Tudja, melyik ország az, ahol Ukrajna támadta meg Oroszországot?

Szerző: Cserdi Dóra
2022.06.25. 07:40

Nyugat és Kelet megint egész más mozit néznek. Amíg az orosz állami média „különleges katonai hadműveletekről” és „nácitlanításról” közvetít, addig az európai országok háborút, halottakat és menekülteket konstatálnak. Persze, vannak kivételek.

Tudja, melyik ország az, ahol Ukrajna támadta meg Oroszországot?

Moszkva tavaly év végén még cáfolta, hogy nagyobb csapatokat vezényelt az orosz-ukrán határ közelébe. Pár héttel később csak annyit tagadtak, hogy támadást terveznének Ukrajna ellen. Majd ismét eltelt egy kis idő, és már azt hangoztatták, visszavonták az orosz csapatokat az ukrán határtól, az offenzívával kapcsolatos híreket pedig hisztériakeltésnek minősítették. Néhány nap múlva Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Az orosz háborús narratíva már a kezdetek kezdetén félresiklott a nyugati államok többségénél. Moszkva viszont nem mindenhol maradt alul a dezinformációs hadviselésben. Néhány európai országban jelentős tömegekhez jut el az orosz állami propaganda, formálva a társadalmak háborúval kapcsolatos álláspontján.

„Ukrajna megtámadta Oroszországot”

Ha február végén a háborúról kezd diskurálni a New York Times és a szerb Informer olvasója, hamar konstatálják, nem egy mozit néznek. Amíg a Times arról közvetített, hogy az orosz csapatok február 24-én bevonultak Ukrajnába, addig az Informer egész abszurd módon tálalt a kelet-európai konfliktusról. „Ukrajna megtámadta Oroszországot” – közölte címlapján az Informer, Szerbia egyik legolvasottabb bulvárlapja február 22-én.

Az Informer címlapja egyáltalán nem számít kirívónak az országban. Amíg Aleksandar Vučić és a politikusai igyekeztek minél semlegesebb nyilatkozatokat tenni az orosz-ukrán konfliktusról, addig a szerb elnök mögött álló sajtóról ugyanez nem mondható el.

A háborúról közvetítő bulvárlapok számoltak már úgy be az orosz offenziváról mint Moszkva „válasza a NATO-fenyegetéseire”, illetve mint Putyin „villámháborújáról”, ami során „az oroszok egyetlen nap alatt Kijevbe értek”.

A CRTA, helyi, kutatással foglalkozó szervezet szerint Szerbia legolvasottabb napilapjai és legnézettebb csatornái 2022. januárja és februárja között leginkább orosz forrásokra hivatkoztak, oroszbarát álláspontokat és érzelmeket hirdettek, valamint hozzájárultak Vlagyimir Putyin személyi kultuszának erősítéséhez is. Azt, hogy a szerb média nem vádolható elfogulatlansággal, még maga Aleksandar Vučić is elismerte. Az államfő a háború kitörése előtt azt mondta, szerinte a helyi lapok 80 százaléka Oroszország oldalán áll.

A szerb újságok négy hónap alatt okolták már a kelet-európai konfliktusért Ukrajnát, Volodimir Zelenszkijt, Joe Bident, a NATO-t és az Egyesült Államokat. Vlagyimir Putyinról viszont, lebombázott városok ide, gyermekáldozatok oda, csupán egyetlen momentum miatt közöltek negatív, szerb jobboldali szíveket facsaró címlapokat.

„Putyin Koszovóval játszik” – írta az Informer például, miután az orosz elnök Koszovóval érvelt Donbász és Luhanszk függetlenségéért.

Az újságok egy része jelenleg a korábbiaknál valamivel semlegesebb álláspontot képvisel a konfliktussal kapcsolatban, a dominanciát inkább NATO-; és Nyugat-ellenes narratívák vették át.

A hetekig érlelt termés pedig beérni látszik. A Republika napilap arról kérdezte az olvasóit márciusban, kit hibáztatnak az ukrajnai háborúért. Mint írják, több mint 2000 ember válaszolt a kérdőívükre, ami szerint

a válaszadók 8,72 százaléka Ukrajnát; 9,58 százalék Oroszországot, 81,7 százalék pedig a nyugati országokat tartja felelősnek az orosz-ukrán háború miatt.

„Nácik”

De az Európai Unión belül sem szép és orosz propaganda-mentes minden. Bulgáriában nagyrészt ellenőrizetlenül terjednek dezinformációk – írja a POLITICO. A bolgár lakosság emiatt pedig szintén inkább a NATO-t, mintsem Oroszországot okolja az ukrajnai háború miatt.

„Bulgária évek óta szisztematikus dezinformációs kampányok célpontja, ezek az erőfeszítések most fizetődnek ki”  mondta Goran Georgiev, a szófiai székhelyű Center for Study of Democracy elemzője a lapnak. „A bolgárok egy része egyértelműen hisz az összeesküvés-elméletekben, és elvesztette bizalmát a hagyományos médiában” – tette hozzá.

A bolgár közösségi felületeken és médiában gyakran előkerül az orosz propaganda által terjesztett mantra, miszerint Ukrajnában nácitlanítás folyik. Néhány hete több százezerszer osztották meg azokat a Facebook-bejegyzéseket az országban, amelyek Adolf Hitlerhez hasonlították Volodimir Zelenszkijt; június elején pedig legalább két népszerű, bolgár internetes felület is úgy számolt be a mariupoli Azovstal acélgyár esetéről - az orosz médiára és állami felvételekre hivatkozva -, mintha az orosz katonák az acélmű náci védőit fogták volna el.

Bozsidar Bozsanov bolgár miniszter szerint nehéz orvosolni a problémát. Úgy véli, az országban már jóval a háború kitörése előtt rendszerszintű gyengeség volt az orosz propagandával szemben. „A Kreml trollgyárakat, névtelen oldalakat és helyi médiumokat használ, amelyeket így vagy úgy, de ők irányítanak” – mondta Bozsanov a POLITICO-nak.

A NATO-t okolják

A bolgár lakosság, a szerbekhez hasonlóan, földrajzi, politikai és történelmi okok miatt is szimpatizál Oroszországgal, így a dezinformációknak eleve könnyebb dolga van a két balkáni államban.  

Az Európai Egyetemi Intézet egy elemző csoporttal együttműködésben végzett kutatása nemrég kimutatta, egyes országok geológiai helyzetük szerint nagyon különböző véleményen vannak az orosz-ukrán konfliktusról – írta május végén a Demostat. A kutatásban azt vizsgálták, az európaiak többsége mekkora felelősséget tulajdonít az ukrajnai háború kitörése miatt Oroszországnak, illetve a nyugati államoknak. A felmérésben Egyesült Királyság és tizenhat uniós tagország állampolgárait kérdezték. 

Az eredmények szerint a skandináv államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban és Hollandiában az emberek több mint 70 százaléka elsősorban Oroszországot tartja felelősnek az ukrajnai háborúért. Ezzel szemben Bulgáriában és Görögországban már más a helyzet.

A legtöbb bolgár és görög válaszadó ugyanis vagy inkább a NATO-t, vagy egyformán hibáztatja a NATO-t és Oroszországot a konfliktusért.

A femérésben hazánkat is elemezték. A magyarországi válaszadók (41 százalék) szerint a háború kitöréséért nagyban Oroszország okolható.

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons

Cserdi Dóra
Cserdi Dóra újságíró

Szerkesztő-újságíró.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek