+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. május 13. szerda, 15:12
Ráadásul az előterjesztők pont a Johannis elnök által Erdély kiárusításával megvádolt szocdemek voltak. Már csak neki kell aláírnia, s hatályba lép az emléknap. De miért volt erre szükség? Elmagyarázzuk!

Ha a román államelnök Klaus Johannis is aláírja az erről szóló törvényt, mostantól minden évben megemlékeznek majd a trianoni békediktátum évfordulójáról Romániában, ugyanis a román alsóház szinte egyhangúan szavazott meg egy ezzel kapcsolatos törvényt szerdán.

 

A parlamenti alsóház 235 szavazattal 21 ellenében és 35 tartózkodás mellett szavazta meg a törvényt, melynek hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség a Maszol.hu hírportál szerint. Mindez azt jelenti, hogy

 

a kezdeményezésre a magyar RMDSZ-en kívül az összes parlamenti párt leszavazott,

 

míg a Momentum román testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak.

 

Bár Klaus Johannis államfő az elmúlt hetekben tett magyarellenes kirohanásaiból úgy tűnhet, a „trianoni szerződés napjának” parlamenti elfogadása is ebbe a sorba illik, valójában már jóval régebb óta történnek próbálkozások egy ilyen emléknap elfogadására. 2015-ben Titus Corlățean volt román külügyminiszter terjesztett be egy ilyen kezdeményezést, amelyet végül visszavont.

 

Nagyon sokat nem kellett ugyanakkor várni, hogy Corlățean újból próbálkozzon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa tavaly decemberben terjesztette be az erről szóló kezdeményezést a képviselőház közigazgatási szakbizottságába. Ezúttal a volt külügyminiszter már nem hátrált meg, a javaslat átment a szakbizottságon, majd azt május 13-án, kevesebb, mint egy hónappal a békediktátum centenáriuma előtt fogadták el először a felső, majd a vele azonos jogkörökkel bíró alsóházban is.

 

De miért trianonoznak a szociáldemokraták?

 

A javaslat tavaly decemberi beterjesztését követően kérdezte erről az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt, aki elmondta:

 

„a Szociáldemokrata Pártnak mindig volt egy erős nacionalista irányzata,

 

amely az egykori Nagy-Románia Pártból érkezőkkel kiegészülve igyekszik megszólítani a lakosság erre a típusú retorikára fogékony rétegét”.

 

Szóval a PSD-től nem áll távol a nacionalizmus, még akkor sem, ha 2016-tól 2019-ig történetesen koalícióban is kormányoztak az RMDSZ-szel. Novák az Azonnalinak erről úgy beszélt, a PSD számos törésvonal alapján szerveződő tömegpárt, ha pedig politikai érdekükben áll, akkor beállhatnak egy ilyesmi javaslat mögé.

 

Most pedig határozottan érdekükben áll: Klaus Johannis államelnök ugyanis emlékezetes módon – gunyorosan „jó napot kívánokkal” köszönve – pár hete azzal gyanúsította meg az alsóházi többséget adó PSD-seket, hogy azok eladnák Erdélyt a magyaroknak és ezt le is boltolták Orbán Viktorral. Mindezt azért, mert véletlenül átment a román alsóházon Székelyföld autonómiastatútuma (hogy aztán a felsőházban leszavazzák azt).

 

Johannis semmilyen bizonyítékot nem tudott előszedni arra, hogy a PSD valóban összejátszott volna a magyarokkal, ellenben az RMDSZ szerint sikeresen elterelte a közbeszédet arról, hogy valójában a kormány nem áll a helyzet magaslatán a koronavírus-válság megoldásában. És mikor Szijjártó Péterrel az élen a magyar külügy emiatt kiakadt, a román külügyminisztérium annyival rendezte le a kérdést, hogy ez Románia belügye, amiben Magyarországnak nem szükséges megnyilvánulnia.

 

A szerdai hírről szintén beszámoló Magyar Nemzetnek egyébként Illyés Gergely politológus arról beszélt: a törvény mögött álló Corlățean „a jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan

 

annak a román diplomáciai iskolának a terméke, amely szerint Budapest minden olyan megnyilvánulása, amely a határon túli magyarok melletti kiállásként értelmezhető, valójában revizionizmus,

 

ezért elítélendő”. Illyés szerint a kezdeményezéssel valójában Románia arra akart reagálni, hogy Magyarország június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává tette meg.

 

És milyen volt így a vita hangneme?

 

Meglepően nem magyarellenes, erről beszélt legalábbis a Magyar Nemzetnek Benkő Erika RMDSZ-es képviselő. Több szónok is beszélt arról, hogy szó sincs kisebbség-ellenességről, csupán az esemény történelmi jelentőségét szereték hangsúlyozni. Azt viszont Benkő is kiemelte: szükségtelen a törvény, inkább a jövőre kéne koncentrálni múltidézés helyett. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök viszont úgy vélte, a szavazás is utal arra, hogy még nem ért véget a Johannis elnök által három hete indított magyarellenes versengés.

 

A „trianoni szerződés napjának” elfogadásával persze június 4. nem lesz pirosbetűs ünnep Romániában:

 

az Azonnalinak Novák Csaba Zoltán tavaly arról beszélt, a javaslat „kulturális, tudományos, oktatató jellegű tartalommal bíró megnyilvánulásokat indítványoz, amelyeket országos és helyi szinten is támogathatnak az állami intézmények, önkormányzatok, tehát inkább emléknapról beszélhetünk”.

 

BORÍTÓKÉP: Bartholomeus Thoth / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás