+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. április 29. szerda, 12:22
Véletlenül átment a román alsóházon a székelyföldi autonómiastatútum, erre az ország államelnöke, az erdélyi szász Klaus Johannis az ellenzéket vette elő mondván, hogy az „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak”. Vagyis ahogy a Fidesz románozza Szabó Tímeát, úgy köszön jónapottal a román államelnök az ellenzékének.

Óriásit robbant a hír a román és az erdélyi magyar sajtóban kedden, hogy a román parlament egyik háza, mégpedig a képviselőház elfogadta a székelyföldi autonómiastatútumot, amit RMDSZ-színekben képviselősködő MPP-s politikusok nyújtottak be. Ez első hallásra bár óriási hírnek tűnhet, csakhogy nem jelent még semmit, az elfogadás ugyanis hallgatólagosan történt, ami annyit jelent, hogy

 

a koronavírus-járvány miatti káoszban nem tárgyaltak róla 45 napig, így az automatikusan átment a képviselőkön.

 

Romániában eleve nincs értelme a nyugaton megszokott alsó- és felsőház megkülönböztetéseknek, ugyanis az alkotmány szerint mindkét ház ugyanolyan jogkörökkel bír, a lényeg az, hogy ha az egyik elfogad valamit, akkor arra rá kell mondja az áment a másik is. Így most a szenátuson a sor. Abban bízni, hogy elfeledkeznek róla ott is, így csendben átsurran a szenátuson is a székely autonómia ügye, sajnos nem lehet már: ha az egyik ház elfogadott valamit, azesetben a másiknak kötelessége napirendre tűzni azt, ahogy szavaztatni is róla. Vagyis előre felkészültek arra az esetre az alkotmányozás során, ha lusták lennének a politikusok.

 

Hihetetlen, kedves románok!

 

Ez azonban nem akadályozza meg a romániai román politikai elitet, hogy ügyet kreáljanak a saját lustaságukból, és a másik oldalra kenjék ezért a felelősséget. A magyarkártyát azonban most nem akárki, hanem rögtön az egyébként a magyarok szavazataival is megválasztott erdélyi szász elnök, Klaus Johannis vette elő. Szerinte ugyanis a parlamentben többséggel bíró, ám tavaly ősz óta nem kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) segített az RMDSZ-nek abban, hogy átmenjen a javaslat a képviselőházon.

 

„Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel. Hihetetlen, milyen egyezségekre kerül sor a parlamentben. (...)

 

A nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak!”

 

– fogalmazott a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Pártot (PNL) erősítő államfő nyilatkozatában. Johannis aggodalma eléggé alaptalan, mert a PSD már órákkal nyilatkozata előtt jelezte, hogy nem szavazza meg az RMDSZ-es tervezetet. Az elnöknek a mondanivalójához ezt nem is volt szükséges tudni, ő ugyanis a járványkezelésről való figyelemelterelésen túl arra kíván most rájátszani, hogy a romániai és erdélyi magyar liberálisok közül sokan az RMDSZ-t eleve egyfajta magyar PSD-nek tartják, amely nemcsak kívülről támogatta a 2016-2019 közötti PSD-kormányt és ezzel szerintük ráütötte a kisebbségi pecsétet az azóta bebörtönzött Liviu Dragnea korrupt politikájára, hanem egyfajta hídszerepet tölt be a Fidesz és a PSD között. Nem véletlenül volt nagy visszhangja annak az RMDSZ által többször is cáfolt Magyar Hang-cikknek, amely szerint Erdélyen túli PSD-s szavazóköri delegáltak voksai juttatták be az Európai Parlamentbe a magyar pártot 2019-ben.

 

Mint a Transindex írja, az elnök a nyilatkozatban azt is leszögezte: amíg ő az államfő, ilyen törvény nem születhet meg. „Ciolacu, vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?” – tette fel a kérdést Johannis, a PSD elnökéhez címezve, aki egyben a törvénytervezetet lustaságból átengedő képviselőház elnöke is. A videóüzenetben ráadásul a „kedves románok” köszöntését követően magyarul köszönt a PSD-nek az államelnök:

 

 

Vagyis 2020-ban, Trianon 100. évfordulóján ott tart a két ország, hogy a magyar kormánypártoknak az jött nemrég kapóra, hogy románozhatják Szabó Tímeát azért, mert kiállt mellette a budapesti román nagykövet, úgy kapóra jött a magyarozás a román kormányerőknek is.

 

Az autonómiaellenesség legyőzte a lustaságot

 

Noha a képviselőházban annyira nem zavart senkit az RMDSZ-es autonómiatervezet, hogy az hallgatólagosan lazán átment a képviselőkön, a médiabeli nyomás arra késztette Robert Cazanciucot, a felsőház ügyvivő elnökét, hogy

 

szerdán 14 órára összehívta a ház plenáris ülését, amelynek napirendjén mindössze egyetlen egy pont szerepel: a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezete.

 

A román pártok pedig sorra dobják be a statementjeinket a szavazással kapcsolatban.

 

+ A PSD ellene fog szavazni. Marcel Ciolacu pártelnök szerint a „jelenleg nacionalizmust mímelő” Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői okolhatók azért, hogy az alsóház plénuma nem tudta a hallgatólagos elfogadásra megszabott határidő előtt megvitatni a tervezetet, mivel „fertőzötten jelentek meg a parlamentben, és emiatt nem tudtak ülést tartani abban az időszakban”.

 

+ A PNL ellene szavaz. Florin Roman, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője azon a véleményen van, hogy a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezet hallgatólagos elfogadása a PSD és az RMDSZ közötti politikai alku eredménye. Az RMDSZ ennek fejében támogatja a PSD-t, hogy átvigye a parlamenten a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos populista tervezeteit, állítja Roman.

 

+ A Victor Ponta exkormányfő vezette Pro Románia párt a Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének elfogadása ellen fog szavazni a szenátusban, jelentette ki Victor Ponta, az alakulat elnöke, ahogy azt is, hogy ő eleve csak kedd este értesült a tervezet létezéséről.

 

+ Varujan Vosganian, a jelentéktelenné vált kispárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szóvivője az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, az alakulat szenátorai a törvénytervezet ellen fognak voksolni. Meggyőződése ugyanakkor, hogy csak a házbizottság figyelmetlenségének tudható be a tervezet hallgatólagos elfogadása.

 

+ A Momentum testvérpártja, a centrista USR és az RMDSZ nem jelezte még, hogyan szavaz.

 

BORÍTÓKÉP: Klaus Johannis / Facebook

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás