Turbofolk, Thompson géppuska, Michael Jackson és nemzeti himnusz: a háború a zenében is otthagyta nyomait a Balkánon (is)

Ha kitör egy háború, könnyen nyomott hagyhat zenében. Összegyűjtöttünk néhány ismert dalt a Balkánról.

Megesik, hogy a történelem szól a rádiókból. Nina Simone Mississippi Goddam című számát egy faji indíttatású gyilkosság ihlette, Nena 99 Luftballonsa a hidegháború ellen tiltakozik, aztán ott vannak az olyan híres antiháborús dalok, mint John Lennon Imagine vagy a Cranberries Zombie című száma. A kelet-európai dalok általában kevésbé ismertek, pedig szintén lehet bennük bőven a történelemből. Most a Balkánról válogattunk össze néhányat.

Háborúból a slágerlisták élére

A horvát Marko Perković „Thompson” arról a gépfegyverről kapta a becenevét, és vette fel későbbi művésznevét, amit a Horvát Nemzeti Őrségnél kapott, mikor a szülőfaluját, Čavoglavét védte a szerb csapatoktól. Miután aztán 1991 decemberében megszólalt Thompson Bojna Čavoglave (Čavoglavei zászlóalj) című száma a helyi rádiókban, a horvát katonák hősiességét megéneklő dal slágerré, Thompson pedig a nemzeti ellenállás egyik jelképévé vált.

Az énekes ezután sorra írta a hazafias érzelmű számait, majd 1995-ben visszatért a horvát hadseregbe, és részt vett többek között Knin felszabadításában.

Thompson a délszláv háború alatt keletkezett művészet egyik legellentmondásosabb alakja: amíg hazájában sokan hősként tekintenek rá, több nyugati országból kitiltották a dalszövegei miatt. Perković egyik legproblémásabb számának épp a Bojna Čavoglavét tartják, mivel a dal a Za dom - spremni! ( A hazáért készek!) szélsőjobboldali usztasa felkiáltással kezdődik. Mint a 24 sata írja, a Bojna Čavoglave és a felkiáltás más jelentéssel bírt a délszláv háború alatt, ugyanakkor, mint hozzáteszik, mára ismét problémássá vált a Za dom spremni! használata. Perković ma már ritkán ír magának új dalokat, de Horvátországban kedvelt, népszerű előadó.

Ahogy egyébként megfigyelhető az orosz-ukrán konfliktusban egy szerb-orosz szimpátia, úgy létezik egy horvát-ukrán rokonszenv is. Thompson Čavoglavéjának évekkel korábban egy ukrán banda írt új, ukrajnai változatot.

A nemzeti himnuszról sincs konszenzus

A délszláv háború alatt alatt Michael Jackson mintegy kétmillió márka adomány mellett a „They Don’t Really Care About Us” (Nem igazán törődnek velünk) dal zenéjét is felajánlotta Bosznia-Hercegovinának, azzal az üzenettel, hogy az alaphoz írjanak egy bosnyák, Boszniára adaptált szöveget. Az emberek választása Edin Dervišhalidovićra, azaz Dino Merlinre esett. A bosnyák énekes ezután megalkotta a „Kad sve ovo bude juče” (Amikor mindez tegnappá válik) szövegét.

Merlin nevéhez fűződik többek között Bosznia-Hercegovina első himnusza is. A Jedna si jedina (Egyetlen vagy) viszont csak 1992/1995 és 1998 között lehetett hivatalos himnusz az országban, mivel a boszniai szerbek és horvátok nem szerették.

Sok bosnyák viszont még mindig a Jedna si jedinát tartják de facto a nemzeti himnusznak.

Merlin egyik legismertebb dala a Jel' Sarajevo gdje je nekad bilo (Szarajevó ott van, ahol régen volt?). A számban, ahogy számos más boszniai dalban, visszatérő motívum a sekély Miljacka. A Miljacka a Boszna mellékfolyója, a vize átszeli Szarajevót, és több híd, köztük a Latin-híd található felette. A folyó egyáltalán nem mély, sőt, a történelem során többször elképzelhető volt, hogy kiszárad.

