelei végérvényesen visszaszorultak. Hiába kiüresedett a demokrácia és a parlamentarizmus, Szerbiában a folyamatokat nem csupán támogatja a nyugati elit, sokban ezen jelenségek ki is fejeznek világtendenciákat: a tartalom nélküli politikáét és a részvételről önként lemondó népéét.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

Június 22-e a fasizmus elleni nemzeti ünnep Horvátországban. Először emlékeztek meg jobb- és baloldali politikusok közösen, Andrej Plenković kormányfő pedig egyértelműen kijelentette: a partizánok a horvát szabadságért harcoltak. Zoran Milanović baloldali államfő azonban mégis beszólt neki. Eközben Zágrábban ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra.

A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

Az exit-poll eredmények alapján a négy legnagyobb horvát városból hármat megszerzett a baloldal és a liberális tábor. Zágrábban a szavazatok majdnem 70 százalékával az újbaloldali Tomislav Tomašević az új városvezető.

Vasárnap tartják a horvát megyei és városi helyhatósági választások második fordulóját. A legnagyobb figyelem a fővárost kíséri, ahol az újbaloldal és a szélsőjobboldal jelöltje áll egymással szemben, és az újbalos jelölt akár a szavazatok több, mint kétharmadával lehet polgármester. A választások azonban pártja, a Možemo számára másutt is főpróbát jelentenek – ezzel sikeresen tudott a horvát újbaloldal országosan is megjelenni.

Szabad az út minden védettségi igazolvánnyal rendelkezőnek Szerbiába. Nincs tengerpartja, nem EU-tag, alig ír róla a magyar sajtó, fura a kapcsolatuk az oroszokkal és a kínaiakkal: ezek miatt is lehet, hogy a környéken talán ez a leginkább ismeretlen ország. Az Azonnalin hét olyan úticélt mutatunk, ami miatt érdemes elnézni hozzájuk már ezen a hétvégén is!

Zágrábért a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal küzdhet meg egymással. Ennek megfelelően magas ideológiai hőfokon zajlik már most a két jelölt között a vita. A szélsőjobboldali Škoro csak abban bízhat, hogy az összes többi kieső jelölt szavazói őt választják – de erre már csak azért is kevés esélye van, mert még a jobbközép se állt ki mellette.

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

A vasárnapi horvát helyhatósági választások legnagyobb meglepetése lett, hogy Zágrábban az újbaloldali jelölt már majdnem az első fordulóban elhozta a győzelmet. A második fordulóban a szélsőjobboldali jelölt lesz a kihívója, de neki se matematikailag, se politikailag nincs sok esélye. A helyhatósági választásokon visszaszorult a konzervatív kormánypárt, a szociáldemokratákkal szemben pedig az újbaloldal nőhet fel új ellenzéki erőként.

Az exit poll szerint a horvát fővárosban az újbaloldal akár az első fordulóban is már megszerezeheti a polgármesteri posztot. Tomislav Tomašević a felmérés szerint több, mint 48 százalékot kapott.

Vasárnap tartanak városi és megyei helyhatósági választásokat Horvátországban. A legnagyobb figyelem a zágrábi polgármester-választást kíséri, ahol a szavazatok akár 40 százalékát is elhozhatja az első fordulóban az újbaloldal jelöltje. Marad-e Fiume is vörös? És lesz-e Split liberális? Vasárnap ez is kiderülhet.

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Athénnak a nevüket adták, Szófia a nyelvüket kéri: Észak-Macedónia még korábbi nevét is feladta, hogy az Európai Unió tagjává válhasson, Bulgária viszont a nyelv és a történelem átfedései miatt vétózza Szkopje csatlakozási tárgyalásainak indítását. Csakhogy Szófia éppen belpolitikai válságba sodródik, ezalatt pedig esély sincs a vétó feloldására. Így bénítja meg egy belpolitikai válság az EU bővítési politikáját.

1921-ben egy isztriai bányában fellázadtak a munkások és összetűzésbe kerültek a helyi olasz fasisztákkal. A lázadók még egy köztársaságot is kikiáltottak, amit száz éve ezen a napon vertek le. Az olasz és a horvát baloldali emlékezetpolitikában az első antifasiszta lázadásként illik rá emlékezni.

Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?

Szerbiában látszólag sikeresen halad az oltás, még a külföldieknek is marad ingyenes oltóanyag. Ennek oka azonban az, hogy az országban a Vučić-rezsim a járvány kezdetén annyira felpörgette az oltásellenességet, hogy csak kevés szerb állampolgár regisztrált oltásra, az országban viszont halmokban áll a nemsokára lejáró oltóanyag. Rastislav Dinić, niši politikai elemző mondja el az Azonnalinak, miért inkább a kudarc jele a külföldiek beoltása, mint bármiféle sikeré.