Orbán, Janša és Le Pen EP-képviselői védték a balkáni fideszes médiaterjeszkedést az EP-ben

A Fideszhez közelálló gazdasági körök szlovéniai és észak-macedóniai médiatámogatása az Európai Parlamentben is napirendre került. Orbán Viktor, Janez Janša és Marina Le Pen pártjainak politikusai vették őket védelmükbe, és volt olyan bolgár néppárti EP-képviselő, aki szerint valójában Belgrád és Moszkva érdekeit szolgálják ezek a médiatermékek.

Amint arról az Azonnali is többször már beszámolt: a Fideszhez közelálló üzleti körök Szlovéniában és Észak-Macedóniában hoztak létre, támogatnak médiavállalkozásokat, amelyet a szlovénoknál Janez Janša jelenlegi kormányfőt, Észak-Macedóniában pedig a most ellenzékben lévő Nikola Gruevszki, korábbi észak-macedón miniszterelnököt támogatják. Mindkét politikusban közös, hogy korrupcióért voltak már elítélve: Janša a büntetését már leülte, Gruevszki pedig ez elől kért és kapott 2018-ban politikai menedékjogot Magyarországon.

A fideszes médiabeavatkozások szerdán az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjén is szerepeltek. Věra Jourová, az igazságügyért felelős EU-biztos kiemelte: „a szabad és plurális média lényegi eleme a demokráciának“. Szerinte fontos, hogy az Európai Unió segítse a jelenlegi és esetleges tagállamokban a médiapluralizmust, ami a jogállamiság egyik fontos fokmérője. Ennek kapcsán említette problémaként, hogy a magyar kormánypártokhoz közelálló médiavállalkozások beavatkoznának a szlovén és az észak-macedón sajtóviszonyokba.

A képviselők vitájában Romana Tomc, a Janša-féle Szlovén Demokrata Párt (SDS) képviselője azt mondta el, hogy szerinte a szlovén médiapiacon „a baloldali elit mérhetetlen hatalommal“ rendelkezik.

Két másik szlovén EP-képviselő ellentmondott neki: Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata képviselő szerint a ljubljanai (laibachi) kormány akadályozza, hogy ki lehessen vizsgálni a szlovén parlamentben az orbáni médiatámogatásokat. A szlovén liberális Irena Joveva szerint Janez Janša „illiberális demokráciát” épít Szlovéniában, az egykori kormányfő, Marjan Šarec pártjához tartozó fiatal politikusnő ezért „azonnali cselekvést” követelt.

Dominique Bilde, a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés képviselőjét felháborította, hogy Orbánnal foglalkozik az Európai Parlament, pedig

Észak-Macedónia kapcsán a francia politikus eleve megjegyezte, hogy az országban az albán kisebbség révén jelentős a muzulmánok aránya „és Ankara befolyása”.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz képviselője hozzászólásában arról beszélt: ilyen erővel arról is kéne vitázni az Európai Parlamentben, hogy egy svéd cég a legnagyobb szlovén napilap tulajdonosa, valamint hogy az RTL Klub révén egy német cég van jelen a magyar médiapiacon.

Milan Zver, a Janša-párt képvielője is azt hangsúlyozta: a tőke szabad áramlását nem szabad korlátozni. Zver úgy véli: a szlovén média még mindig nem plurális, mert „a baloldal ellenőriz mindent”, ezért a magyar befektetések tehetik „kiegyenlítettebbé” a szlovén médiaviszonyokat.

Kati Piri, a holland szociáldemokraták magyar származású EP-képviselője szerint Orbán célja „az Európai Unió aláásása”, és ezért támogat bizonyos médiumokat Szlovéniában és Észak-Macedóniában. Piri azt kérte, hogy az Európai Bizottság legyen a jelenlegi tagállamokkal szemben ugyanolyan szigorú, mint a még tagjelölt államokkal (Észak-Macedónia ilyen). Radan Kanev, néppárti (azaz a Fidesszel közös frakcióban ülő) bolgár EP-képviselő kiemelte:

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője pedig a vita végén arra kérte a képviselőket, hogy ne vegyék komolyan Orbánt ezentúl, amikor a szuverenitásról beszél, mert Orbán maga más országok – így például Szlovénia – szuverenitását nem tiszteli.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali (eredeti kép: Wikipédia)

FOTÓK: Philippe Buissin / Európai Parlament, 2020