Egy másik bosnyák előadó, Halid Bešlić a Miljacka című számában kész csodának nevezi a folyó áradását: „Ki mondta volna, hogy történhetnek még csodák, hogy a Miljacka hidakat sodor el” - szól a refrénben.

A „csodára” mindössze a szélsőséges időjárás koráig kellett várni, a heves esőzések miatt ugyanis 2014-ben megáradt a folyó. Szarajevó viszont humoránál maradt: felakasztottak egy transzparenst a Miljacka fölé, amin az állt: „E, jebiga Halide!” (Cseszd meg Halid!)

Az ezt megörökítő kép 2021-ben éledt újjá, mikor a Miljacka végül tényleg majdnem ellepte a szarajevói hidakat.

"E jebiga Halide!" #Miljacka #Sarajevo pic.twitter.com/aYFUohA9aS

— Samir Beharić ???????? (@SamBeharic) May 14, 2014

Bešlić és Merlin egyébként gyakran írnak és énekelnek a hazájukról, de szövegeik mentesek a szélsőségektől. Mindketten kedvelt előadók a volt jugoszláv államokban, és gyakran koncerteznek szerte a Balkánon.

Mintha magáról énekelt volna

A Balkán egyik leghallgatottabb macedón dalát Alekszandar Szarievszki írta és komponálta. Az énekes-dalszerző Zajdi, zajdi, jasno soncéjában (Nyugodj le, nyugodj le tiszta nap) a régi népdalokhoz nyúlt vissza. Mivel a zenében használt motívumok nem csupán a macedón, de szerb és bolgár népdalokban is megjelennek, Szarievszki zenéjének alapja sem mentes a bolgár-macedón konfliktustól. A Zajdi,Zajdit ennek ellenére abszolút macedón dalnak tartják számon a Balkánon, és mára számtalan változata létezik.

A dal legkimagaslóbb előadója Todor „Tose” Proeszki, aki a Balkán legelismertebb és legkedveltebb macedón zenészei közé tartozott. Proeszki fiatalon, 26 évesen hunyt el, miután a sofőrje elaludt vezetés közben és karamboloztak. Halála miatt nemzeti gyásznapot rendeltek el szülőhazájában.

A Zajdi, zajdi szomorú szövege és a zenész sorsa összefonódott az évek alatt.

A dallam egyébként a magyar füleknek is ismerős lehet. A 300 című film megjelenése után azzal vádolták Tyler Bates amerikai zeneszerzőt, hogy a Message For The Queen (Üzenet a királynőnek) alapjához Szarievszki Zajdi, zajdiját használta fel. Bates ezt tagadta. Mint mondta, a bolgár folklorból merített ihletett a 300 dalához.

Háborúellenes dal után: háborús szimbólum

Ami Horvátországnak Marko Perković, az Szerbiának a turbofolk és Svetlana „Ceca” Ražnatović. Ceca 1991-ben még arról énekelt egy antiháborús dalban, hogy „nem küzdök a barátom ellen, (...) nem küzdök, nem küzdhetek a népem ellen”, hónapokkal később viszont már Željko Ražnatović „Arkan” csapatait szórakoztatta a zenéjével. A névazonosság nem véletlen. Ceca annak az Arkannak volt a felesége, aki a félkatonai csapatával háborús bűnöket, köztük etnikai tisztogatásokat hajtott végre a délszláv háború során. A gárda magyarlakta horvátországi településeket is megtámadott.

A turbofolk bár jellemzően mellőzi a háborúk és hazaszeretet témáját, összeolvadt Szerbia háborús szerepével, a Ražnatović házaspár pedig mindennek a szimbólumává vált az országban. Arkant 2000 januárjában lelőtték, így nem állt nemzetközi bíróság elé.

A felesége csak évekkel a halála után lépett újra színpadra, és mára a Balkán egyik legbefolyásosabb énekese.

Cecát, bár nem gyakran ad elő nemzeti érzelmű dalokat, a férje és nézetei miatt több országból és városból kitiltották már. Az énekesnővel kacsolatban problémás lehet még, hogy gyakran elmondta, jó embernek tartja Arkant, emellett, mint a szerb sajtó írja, több számát is neki ajánlotta.

NYITÓKÉP: Wikimedia Commons/Ronyyz