+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 18. hétfő, 14:10
Hiába öntött a Fidesz pénzeket a szlovén szélsőjobboldalba, délnyugati szomszédunknál a helyi Orbán Viktor, Janez Janša teljesen összeomlott. De Horvátországban, Szlovákiában vagy Romániában se kell a magyar kommunikációs exporttermék. Szlovénia példája bebizonyította: Habony pénze és a sorosozás máshol szart se érnek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Tavaly nyáron tartották Szlovéniában a parlamenti választásokat. Orbán Viktor és gazdasági köre a kis szomszédon akarta tesztelni: exportálható-e az orbánizmus a környező államokba.

 

Importorbán

 

Ezért a Habony Árpádhoz köthető üzleti körök beszálltak a szlovén médiába: feltuningolták az addig dögunalmas cikkekkel teli Demokracija hetilapot, valamint létrehozták a Škandal24 című bulvárnapilapot, amely tartalmában és külcsínében is a Lokál vagy a Ripost stílusát hozza. Emellé Habonyék Nova24 néven gründoltak egy televíziót is.

 

A cél egyértelmű volt:

 

a korrupciós ügyek miatt börtönviselt, egykori kommunista, mára szélsőjobboldali Janez Janša Demokrata Pártját akarták Orbánék hatalomra segíteni.

 

A politikus volt már egyszer kormányon szomszédunknál, akkori korrupciós ügyei miatt azonban a szlovénok számára elég rosszemlékű korszak volt az.

 

Janša a tavalyi kampányában szolgalelkűen másolta a magyarországi primitív és hazug kampányokat: Soros Györgyről, menekültekről hadovált,

 

plakátjai pedig teljes egészében a Fidesz-kormány Stop Soros-kampányát idézték.

 

Szlovénia nem Magyarország

 

Azonban már tavaly nyáron is kiderült: ami Magyarországon működik, már Szlovéniában sem kell.

 

Noha akkor még Janez Janša futott be első helyre, de a szavazatok negyedét sem szerezte meg. A Szlovéniában erős – és az ország sikeres rendszerváltás utáni történetét meghatározó – balliberális tábor, noha több pártba tömörülten indult el, végül közösen több szavazatot szerzett, mint Orbán szlovén szövetségese.

 

Kormányt Marjan Šarec komikus tudott alakítani. Őt úgy kell elképzelni,

 

mintha Magyarországon Bödőcs Tibor létrehozna egy liberális pártot, és mögötte állna össze az Orbán-ellenes ellenzék.

 

A Janez Janša visszatértétől való félelem olyan nagy volt Szlovéniában, hogy Šarec kisebbségi kormányát, amelyben saját pártja mellett két kicsi liberális párt, a nyugdíjaspárt és a szocdemek vesznek részt, a szélsőbaloldali Levica is támogatja kívülről: így megvan a többség a ljubljanai (laibachi) parlamentben.

 

Janšát amúgy a szlovén jobboldal is elutasítja. Ellentétben Magyarországgal, ahol a konzervatívoknak a mai napig nem sikerült komoly alternatívát állítaniuk a szélsőjobboldali Fidesszel szemben, a szlovén jobbközép vezető ereje, az Új Szlovénia (NSi) nem hajlandó Janšával szövetséget kötni.

 

A szlovén Orbán a harmadik helyre zuhant vissza

 

Mostanra pedig végleges lett:

 

a magyarországi primitív idegenellenesség csak Magyarországon népszerű, Szlovénia nem kér belőle. Janez Janša egyre távolabb kerül attól, hogy bármikor is hatalomra kerüljön.

 

Immáron nem csak arról van szó, hogy Janša mögött nincs többség, de Orbán börtönviselt szövetségese most már az első helyét is elvesztette a közvélemény-kutatásokban.

 

Amint a ljubljanai Mladina hetilap (amúgy a közép-európai térség legjobb újságja, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy fizessen rá elő) közölte nemrég: Janez Janša pártja folyamatosan zuhan, februárban Orbán szövetségesét az összes megkérdezett közül már csak alig tíz százaléknyian támogatnák, a ljubljanai balliberális kormánnyal eközben a válaszadók hetven százaléka elégedett. Janez Janša pártját már nem csak Marjan Šarec liberális pártja, de a szocdemek is előzik.

 

Ha ma lenne a választás,

 

a ljubljanai parlament 90 helyéből huszat-huszat Šarecék és a szocdemek szereznének meg. Janez Janša a mostani huszonöt hely helyett csak tizennyolcat kapna.

 

Šarecnek a mai eredmények szerint már nem kéne kisebbségi kormányt alakítania, mert a szocdemekkel és még egyetlen másik párttal meglenne bőven a többsége.

 

Orbán csak Magyarországon működik

 

Az orbánizmus exportja az első tesztországban, Szlovéniában tehát csúfosan megbukott.

 

A másik helyen, ahol szintén lopakodik az orbánizmus, azaz Horvátországban szintén nincsenek sikerek. A kormányt biztosan vezeti a mérsékelt Andrej Plenković. Kolinda Grabar-Kitarović államfő, aki sokáig orbánistának számított, teljesen elhatárolodik ettől a vonaltól: eltávolította orbánista tanácsadóját, nemrég pedig elnézést kért azért is, mert kiállt a Za spremni dom usztasaköszöntés mellett.

 

Közben pedig a horvát közéletben a liberálisok hasítanak. Sikeresen állt össze az Amszterdami Koalíció, amiben több liberális párt is részt vesz.

 

Valamint nem létezik még két hete se a horvát Momentum, a Start párt, és már most hat százalék körül mérik Dalija Orešković korrupcióellenes mozgalmát. Orešković azzal lett népszerű, hogy a politikusok összeférhetetlenségét vizsgáló független bizottság (a horvátoknál még van ilyen!) vezetőjeként több politikust (köztük magát a jobboldali államfőt is) bírálta.

 

Szlovákiában az orbánizmus egyelőre csak a parlamenten kívüli – és vélhetően (valamint szerencsére) az európai parlamenti választásokon is majdan elhasaló – Magyar Közösség Pártjánál van jelen.

 

Az orbánista államfőjelölt pedig a magyarok egytizedét se éri el, a legfrissebb felmérések szerint Menyhárt József egy százalék körül tanyázik. A szlovák közéletben eközben viszont a liberálisok erősödnek: a helyi Momentum, a szlovák-magyar Progresszív Szlovákia nem volt még fél éves, és már megszerezte tavaly a pozsonyi polgármesteri tisztséget. És a pártnak jó esélye van arra, hogy jelöltje, Zuzana Čaputová jusson be Fico-ellenes jelöltként a márciusi elnökválasztáson a második fordulóba.

 

Romániában tűnik valamelyest sikeresebbnek az orbánizmus: a Kelemen Hunor vezette RMDSZ teljességgel feladta Markó Béla kritikus irányvonalát, és a Fidesz platformjaként biztosítja az erdélyi magyarok voksait a szélsőjobboldali budapesti kormánypárt számára. De a román közéletben éppen nem az orbáni eszmék, hanem liberális pártkezdeményekről szólnak a hírek.

 

Orbán tehát Magyarországot hézagmentesen uralja és uralni is fogja. Sikeréhez azonban kell az a szellemi fekete lyuk (nyelvi izoláció, kulturális autizmus), amely – úgy látszik – a szomszédos országokban sincs már meg.

 

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!
 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás