Magyarország fekete lyuk, az itteni hülyeség nem exportálható máshová

Hiába öntött a Fidesz pénzeket a szlovén szélsőjobboldalba, délnyugati szomszédunknál a helyi Orbán Viktor, Janez Janša teljesen összeomlott. De Horvátországban, Szlovákiában vagy Romániában se kell a magyar kommunikációs exporttermék. Szlovénia példája bebizonyította: Habony pénze és a sorosozás máshol szart se érnek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Tavaly nyáron tartották Szlovéniában a parlamenti választásokat. Orbán Viktor és gazdasági köre a kis szomszédon akarta tesztelni: exportálható-e az orbánizmus a környező államokba.

Importorbán

Ezért a Habony Árpádhoz köthető üzleti körök beszálltak a szlovén médiába: feltuningolták az addig dögunalmas cikkekkel teli Demokracija hetilapot, valamint létrehozták a Škandal24 című bulvárnapilapot, amely tartalmában és külcsínében is a Lokál vagy a Ripost stílusát hozza. Emellé Habonyék Nova24 néven gründoltak egy televíziót is.

A cél egyértelmű volt:

A politikus volt már egyszer kormányon szomszédunknál, akkori korrupciós ügyei miatt azonban a szlovénok számára elég rosszemlékű korszak volt az.

plakátjai pedig teljes egészében a Fidesz-kormány Stop Soros-kampányát idézték.

Szlovénia nem Magyarország

Azonban már tavaly nyáron is kiderült: ami Magyarországon működik, már Szlovéniában sem kell.

Noha akkor még Janez Janša futott be első helyre, de a szavazatok negyedét sem szerezte meg. A Szlovéniában erős – és az ország sikeres rendszerváltás utáni történetét meghatározó – balliberális tábor, noha több pártba tömörülten indult el, végül közösen több szavazatot szerzett, mint Orbán szlovén szövetségese.

Kormányt Marjan Šarec komikus tudott alakítani. Őt úgy kell elképzelni,

A Janez Janša visszatértétől való félelem olyan nagy volt Szlovéniában, hogy Šarec kisebbségi kormányát, amelyben saját pártja mellett két kicsi liberális párt, a nyugdíjaspárt és a szocdemek vesznek részt, a szélsőbaloldali Levica is támogatja kívülről: így megvan a többség a ljubljanai (laibachi) parlamentben.

Janšát amúgy a szlovén jobboldal is elutasítja. Ellentétben Magyarországgal, ahol a konzervatívoknak a mai napig nem sikerült komoly alternatívát állítaniuk a szélsőjobboldali Fidesszel szemben, a szlovén jobbközép vezető ereje, az Új Szlovénia (NSi) nem hajlandó Janšával szövetséget kötni.

A szlovén Orbán a harmadik helyre zuhant vissza

Mostanra pedig végleges lett:

Immáron nem csak arról van szó, hogy Janša mögött nincs többség, de Orbán börtönviselt szövetségese most már az első helyét is elvesztette a közvélemény-kutatásokban.

Amint a ljubljanai Mladina hetilap (amúgy a közép-európai térség legjobb újságja, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy fizessen rá elő) közölte nemrég: Janez Janša pártja folyamatosan zuhan, februárban Orbán szövetségesét az összes megkérdezett közül már csak alig tíz százaléknyian támogatnák, a ljubljanai balliberális kormánnyal eközben a válaszadók hetven százaléka elégedett. Janez Janša pártját már nem csak Marjan Šarec liberális pártja, de a szocdemek is előzik.

Ha ma lenne a választás,

Šarecnek a mai eredmények szerint már nem kéne kisebbségi kormányt alakítania, mert a szocdemekkel és még egyetlen másik párttal meglenne bőven a többsége.

Orbán csak Magyarországon működik

A másik helyen, ahol szintén lopakodik az orbánizmus, azaz Horvátországban szintén nincsenek sikerek. A kormányt biztosan vezeti a mérsékelt Andrej Plenković. Kolinda Grabar-Kitarović államfő, aki sokáig orbánistának számított, teljesen elhatárolodik ettől a vonaltól: eltávolította orbánista tanácsadóját, nemrég pedig elnézést kért azért is, mert kiállt a Za spremni dom usztasaköszöntés mellett.

Közben pedig a horvát közéletben a liberálisok hasítanak. Sikeresen állt össze az Amszterdami Koalíció, amiben több liberális párt is részt vesz.

Valamint nem létezik még két hete se a horvát Momentum, a Start párt, és már most hat százalék körül mérik Dalija Orešković korrupcióellenes mozgalmát. Orešković azzal lett népszerű, hogy a politikusok összeférhetetlenségét vizsgáló független bizottság (a horvátoknál még van ilyen!) vezetőjeként több politikust (köztük magát a jobboldali államfőt is) bírálta.

Az orbánista államfőjelölt pedig a magyarok egytizedét se éri el, a legfrissebb felmérések szerint Menyhárt József egy százalék körül tanyázik. A szlovák közéletben eközben viszont a liberálisok erősödnek: a helyi Momentum, a szlovák-magyar Progresszív Szlovákia nem volt még fél éves, és már megszerezte tavaly a pozsonyi polgármesteri tisztséget. És a pártnak jó esélye van arra, hogy jelöltje, Zuzana Čaputová jusson be Fico-ellenes jelöltként a márciusi elnökválasztáson a második fordulóba.

Romániában tűnik valamelyest sikeresebbnek az orbánizmus: a Kelemen Hunor vezette RMDSZ teljességgel feladta Markó Béla kritikus irányvonalát, és a Fidesz platformjaként biztosítja az erdélyi magyarok voksait a szélsőjobboldali budapesti kormánypárt számára. De a román közéletben éppen nem az orbáni eszmék, hanem liberális pártkezdeményekről szólnak a hírek.

Orbán tehát Magyarországot hézagmentesen uralja és uralni is fogja. Sikeréhez azonban kell az a szellemi fekete lyuk (nyelvi izoláció, kulturális autizmus), amely – úgy látszik – a szomszédos országokban sincs már meg.

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!